uborkaszezon, úgyhogy noir

A hőség java már lecsengett, amikor a férfi, akinek csak egy betűből állt a neve, megérkezett a vidéki ház elé. Tudta, hova kell mennie, pedig sem az ajtón, sem a postaládán nem szerepelt név. Nem szállt ki a kocsiból, és nem tett hirtelen mozdulatokat; azt is tudta, hogy figyelik.

Amikor a szlávos arcú lány kisétált elé, kivette a kocsiból a hosszúkás csomagot. A lány reflexből, még tanúk előtt megkérdezte hangosan és artikuláltan, hogy egy súlyos, tompa tárgy van-e benne. Az igenlő válasz ellenére beengedte a férfit.

Odabent, miközben kibontotta a csomagot, nyugtázta, hogy erről már lehúzta egyszer valaki a ragasztószalagot. – Amikor megérkezett, ellenőriztem – magyarázta neki a férfi. – És az első gondolatom az volt, hogy miért nem rendeltem kettőt. Majdnem megtartottam.

A lány bólintott. Megértette, elvégre ő is évek óta várt erre a pillanatra.

A megtévesztően nagy dobozban csak egy kép volt a célszemélyről. Hosszan nézték. – Meglepődtem, hogy a mai technika ilyen jó felbontásra képes – jegyezte meg a férfi. – És nézd, a tükörben még az arca is látszik. Felismerhetően.

A lány elégedett volt az eredménnyel. Ő is átadott egy csomagot a férfinak. Abban papírpoharak voltak, fedéllel. – Rájuk van írva, hogy coffee to go – magyarázta az egybetűs nevűnek. Tisztában volt azzal, hogy az (részben szakmai ártalomként) aránylag gyakran ébred otthonában nők mellett. – Tudod, mintegy burkolt célzásként. – Mivel az átlagosnál jobb megfigyelőkészséggel rendelkezett, és nőként ügyelt a finom részletekre, aminek munkája során nagy hasznát vette, egy kávéfőzőt is mellékelt a poharak mellé.

Utána hosszan beszélgettek még, a második óra után a férfi meg is jegyezte (bár erre nem volt szükség), hogy amiket most elmond, azok a dolgok természetesen semmilyen formában nem kerülhetnek írásba. Mielőtt elindult, még visszanézett a lányra. – Az a baj – jegyezte meg keserű mosollyal –, hogy én most itt kiöntöttem neked az egész életemet, és tudom, hogy benned semmi más nem marad meg, csak a kopasz mosómedvék, meg hogy nem nézek reklámokat.

A lány csak a vállát vonogatta, és arra gondolt, hogy azért ez az “egész élet” egy kicsit túlzás, mivel az öt óra alatt csak az elmúlt két hét történéseit sikerült vázlatosan összefoglalniuk, de mivel alapjában véve nem volt ellene a drámai túlzásoknak, ezt nem hangsúlyozta ki külön. Elgondolkozott azon, hogy udvariasságból tiltakozzon-e, de nem látta értelmét.

Miután a férfi elment, felsétált a hálószobájába, kinyitotta az ablakokat, hogy járjon egy kicsit a levegő, és megírta draftba a kopasz mosómedvéket és a reklámokat.

(illusztráció)

Advertisements

5 thoughts on “uborkaszezon, úgyhogy noir

    1. lucia Szerző

      hadd idézzem, mit mondott a drámai kijelentéseket nem megvető női szereplő, amikor az egybetűs férfi azt javasolta, hogy akassza az unikornis mellé: “nem, ez olyan helyre fog kerülni, ahol este az utolsó és reggel az első pillantásom ráeshet”.

      majd teszek fel képet :)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s