hiánypótló bejegyzés, igyekeztem mindent beleírni

Most megszámoltam, az elmúlt bő egy hónapban olyan 35 epizódot fordítottam 3 különböző realityből (részben 20+, részben 40+ percesek), minek következtében egyrészt telik októberben is pelenkára, másrészt viszont nem tudom úgy a saját sorozataimat nézni, hogy ne szinkronfordítsam fejben, a szöveghosszúságot is tekintetbe véve, illetve amikor társaságban beszélgetünk, akkor összevonom a szemöldökömet, ha valaki azelőtt szólal meg, hogy a másik elhallgatott volna, mert az ilyen részeket legalább háromszor vissza kell tekerni, hogy meglegyen az időzítés is, meg a fordítás is. De mindenkinek megvan a saját bogara.

Érdekes új információ még, hogy az amerikaiak szeretik azzal szivatni egymást, hogy foie gras-t kínálgatnak nyelveket kevésbé ismerő társaiknak, majd röhögve közlik velük, hogy az libamáj. Ami ugye az amerikaiak szerint gusztustalan, mivel belsőség. Ez két sorozatban is előfordult.

A lelki mélypontot akkor értem el, amikor szerda este volt még az utolsó sorozat utolsó részéből 30 percem (az sok), és belobbant a csuklóm, de akkor a nehéz sorsú közép-afrikai anyákra gondoltam, akik a dzsungelben élnek, hat gyerek lóg rajtuk, nincs mit enniük, és úgy fordítanak sorozatokat notebook és tévé nélkül maláriásan (jóvanna, valamivel motiválnom kellett magam), és ha ők meg tudják csinálni, akkor én is. Mondjuk enni nekem sem volt mit, mert nem volt időm kimenni a boltba, de ez már becsületbeli ügy volt, úgyhogy kiharaptam a karomból a golyót merevre fásliztam a jobb kezem, kitámasztottam egy párnával, és pusztán az ujjaim mozgatásával leírtam, amit mondtak a képernyőn. Meg azt is, hogy mikor.

Mondjuk a fiúk nem könnyítették meg a dolgomat, ezek ugyanis ilyen gettóból származó srácok, akik versenyszerűen úriemberré akarnak válni, és amikor mindenki leborult az egyik előtt, aki hosszú lelki tusakodás után hajlandó volt levágatni a haját, mert ez mekkora elhivatottságot és önuralmat tükröz, akkor egy kicsit nyüszítettem, hogy kapja már be, én aznap elláttam a gyereket, zsibbadtra dolgoztam a karom, és ha önmegvalósítani akarok, akkor megtehetem kábé hajnali fél négy és fél öt között, de akkor meg nincs nyitva a fodrász, bármilyen elhivatott is vagyok.

Aztán valamikor éjfél után megállt itt a rendszergazda (creatures of the night unite!), mert hozott valamit, amiért már napok óta nem tudtam elugrani hozzá, és akkor beszélgettünk majd' egy órát a kapuban, mert fontos megtárgyalnivalóink voltak, mint például hogy a következő terhességemet hogy fogom kihordani, és vannak-e a méhben érzőidegek (nem mintha lenne apajelölt, vagy beleférne most az életembe egy gyerek, de nem én hoztam fel a témát, és egyébként is jó dolog időben megválaszolni ezeket a kérdéseket, hogy ne maradjon kínzó kétség a barátaimban). Meg azt is mondta, hogy jó a seggem újabban, mentségére szóljon, hogy sötét volt. Utána visszamentem nyüszíteni a gengszterek közé (közben eszembe jutott, hogy be is invitálhattam volna, de szerintem szólt volna, ha fázik vagy valami).

Mondjuk a munkatúltengés ellenére a magánéletem változatos és kielégítő, úgy hallom, legalábbis három különböző elmélet jutott vissza hozzám mostanába azzal kapcsolatban, hogy kivel mit csinálok. Ennek igazából örülök, mert ez azt jelenti, hogy legkevésbé izéletlen hogyishívjáknak tűnök.

Azután volt még mostanában a mr.a húsprojektje, ami vasárnap csúcsosodott ki a medúzák és co. vendégül látásában, de előtte csütörtökön tartottunk egy főpróbát. Az egy nagyon kellemes este volt, megjelent nálam mr.a 10 giga sorozattal, egy kiló bélszínnel és egy fél konyhával (hozott fűszereket, kést, húslapátot, meg mindent, szóval asszem, nem úgy élek az ismerőseim fejében, hogy lucia, a házitündér, bár azért normális késem meg húslapátom nekem is van, mondjuk húshőmérőm tényleg nincs), és semmi perc alatt rittyentett háromféle húsételt (tisztára olyan volt, mint egy freeblog-reklám, mi többet adunk, vagy nem tudom). Szerencsére mindhárom olyan volt, hogy csak annyira sütötte meg, hogy ne legyen ciki, de lényegét tekintve nyers maradt a bélszín, ami nálam nagy jópont, mert gyerekkorom óta a tatárbifsztek a kedvencem.

