nagyon érintőlegesen a koraszülésről

Volt ez a cikk arról, hogy hogyan kezeljük a koraszülöttek anyukáit, és gondolkoztam egy darabig azon, hogy reflektáljak-e rá (különös tekintettel arra, hogy éppen azt kellene az ex-koraszülöttemnek magyarázni, hogy miért boltatlan ünnep az augusztus 20., és ennek kapcsán a pünkösd, hát, nem egyszerű, pedig nem vagyok előítéletes, vannak magyar barátaim, még rokonaim is).

Szóval az a lényeg, hogy nem vagyunk egyformák, engem nagyrészt más dolgok zavartak, de ez érthető, elvégre a játszótéri meg az óvodai anyukákkal sem vagyunk egyformák, miért lennénk pont a PIC-en.

A kísértetiesen hasonló rész az volt, hogy egyszerűen tényleg rossz, amikor egy gyerek megszületésekor (aminek mi valahol minden aggodalom ellenére is örültünk az apjával) öröm helyett részvét-sms-ek vannak, de ez valahol érthető, viszont az nagyon-nagyon jól esett, amikor az akkori főnököm küldetett a sofőrrel egy akkora csokrot, hogy nem is volt elég nagy vázám, meg valami rendes méretű babacuccokat is vettek, és emlékszem, hogy könnybe lábadt a szemem, annyira meghatódtam, hogy jaj, mégis gratulál valaki, mire az éppen látogatóban lévő ismerősöm rögtön vigasztalni kezdett, hogy igen, ez mekkora érzéketlenség, de gyorsan mondtam, hogy nem, örömömben bőgök.

És igazából, bármennyire aggódtam is, meg bármennyire a gyereken járt az eszem, mindenből az volt a jó, ami normális, vagyis ha nem lábujjhegyen beszélnek velem, meg nem próbálják kitalálni, hogy mit akarok hallani, például amikor Sisso hozott nekem többek között bőrfeszesítő testápolót a kórházba, meg valami genderes könyvet olvasni, meg amikor az Agave fordításszervezője különösebb kásakerülgetés nélkül megírta, hogy nagyon drukkol, de ez ugye nem okoz késést a fordításomban, mert ha igen, akkor át tudják adni másnak (persze visszaírtam, hogy menni fog, és tényleg ment is, de valahogy jólesett, hogy úgy beszél velem, mint egy normális fordítóval, nem úgy, mint egy tragédia sújtotta drámai hősnővel), meg amikor a gyerek apja kiröhögött, ahogy ott szenvedtem a fejőgéppel, és mondtam, hogy olyannak érzem magam, mint egy ipari tehén.

Az egyáltalán nem hiányzott, hogy (az apján kívül) bárki bejöjjön velem a kórházba, sőt, zavart, amikor mégis, de ugye mások is látni akarták a gyereket, az se zavart, ha kérdeznek róla, akármekkora felkészültséggel, meg az sem, ha nem kérdeznek róla, mert úgy éreztem, érthető, ha nem érdekel mindenkit annyira egy olyan gyerek, akit meg sem fogdoshat.

Az valahogy a legkevésbé sem érdekelt, hogy esetleg más hibásnak talál-e a koraszülésben, éppen elég bajom volt azzal, hogy én hibásnak érzem-e magam (így utólag, a dolgokat lenyomozva, részben igen; cigizni egyáltalán nem cigiztem, inni egyáltalán nem ittam, viszont valószínűleg arról volt szó, hogy megemeltem magam (bevittem a kapuból egy bevásárlószatyrot), de előtte többször kérdeztem az orvosomat, hogy mennyire erőltethetem magam fizikailag, és ő azt mondta, hogy mindent csinálhatok, amit addig, ha ilyesmitől elmenne a gyerek, nem lenne szükség abortuszklinikákra, viszont nem vette észre, hogy rosszul tapad a méhlepény).

