Vigyázat, időnként váratlan spoilerek rohanhatnak át figyelmeztetés nélkül az úton.
Én úgy vagyok vele, hogy nem is tudom, mit gondoljak, mert tökre szeretem Tarantino filmjeit, és az összes (köztük az összes általam hitelesnek ítélt) forrás szerint az Inglorious Basterds-zel mesterművet alkotott, tetszett az a-nak, tetszett combfiksznek korimnak (persze lehet, hogy combfiksznek is de azt nem tudom biztosra, most összekevertem őket), human szerint is nagyot tett oda, én meg ott álltam, és néztem magam elé utána kétszer is. Az egyik után az L. is ott állt mellettem, és valami olyasmit motyogott, hogy szerinte Tarantino fogadásból csinálta, kíváncsi volt, mennyire lehet pofánvágni a rajongóit ahhoz, hogy azok azért még utána is idült, ködös tekintető mosollyal folytassák a rajongást, és hát valami ilyesmi.
Mert végső soron kábé ez jött le a filmből, nagyon tuti, gyönyörű és ütős formában tálalva, hogy mindenki náci, ti is mind nácik vagytok, és nácikat szerettek nézni, hát nesztek. És én tökre nem vagyok az öncélú erőszak ellen, a Kill Bill például az egyik kedvencem, de a Kill Billben játékemberek halnak meg és bántják egymást játékból, a Basterdsben meg játékemberek halnak meg és bántják egymást igazából, azt pedig én nem bírom. De az igazi aljas húzás az volt, hogy badass-movie köntösbe tekerte az egészet, én pedig imádom a badass-moviekat, de itt már a második felvonás elején foszladozni kezdett az illúzió, mert az igazi badassek nem azzal töltik az idejüket, hogy kiszolgáltatott embereken élik ki a szadista hajlamaikat, azok a nácik. Megvagy, mostantól te vagy a fogó, olyan volt. És onnantól már csak elszoruló szívvel reménykedtem egy kis badass-ségben, ahogy a rossz kapcsolatokban élteti az az embert, hogy de azért lesz majd hozzám két jó szava holnap, meg a szülinapomon is olyan kedvesen nézett rám.
Én tisztában vagyok azzal, hogy az emberek esendőek, nagyon kicsin múlik mindenkinél, hogy tesz-e nagyon borzalmas dolgokat, hogy mindenkiből lehet náci, és nem azért járok moziba, hogy a stanfordi kísérlet allegórikus változatát nézzem.
Brad Pitt meg pont úgy beszélt déli redneckül, mint amikor egy képzett színész déli redneckül próbál beszélni, folyamatosan vártam, hogy mikor röhögi el magát, hogy ő csak viccel, de ezzel a véleménnyel a jelek szerint egyedül állok, szóval akit csak ez tartana vissza a film megtekintésétől, az nyugodtan menjen el a moziba, úgyis nyakunkon a moziünnep.
Azt meg csak utólag olvastam, hogy eredetileg hatrészes (?) tévésorozatnak lett tervezve a film, abból hegesztettek össze végül egy egyestés szórakozást, ez megmagyarázza, miért éreztem azt, hogy hidegből melegbe, az egyik pillanatban elfehéredett kézzel kapaszkodom a szék karfájába, annyira izgulok, a másikban meg enyhén unatkozom, gyakorlatilag átmenet nélkül. A végső katarzis is elmaradt, egyszer csak vége lett a dolognak.
És amúgy bármennyire is egy gyönyörűen, légies kecsességgel és mesteri kifinomultsággal elkövetett fagyott heringgel történő pofánvágáshoz tudnám hasonlítani ezt a filmet, azért voltak jó pillanatai. Az egyik az elején, amikor az elfogott náci tiszt (időközben PJ bekommentelte, hogy nem tiszt, hanem valami őrmesterféle, és nem náci, hanem simán csak német, így azért már egy kicsit kevésbé ciki) azt mondja a szőkekék szemével, hogy for bravery, ciki, nem ciki, de ő volt az egyetlen szimpatikus szereplő az egészben, szerelmes is lettem rögtön, de zsigerből ám.
