a mosásról

Nem írtam, mert dolgoztam, elvben ma is dolgozom, de azért közben kiganajoztam a gy.a. maradék szemetjeit, meg mittudomén, mostam, ilyenek. Azután teregetés közben értek a meglepetések, mert ugye az még oké, hogy a gy.a. zoknijai-alsónadrágjai belekerültek, nincs még mosógépe, meg amúgy se túrta fel a szennyest, ennyi belefér. Azután a kezembe került egy ismeretlen póló, hálistennek csalhatatlan logikai képességeimmel hamar rádöbbentem, kié lehet, mert az L. munkahelye volt ráírva bazi nagy betűkkel, és össze is raktam a képet, hogy a múltkor, amikor feljött értünk biciklivel kocsma előtt, akkor átöltözött, és automatikusan bevágta a szennyesbe (még mindig nem vagyunk szeretők, nem is leszünk, just for the record).

Utána viszont egy másik póló is a kezembe akadt, azt se volt nehéz megfejteni így kizárásos alapon, csak végig kellett vennem, ki mindenki vetkőzik itt nálam, és hát az is egy ilyen sztori volt, hogy biciklizés utáni átöltözés. Erről eszembe is jutott, hogy iparágat is építhetnék rá, elvégre itt tök jó biciklizőutak vannak, le lehet rakni a kocsit (majd nagyvonalúan a bunkó szomszédnéni kapuja elé irányítom a forgalmat), el lehet menni sportolni, utána meg kimosok, következő alkalommal át lehet venni a cuccost. Mivel szeretek minden részletre kiterjedő terveket készíteni, azt is eldöntöttem már most, hogy vasalni nem vasalok. Kávé viszont van, meg ilyen izotóniás plusztabletta is.

Aztán felhívtam az L.-t, aki nagyon megörült a pólójának, és ő is rögtön tervezgetni kezdett, miszerint felmehetnék hozzá kimosni-kitakarítani, és akkor mindkettőnknek meglenne az az illúziója, hogy igazi kapcsolatban élünk, különös tekintettel arra, hogy mindketten csak másokkal fekszünk le (ezt szoktuk meg, ezt szeretjük*, számunkra ez jelenti az igazi kapcsolatot).

Érdekes fejlemény még, hogy a gy.a. mozdíthatatlanná rombolta a fél kezét a Mátyás-barlangban. Ebben az az érdekes, hogy egyrészt soha nem sérült még meg komolyabban barlangban, másrészt hetente jár a Mátyásban, ahol különösen nem esett még baja, meg nem is egy extrém veszélyes hely. És ezzel egyszerűen kezd már túl gyanús lenni, hogy megint az átkom fogott, mert ez nem az első eset (eddig négy ilyen volt, hogy konkrét sérülést kívántam valakinek, és bejött), amit az is alátámaszt, hogy ezeket szinte mindig én szívom meg (most is ugrott a terv, miszerint csütörtök este átjön a gyerekért, pénteken ott vannak, szombaton viszi a nagymamához, majd haza). Ráadásul az L. is rögtön azt reagálta a hírre a telefonban, hogy na ezt is én intéztem el, mondjuk ő részletesen végighallgathatta korábban, mi mindent kívánok ki mindenkinek. Mentségemre szóljon, hogy konkrétan ártani nagyjából senkinek nem lennék képes, még a fülbemászót is simán csak kiraktam ma a fűbe, pedig az ritka gusztustalan állat, noha jó anya.

Hát, ilyenek vannak.

* copyright by evika.

Reklámok

14 thoughts on “a mosásról

  1. menjmar

    Tényleg, L gyanús ezzel a szennyesbedobálással :D de ugye a wc-tetőt nem hajtja le??
    Gy.a.-n már a múltkor is töprengtem, de most is leesett :) Az átkokról meg annyit, hogy nem is muszáj kívánni, én ha haragszom valakire nagyon az záros határidőn belül trópusi vírust kap, vagy meghal, vagy legalábbis kilukad a kocsijakereke, vagy feltörik neki és stb. Szóval ne átkozz, csak haragod sötét hurkát tedd az áldozat köré és egyértelműsítsd hogy innentől kezdve a vajaskenyér pofára is miattad van :D tehát ha “tökvéletlenül” lesz vele valami, azt is te bosziztad meg szerinte majd :))

  2. :)

    Azt hittem, hogy gy.a. — igaz, nem fiatalkorú elkövetőként — de mondjuk, Gyurcs… Gyurics Alajos, már nevében is igen antipatikus családelhagyó hegy- és barlangmászó alak.:)

  3. M

    Én meg amúgy az L-en vagyok elámulva, hogy “automatikusan a szennyesbe” vágta a pólóját, mert kiscsoportos megfigyeléseim szerint, amik a férjemre korlátozódnak, mindenhova és bárhova, de semmiképp a szennyesbe…
    Ezek szerint van még remény.

  4. s6

    Hasonló szituációból kikerülve az én átkom is fogott, illetve hát nem tudom, mert alapból nem hiszek ezekben, mégis valahogy minden furcsán alakult. Illetve ezek után végiggondoltam kis életemet, amikor valaki nagyon belémgyalogolt, nem kizárólag párkapcsolatilag, de szerencsére kevés volt azért ilyen, és szórtam a szép gondolatokat. És volt egy konkrét eset, amit hátborzongató volt végighallgatni, mikor később elmesélték, hogy mi történt, pontosan akkor mikor én koncentráltam, hogy történjen valami rossz. (hosszú történet)
    Amúgy meg csak óvatosan, azért visszaütnek ezek, de hát persze annyira jó érzés a halál legretkesebb ágasbogas hímvesszejére küldeni a delikvenst. Ugye.

  5. bluemoon

    Ez a gy.a., ez nagyon tetszik.:)

    Azzal az átkozódással meg tényleg csínján, mert ahogy mondod, visszahullik. Mindig. Előbb is, utóbb is. Tessék jót kívánni. Magatoknak.

  6. m

    Jaj,nem lehetne,hogy szivességbol az én fonokomre a legkozelebbi átkot?
    Nem akarom én,hogy baja legyen,felolem a lottón is nyerhet,csak ne jojjon tobbé a kozelembe:)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s