Illetve hozott ilyen fekete sót is, ami nem ugyanaz a só, amit Indiában szereztem (annak is fekete só a neve, de kénszagú, direkt), hanem asszem tibeti* (ezek a himalájás országok nagyon sótudatosak), koromfekete, szénállagú, enyhén sóízű. Remek találmány, el lehet rágni, és tök jól néz ki. Aztán már nem tudom, miről beszélgettünk, terhességről szerintem nem, de csak arra emlékszem, hogy megkérdeztem tőle, nem kap-e szerelmesleveleket a nemműködikre, mire egy kicsit elgondolkozott, majd azt válaszolta, hogy igazából tényleg szoktak néha olyat írni oda, hogy nincs semmi baj a freebloggal, tök jó, vagy ilyesmi. Meg megkínáltam az egyik borral, amit ő hozott korábban, egy borszakértő szerintem már elismerően vonná fel a fél szemöldökét a gyűjteményem láttán, de mit csináljak, ha egyszer nem iszom bort, viszont kifinomult ízlésű, és a vendégségbejárás etikettjét jól ismerő barátaim vannak.

Aztán meg tegnap is vendégem volt, ráadásul nővendégem, aki meg banános sört hozott, és tök jó fej volt, bár húst nem eszik, de sajnos hamar elment, mert ő is hasonló időbeosztásban, hasonló körülmények között dolgozik. Szóval igazából tisztára szociális vagyok, meg minden, csak a gengsztereket nem szeretem mostanában annyira.

* kémeim időközben jelentették, hogy hawaii (egyszerűbb, ha megírják, mint ha le kell mennem a konyhába megnézni), ami természetesen azért nem von le a himalájai népek érdemeiből.

Reklámok

6 thoughts on “hiánypótló bejegyzés, igyekeztem mindent beleírni

  1. freemam

    Na merthogy előbb amazt olvastam, most meg emezt, szóval, ha más is aszondja csinos vagy, akkor azt úgy kell érteni, pedig én még nem is láttalak…..

  2. lucia

    Maszatka, egyrészt volt szkript. másrészt ezekben nem volt benne benne az összes szöveg (mivel nem előre megírt cuccok, hanem realityk, hallás után szkriptelik őket, és simán beírják csomó helyre, hogy “unintelligible”, nem beszélve a félrehallásaikról). harmadrészt a legtöbbön nem volt time code, de ezek amúgy is vágva jöttek ide (voltak bennük olyan belső reklámok, miegyéb, amik egy évvel később már nem aktuálisak), szóval keményen vonnom kellett fejben a time code-okból, ahol mégis volt, ráadásul pár percenként más értéket kellett vonnom nagyjából fél mp pontosságra. ez az egyik cég.

    a brünóhoz anno eleve csak forgatókönyvet kaptam (valami kapkodás volt, mert egyszerre jött ki itthon meg kint), azt a stúdióban kellett segítenem időzíteni meg méretre szabni.

    egy harmadik cégtől úgy kaptam anyagot, hogy hallás után kellett fordítani, de az nem volt gond, tök érthetően beszéltek, illetve ott időzítést se kértek, de azért rutinosan megcsináltam minden megszólalónál, még mielőtt megint be kell mennem stúdiózni a gyerek mellől.

    egy negyedik cégnél szintén hallás után csináltam most pár rövid klipet, az szintén tök érthető volt, viszont ezidáig nem kaptam választ arra, hogy most szinkronhoz, felirathoz vagy alámondáshoz kell-e, úgyhogy csináltam egy nagyjából univerzális stuffot, pillanatnyilag kíváncsian várom a továbbiakat :)

  3. maszatka

    Én csak szakmai szempontból értetlenkedek, filmrendező vagyok és ha olyan helyre megy a filmem ahol feliratozni fogják, adnom kell egy dialoglistát általában doc. formátumban, amin rajta vannak a time code-ok, meg az összes szöveg, pont azért, hogy a szinkronfordító ne videózással meg tekergetéssel töltse a drága idejét…
    Minden filhez csinálnak ilyet amit eladnak külföldre
    Szerintem ate sorozataidhoz is van ilyen csak a forgalmazó bszott elkérni amikor megvette.

  4. Réka

    Miyen érdekes, gyakran olvasom a blogjaidat, ritkán kommentelek. Indiában élek, tegnap pedig megkeresett valaki azzal az ötlettel, hogy ő tibeti só-bizniszt akar nyitni Angliában (kozmetikai felhasználásra elsősorban), és vállaljam el a marketingjét a dolognak. Most meg olvasok a blogodban a tibeti sóról :-) Igazából ez csak nekem érdekes, mert nem ismerjük egymást, de már ha leírtam elküldöm. Örülök hogy Magyarországon is ismerik a tibeti sót, így van esélye az üzletnek. Feldobta a napom.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s