A másik a pincés jelenetben, amikor Lt. Archie Hicox azt mondja, bár a pontos szavaira már nem emlékszem, hogy valakinek vinnie kell a hölgy öngyújtóját.
A harmadik meg az volt, amikor Shoshanna lelőtte Fredricket a gépteremben, majd ránézett,és akkor tudtam, hogy oda fog menni hozzá, és lehetőség szerint megfogja a kezét, amíg haldoklik, mert ez egy ilyen ősi női ösztön, hogy együtt érezzünk a haldoklókkal és könnyebbé tegyük számukra az utolsó perceket, mondjuk én előtte azért biztosítottam volna, mondjuk egy fejlövéssel, hogy tényleg teljesen magatehetetlenül haldokoljon az illető, még ha sokkal rövidebb ideig is, de bennem az életbenmaradás ősi ösztöne is elég erős.
Ezzel együtt kikérem magamnak.
settenkedve lopakodó 
Noén odavagyok Tarantinoért több ok miatt és és sztem ezzel a filmjével feltette a koronát a karrierjére. A filmet is már többször láttam, a forgatókönyvet is nem egyszer olvastam el és mindig ugyanúgy lenyűgöz. Nem kell belemagyarázni semmit sem, itt senki sem jó, Tarantino-nál alapvetően nincsen jó és rossz. Itt a karakterek a legfontosabbak és azok bizony nagyon ott vannak: Hans Landának többé-kevésbé méltó ellenfele Aldo (főleg a vége felé), meghát főleg a német oldalon vannak az igazán színes egyéniségek: Fredrick Zoller, Dieter Hellstrom (pincés jelenetnél lőtték tökön), Gobbels, Werner Rachtman (a hősi halott) és Wilhelm. Ellenfeleik semmivel sem jobbak, Shosanna is egy kegyetlen nő, Donowitz tényleg egy Nagy Medve, egyedül Utivich és Hirschberg a szerethetőek közülük. Megát Bridget von Hammersmark sem semmi. Szóval sztem Tarantino-nak nem volt semmilyen rasszista üzenete ezzel a filmmel, sőt eyáltalán nem volt üzenete. Egyszerűen csak szórakoztatni akart, nem várja el, hogy egész film alatt járjon az ember agya, meghogy még egy nappal utána is gondolkozzon a néző a miérteken. Egyszerűen megteremtette a FILMET.
KedvelésKedvelés
ezt a lynch-véleményt igazán nem vártam volna egy ilyen kifinomult ízlésű lánytól, mint te, Lucia:)
KedvelésKedvelés
én nem vagyok tarantino rajongó, de ezt most összerakta, legutóbb a Jackie Brown sikerült neki ennyire, de ott segítette az alapanyag
KedvelésKedvelés
így látom:
a filmben prototípusok (?sztereotípiák) vannak groteszk túlzással, demitizálóan megjelenítve: szuperintelligens náci (vagy sima Wehrmachtos), amatőr kém (gesztusaival, elhamarkodottságával), bunkó túlbuzgó amerikai apacs (aki alkalomadtán marlon brando-keresztapára hajaz vagy felrúg minden kiszámítható egyezséget), menekülő zsidó, hitler, göbbels, …
mindannyian belecsöppentek ebbe a háborús helyzetbe.
és hiába is keresünk a háborúra békeidőben logikus magyarázatot/megoldást, ilyen környezetben az egyedüli emberi (normális?) reakció a bosszú és gyűlölet érzése. ami semmivel nem feljebbvaló a kiváltó ok agressziójánál (hacsak nem vagyunk személyesen érdekeltek:))
de nagyon kacagtam (kínomban?): bongiorno-részen, a Bear-jew figurán, a szvasztika felvéséseken (kétszer is, hasonló beállításban), az erőltetetten patetikus jelenteken (a moziban a tűz és menekülés), a feszült helyzetekben, a csúfondáros beállításokon (hitler és a törpe, churchill)
szóljatok, ha nincs igazam.