Igazából csak az egyértelműen rosszindulatba hajló megnyilvánulások ütköztettek meg vagy zavartak, és ilyenből is csak hármat tudok mondani, ami azért döbbenetes, mert ugye folyamatosan blogoltam a gyerekről, és az internetes világhálón azért tényleg mindenféle ember előfordul, de netes rossz élmény csak egy volt, amikor az abszinth bekommentelte (vagy bejegyzést írt, és más linkelte kommentben? Már nem emlékszem pontosan), hogy milyen gusztustalan, hogy becsövezett gyerekes képeket kell nézegetnie, amit először nem is értettem, mert ahhoz, hogy a gyerekről képeket lásson, nem csak a blogra, hanem valamelyik bejegyzésre is direkt rá kellett kattintania, szóval ez kicsit olyan volt, mint a viccben, ahol Marika néni kihívja a rendőröket a szeméremsértő szomszédlány miatt, de utána beleolvastam a blogjába, és abból kiderült, hogy konkrétan arra büszke, hogy ő bunkó (mármint ez így le volt írva, nem a sorok között kellett olvasnom hozzá), és így már tisztább volt.

A másik kettő a kórházhoz kapcsolódik, az egyik az volt, amikor bejött a repiscsaj a kismamákhoz, és osztogatta az újszülöttes csomagokat, és akkor az egyik ápolónő rászólt, hogy nekem ne adjon, mert lehet, hogy meghal a gyerek. Ez valamiért akkor borzasztóan rosszul esett (az például egyáltalán nem is, amikor a másik ápolónők rezignáltan végignézték, ahogyan elájulok előttük a folyosón), pedig tudtam, hogy nem fog meghalni (bár néha féltem, hogy rosszul tudom).

Illetve a PIC-es ápolónők között volt még egy, akiről onnan lehetett tudni, hogy műszakban van, hogy PIC-es anyukák sírtak a folyosón, ő volt például az, aki egyszer nem engedett be minket látogatási időben (ami amúgy is nagyon rövid volt, elméletben napi négyszer fél óra, gyakorlatban inkább húsz perc), mert takarítani kell, továbbá, amikor már szoptathattam, éppen ő volt bent, úgyhogy megkértem, hogy mutassa meg, hogyan tartsam a gyereket, mire azt felelte, hogy erre neki nincs ideje, mit képzel az anyuka, majd két perc múlva visszanézett hozzánk, és rám förmedt, hogy szarul tartom a gyereket, így a tüdejébe fog menni a tej, és tüdőgyulladásban meghal (de továbbra sem mutatta meg). És gyakorlatilag minden találkozásunk alkalmával eljátszott valami hasonlót.

És igen, volt egy csomó aggodalom, izgalom, szorongás, de az nem amiatt volt, hogy hogyan viselkedik velem a kicsoda, úgyhogy igazából csak annyit szerettem volna kihozni ebből az egészből, hogy légyszi, senki ne legyen direkt bunkó a koraszülöttes kismamákkal (továbbá a villamoson az útitársaival, a boltban a pénztárosnővel, a telefonban a gyerekeivel, stb), és akkor minden nagyjából rendben lesz.

Reklámok

16 thoughts on “nagyon érintőlegesen a koraszülésről

  1. EvelynnWhite

    Megdöbbentő, amit az ápolónőkről írtál. Tenni kéne valamit annak érdekében, hogy az ilyen szörnyeket végérvényesen kitiltsák a szülészeti osztályról! Miért nem tesz senki panaszt ellenük????

    1. lucia Szerző

      én azért nem tettem, mert

      1. A gyerekekkel (amennyire én láttam) nagyon profi, gondos és kedves volt, és azért ott valahol ez volt a lényeg, nem az, hogy én hogy érzem magam.

      2. Nem igazán lett volna konkrétan mire panaszt tenni – a munkáját ellátta, az pedig, hogy én (másokkal együtt) mindig rosszul érzem magam a megjegyzéseitől és a húzásaitól (konkrétan rettegtem tőle), valószínűleg nem lett volna indok semmire egy olyan munkahelyen, ahol amúgy is alig van pénz ápolónőkre (ketten voltak bent mindig, akár tizenöt gyerekre), akiket ráadásul be is kell tanítani, mert nagyon sok múlik azon, hogyan dolgoznak, nem csak kacsáztatni meg internetezni kell.

      ezzel együtt egy ideális világban nem dolgozna bármilyen tekintetben kiszolgáltatott emberek közelében, és lehet, hogy más körülmények között beszéltem volna vele utólag erről, de akkor örültem, hogy szabadulok.

