amikor az otthonomnak tekintem a munkahelyemet

Az új titkárnővel egyelőre minden rendben van, csak olyat hibázik, ami az első két munkanapon el is várható (ha nem hibázna semmit, már halott lenne, kicsit felfokozott érzelmi állapotban vagyok mostanában, és nem bírom, ha valaki a tökéletességével akar kitűnni). Ugyanakkor remélem, nem hoztam rá a frászt, pénteken koponyás pólóban és bőrszoknyában fogadtam (a miheztartás végett), majd bemutattam neki a mániás oldalamat, amikor egyszerre huszonöt dolgot csinálok, és mindenki mást is ellentmondást nem tűrő hangsúllyal erre biztatok magam körül. A beja meg is kérdezte, költözködöm-e mostanában, majd kifejtette, hogy ahogy máskor a munkát viszem haza, most az otthoni életemet hozom be az irodába, pedig nem tettem mást, mint hogy mindenkivel összepakoltattam a saját részlegét, ikeás netről berendeztem a félig kész tárgyalót, delegáltam a falak lemosásának feladatát a takarítónőnek, és sorbarendeztem a közös fiókban a tollakat (igazság szerint nem bírtam magammal, és a falakat is elkezdtem sk lemosni, de csak titokban). Utasítottam emellett a főnökömet (na jó, megkértem rá szépen, neki viszont van annyi tapasztalata a nőkkel, hogy nem ellenkezett igazán), hogy hívjon össze egy mítinget és közölje mindenkivel, hogy 1. ne töröljék a céges maileket, 2. az előző titkárnőnk rossz fej volt. A míting után megkérdezte tőlem, ügyes volt-e.

Azt hiszem, kiegészítem az önéletrajzomat azzal, hogy "fordítói munkám során ügyesen kamatoztattam lakberendezői, háziasszonyi és cégvezetői képességeimet". Tehetségemet a titkárnők elüldözésére szerintem inkább nem említem meg, egyébként is, erre a mostanira vigyázni szándékozom, bár nevet még nem adtam neki, hogy ne kezdjek el túl korán kötődni.

Advertisements

12 thoughts on “amikor az otthonomnak tekintem a munkahelyemet

  1. lacika

    Chiquitita, tell me what’s wrong
    You’re enchained by your own sorrow
    I-i-i-in your eyes
    There is no hope for tomorrow
    How I hate to see you like this
    There is no way you can deny it
    I-I-I-I can se
    That you’re oh, so sad so quiet

  2. agnus

    evet, biztos csak egy hirtelen szeszély miatt volt újra piros, csak aztán rájött a lucia, h ő nem adja meg magát holmi hirtelen szeszélyeknek, nem adja magát ilyen könnyen :)

  3. lucia

    Viv: hát az van, hogy ahhoz pénz kéne, szóval jól jönne, ha a kiadók kifizetnének, amihez viszont valószínűleg szükségük van az aláírt szerződéseimre, amiket hónapok óta kérnek tőlem, szóval rajta vagyok az ügyön, kösz, hogy emlékeztettél.

  4. PsycloneJack

    Idézném, hogy “I like a girl with spirit”, csak előbb szeretném tudni, hogy a harmincvalahány bögre mellett hány kenyérvágó kést tartasz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s