KedvelésKedvelés
igaz ami igaz a jackie brownnak legalabb van valami eszmei linearitasa, es a nö miatt meg bajos film is.
tenyleg izlesek es pofonok de nekem lynch nagyobb kedvencem, de nem lehet öket egy lapon emliteni. lynch filmmüveszetet tanult, tarantino meg szineszetet, egeszen mast kepviselnek. lynch önzö, tarantino meg szorakoztatni akar, es ezert olyan barokkosan /szoval tulzas tulzas hatan) “jopofak” a filmjei. (lynch filmet multiplexben nem latsz)egyebkent a tamogatott filmek listajan sincs nagyon…sajnos
KedvelésKedvelés
szkifi: nekem tetszenek a filmjei, jó, mondjuk a Kutyaszorítóbant nem szeretem különösebben, de a Kill Bill, a Jackie Brown és a Ponyvaregény bejön. Szódával a Death Proof is elmegy. Szerintem forgatókönyvírónak és rendezőnek is nagyon jó (mondjuk a helyesírása borzalmas), meg a cameóit is szeretem. amikor beülök rá a moziba, akkor nem úgy megyek, hogy most megnézek egy kötelező darabot, hanem hogy most tutira jól fogunk szórakozni. persze ízlések és pofonok, de üres mítoszépítése szerintem inkább David Lynchnek van, rá sokkal jobban tudok haragudni.
KedvelésKedvelés
tarantino egyaltalan nem csinal jo filmeket. a mitoszat meg valamifele megmagyarazhatatlan kenyszeres komformizmussal epitik – itt magyarorszagon biztos.
erröl a kenyszeres mitoszepitesröl meg ez a roppant tanusagos törtenet jut az eszembe: /remelem müködik a link)
http://rendhaz-bp.piar.hu/~vizhanyo/2003a/szakkor/olvas/niagara_nagykavehaz.html
KedvelésKedvelés
fiktív közös múlt. ez tetszetős. és látok benne fantáziát (egyéb) problémamegoldás terén. /vs.: a jó nők fejben is tudnak élni, ha kell/ :)
KedvelésKedvelés
én meg úgy emlékszem, hogy a film megjelente óta mi nem beszéltünk egymással, de nem akarok kevésbé kompromisszumkésznek és meggyőzhetőnek tűnni nálad, szóval simán hajlandó vagyok építeni egy fiktív közös közelmúltat, ha úgy gondolod :)
KedvelésKedvelés
én meg simán meggyőzhető lettem volna, hogy én beszéltem a filmről. neked. érted.
(most már biztos, hogy agyrákom van.)
sőt, vörös vagyok és kopasz. egyszerre :) (mondomhogyagy)
KedvelésKedvelés
ZLeila, bocs, ebben a témában összekevertelek Korimmal, valószínűleg azért, mert ő sem ír mozikritikát, viszont azt jól csinálja. ebből a szempontból olyanok vagytok, mint két tojás, szóval nem az én hibám.
KedvelésKedvelés
hát én se úgy amúgy dobtam magam hanyatt, hanem csak úgy, hogy érted, na.
(miért nem írok én mozikritikát?)
KedvelésKedvelés
ez a fenti link, ez nagyon ott van.
KedvelésKedvelés
Nekem második nézésre tetszett igazán, és sokat segített, hogy nem volt semmiféle elvárásom, túltettem magam a kicsit fragmentált narráción és az általad említett redneck-karikatúrán (ami tényleg vicc, mert BP már hozott ilyen-olyan figurát és akcentust ennél sokkal-sokkal jobban), és volt időm a nüanszokra figyelni (és itt nem a mindenféle filmes utalásra gondolok, mert azok teljesen hidegen hagynak az összes QT filmben). Valahogy nekem eszembe sem jutott szimpatizálni, sem drukkolni, épp ellenkezőleg, pont az jött le, hogy semmivel nem jobbak basterdék, mint akiket halomra ölnek. Hogy ez aljas lenne? Végülis, a nagyon egyszerűen, nagyon fekete-fehéren gondolkozók lehet, hogy nem így látják és szimpatizálnak meg lelkesednek, de feltételezem QT nem nekik csinálta elsősorban a filmet.