  2. Rita

    Amiért akár “ölni” is tudnék, az az, ha a gyerekeimet leszólják, bántják, lekicsinylik. Ha engem bántanak lepereg. Igen, azt hiszem általában egy nagy adag szerencse, ha lehet gyereked és ki is tudod hordani egészségesen – ettől nem vagy több, mint akinél ez valamiért nem a nagykönyv szerint történik. Második szomszédom 10 év után lett terhes és senki nem vett észre, hogy magas a vérnyomása, ezért a gyerek korábban született, kis súllyal, stb. Most az első évet végezte a BME villamosmérnöki karán :) És a Muci – szóval belőle tényleg csak egy van!! :)

  3. neeev

    Most már biztos h nem vagy te Lisbeth Salander.
    Ha az lennél, akkor azok a zemberek “ÉN EGY NAGY BUNKÓ VAGYOK” felirattal a homlokukon mászkálnának.

  4. Juci

    Te egy remek ember vagy, én azt mondom. A bevásárló szatyor meg semmi esetre sem lehet hibás, inkább az orvos, aki nem vette észre, amit észre kellett volna vennie. A többieket nem is kommentálom, mert nem tudnék szalonképes lenni.

  5. Nyúl

    Erre az abszinthos ügyre emlékszem és most megint megdöbbentett, ahogy eszembe juttattad (a magát hiper intelligensnek tartó megmondóember blogger aki szerint ő csak őszinte, bezzeg többiek hogy képmutatnak szánalomból, bah), hát asszem az ilyenre mondják, hogy szegénységi bizonyítványát magáról állítja ki.
    “…hogy nekem ne adjon, mert lehet, hogy meghal a gyerek. Ez valamiért akkor borzasztóan rosszul esett..” valamiért?? VALAMIÉRT???? úristen, ilyenkor hogyan lehet megállni, hogy az ember lánya bőgve üvöltsön rá erre a taplóra, hogy takarodjon a jó édes anyjába?! de tényleg, hogyan lehet az ilyen megjegyzésre reagálni?

    1. Anais

      Abszinthos ügyre emlékszem én is, meg arra is, hogy lucia tök normálisan kommentelt a blogján és próbálta valahogy megvilágítani a helyzetet, hiába…

    2. lucia Szerző

      én úgy reagáltam, hogy próbáltam láthatatlanná válva sírni, hogy ne vegyék észre, a “valamiért”-et meg azért írtam, mert tényleg nem szoktam különösebben érzékeny lenni idegenek bármilyen megnyilvánulására, és akkor is elég sok szörnyűség történt velem addig a kórházban (eleve a koraszülés, bunkó ápolónők, engem hibáztató orvosok, rosszul kötötték be az infúziót, a rossz póz miatt eltört a farokcsontom, és huszonnégy órára minden izmom eltűnt deréktól térdig, ezek után az orvos üvöltött velem, hogy “nem igyekszem eléggé”, ezért kell kockázatos altatásos műtétet végeznie rajtam (nem tudtam megszülni a méhlepényt, mert nem volt izmom, elnézést, ha ez túl sok információ)), és mindezeket nem igazán vettem a lelkemre, akkor bőgtem először a teljes eseménysorozat alatt (két darab grátisz pelenka és öt kuponos szórólap miatt, bah).

  6. Bea

    hát akkor én is a lényegre reagálnék: szóval Muci már akkor is olyan aranyos, és formás kisbaba volt, hogy lementegettem magamnak pár képet, mert olyan kedves/szép. és most ahogy próbáltam visszanézegetni a blogot, a nagyon korai (szülés utáni) bejegyzéseknél nem mindenhol látszanak a képek/videók, szóval ha egyszer majd éppen nagyon ráérsz, és már minden le van fordítva, fel van fúrva, el van vetve stb. akkor rákukkantanál? vagy lehet h csak az én készülékemben/böngészőmben van a hiba? köszi :)

    1. lucia Szerző

      fel fognak kerülni a képek (azaz igazából fel vannak töltve, csak a bejegyzésekben lévő linket kellene megváltoztatgatnom, szóval most úgy lehet megnézni őket, ha az ember beírja, hogy “http://zorcsi.files.wordpress.com/2013/06/zoard098.jpg”, a .jpg előtti három számot változtatgatva 001-től nemtom, meddig. persze lehet, hogy így is fog hiányozni kép, de majd pótolom :))

  7. Sherlock

    Ehhe-ehhe, csak hogy a lényegre reagáljak, ebben az a pikáns, hogy az abszinth mostanában tényfeltáró újságíróként reklámozza magát, de biztosan nagyon vigyáz, hogy csak olyan tényeket tárjon fel, amik senkit nem kavarnak fel a legkisebb mértékben sem.

    [a polgári nevet kiszedtem, személyiségi jogok, meg minden – a szerk.]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s