Amúgy témában a legjobb írás, amit olvastam itt található: http://mage.hu/2009/8/25/inglourious_basterds
KedvelésKedvelés
Roberto: valószínűleg (ezek szerint) nem jött át a hozzászólásomból, de szerintem Tarantino direkt csinálta. Mármint szándékos volt a részéről, hogy befűti a nézőt egy olyan embercsoport kiirtására és az ellenük elkövetett gusztustalanságok iránti lelkesedére, akikről úm. sok rosszat mondanak. Igen, az elején bemutatják, hogy vannak kösztük pszichopaták is (Hans Landa), de ezen kívül csak mindenféle negatív mendemondát hallunk róluk (a filmben), látni nem látjuk, hogy bármit is elkövetnének, éppen úgy, ahogy a németeket is a zsidókról terjengő pletykákkal és féligazságokkal szították a náci propagandisták. és akkor az egyszerű ember beül a moziba, és erkölcsi fölénye teljes tudatában a náciként viselkedő félnek drukkol, Tarantino meg röhög a markába, szerintem ez benne az aljas.
Most olvasom egyébként a forgatókönyvet, és az még jobban alátámasztja az elméletemet, mert például az elején (ahol film közben nem igazán értettem, miért húzkodják le hullarablás közben a németek cipőjét a srácok) van egy olyan kihagyott jelenet, hogy nem csak kirabolják a halottakat, hanem kiveszik az aranyfogukat, és közben valaki elmondja, hogy a csizmájukat azért veszik le, hogy ezzel elvegyék tőlük az emberi méltóságukat is. és számomra például a homlokba horogkeresztet karcolás is tökéletes párhuzama a zsidók kényszermunkatábor-tetoválásainak, amit szintén azért kaptak, hogy mindenki tudja, hogy ők zsidók, szökés esetén könnyű legyen megtalálni őket, és ne merjék rejtegetni mások az illetőt.
KedvelésKedvelés
kíváncsi voltam, itt németországban mennyire szisszennek fel, és hát láttunk errefelé már olyat is, hogy angolszász sorozatok német vetítéséböl simán kihagyják azokat a részeket, ahol nácik szerepelnek kontra, vagy neadjisten pro.
(a leghíresebb talán egy star trek volt, párhuzamos univerzummal – de a halló-halló is megbukott, mert a felét kivágták, lol)
ehhez képest?
egy nyamvadt, unalmas cikk a zeitben, néhány mammogás blogokon, meg a két hét alatti levonulás a mozikban, és ennyi.*
(*igen, tudom, még adják.)
:)
amúgy meg tök egyetértek és én sem osztom a lelkes rajongást a müvet illetöen, öncélú fasz(a)kodás, néhány, szerepkör adta glanccal.
ráadásul az egész film moralitása arra épül, hogy a németekkel szemben minden jogos… ezt a hozzáállást meg nettó rasszizmusnak hívják, az i.b. ebböl a szempontból lazán lehetne a jud süss modern és persze ellenirányú változata.
tarantino szerintem pont azt sérti az “in your face” brutálábrázolással, amelynek nevében felvonultatja a bärenjude-t…
egyébként személy szerint nem bírtam a kill billt (bármelyik dexter-, life- vagy heroes-évadra becserélném, és kevésbé érezném az idö múlását…) se már, nekem vagy egy évtizede öncélú téma/formakeresövé tünik tarantino – az utolsó igazán, komplett élvezhetö darab számomra a jackie brown volt töle.
KedvelésKedvelés
Christoph Waltz, zseniális, miatta érdemes, simán elviszi a hátán az egész filmet. ha majd kijön dvd-n csinálok egy olyan vágott verziót amiben csak ő lesz, az is lesz vagy egy óra és az jó lesz.
És BradPitt pedig biztosan viccelt, nem gondolta komolyan.
KedvelésKedvelés
értékelem az információt :)
KedvelésKedvelés
Nem tiszt, csak altiszt. Feldwebel volt, az kábé őrmester.
(És inkább csak német, nem náci, mert sima wehrmachtos volt, nem Waffen SS.)
KedvelésKedvelés