ryan gosling kategória bejegyzései

is it ryan?

Ryan Gosling sajnos még mindig nem kopogtatott be a tejföllel (vagy szerencsére, mivel a zsírosabb tejtermékek azóta feketelistássá váltak nálam, és csak néha csalok*), viszont szerencsére az ismerőseim rendszeresen zaklatnak az életének fontosabb nyilvános eseményeivel, és ezt azért muszáj elmentenem az örökkévalóságnak** egy újabb érvként arra, hogy miért muszáj szeretni*** (plusz a mintás pulcsi a kockás zakó alatt, ami nagyon jól menne az én zokniszandálomhoz).

De akkor már legyen itt az is (megint), amiben minden benne van, amiért szeretem (annak ellenére, hogy a Gangster Squad tényleg szörnyű volt, nem csodálom, hogy nem nézte meg).

 

* Na jó, az ő tejfölét beraknám a hűtőmbe, legfeljebb küldenék neki pár pubmedes linket utána, hogy tudjon korrigálni.
** Vagy arra az időre, amíg ismét blogszolgáltatót nem váltok, be nem dől a YouTube, és el nem jön az apokalipszis, amikor már csak a benzingenerátorról tudjuk a jeles évfordulókon lejátszani a nőismerőseimmel a lementett videóit két zombiflexelés között, stb.
*** Nagyon sajnálom, de Harrison Fordot Carrie Fisher könyve óta nem tudom annyira szeretni.
Reklámok

скажи мне, что все будет в порядке

Tegnap este meg kellett keresnem egy folyószámlakivonatot, ami odáig fajult, hogy fogtam az összeset, hogy akkor most szépen, időrendben lefűzöm őket egy mappába, de ehhez azért ugye beraktam egy Ryan Goslingot ellensúlyként (The United States of Leland), minek következtében a további dolgok derültek ki számomra:

  1. Az oroszok is nagy lelkesedéssel terjesztenek Ryan Gosling-filmeket. Ez önmagában még nem lenne baj, elvégre mi másért intézte volna úgy a Sors és az Univerzum, hogy megtanuljak oroszul, ha nem azért, hogy képes legyek oroszul is Ryan Goslingot nézni.
  2. Az oroszok a huszonegyedik században is bátran alkalmazzák szinkron helyett az ún. alámondásos technikát. Itt azért megrezzent a kezemben az 1999. június.
  3. Nem sok bizarrabb és a maga sajátos módján felkavaróbb élmény van annál, mint amikor a kamasz Ryan Gosling és a Lány csendes, elharapott szavas, sok többletjelentéssel terhes párbeszédét egy orosz tejbolt unott eladónője, és Igor (megélhetési forrása ismeretlen, de a parkban a második padon mindig megtalálod) tolmácsolásában halljuk, akik magázzák egymást.

Ebben a mai világban nagyon kell vigyázni.

 

* A folyószámlakivonatokkal is az ignorancia általi hadviselést gyakorlom, próbáltam már a bankot lebeszélni arról, hogy papíron küldje, mert úgyis neten nézegetem, de olyat nem lehet választani, úgyhogy amikor megérkeznek, én bontatlanul és nagyon gyorsan elrakom őket valahova szem elől. A múltkor véletlenül az egyik cégessel is ezt csináltam, pedig a könyvelőm ragaszkodik ahhoz, hogy papíron is megkapja őket, de szerencsére kedden az L. megtalálta a kesztyűtartómban, amikor különösebb ok nélkül módszeresen átkutatta a kocsimat.

nehéz hetünk van mindannyiunknak

Szóval először volt ez.

Utána (előtte is, de ez most lényegtelen) megpróbáltam grafit rábeszélni, hogy rajzoljon nekem Ryan Goslingot, amire először azt felelte, hogy ő úgy képzeli ezt a dolgot, hogy RG már harmadszor áll nála sorba dedikáltatni, hogy megismerkedhessen velem, de aztán abban maradtunk, hogy ő nem bírja elkapni ezt a karaktert.

Végül a szombati dedikáláson, miután baráti beszélgetésünk során vázoltam Ryannel való kapcsolatom legutóbbi fejleményeit, sikerült sarokba szorítanom (a helyi sherifftől kapott lőfegyverrel és jelvénnyel a táskámban), és hát muszáj volt tennie valamit.

grafit.ryan

A nesztelencsiga-blogszerkesztőség sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja, hogy a fent említett eseményeknek bármi köze lenne ahhoz, hogy Ryan Gosling meghasonlott, és fel akar hagyni a színészkedéssel.

ikea-katalógus

A kelet-európai, vidéki kocsma pultjánál a kigyúrt, napszemüveges pultos unottan törölgette a söröskrigliket. Korán volt még, kevesen voltak nála, az egyik asztalnál a toronydarus nője sustorgott valamit a barátnőjével, a másiknál az ismert művész ült valami magas, szőke külföldivel.

Azok ketten hosszan hallgattak, mindketten kifogytak már addigra az érvekből. Végül a szőke férfi törte meg a csöndet.

– Én csak annyit szerettem volna, ha meglátod bennem az embert, nem csak az Ikea-katalógust – mondta hangjában árnyalatnyi, de tisztán hallható lemondással.

– Ez…ez nem így megy, Ryan – felelte a szakállas férfi. - Nem benned van a hiba.

Ismét hosszan hallgattak, Ryan közben szórakozottan megetetett egy éhező árvát a jobb kezével. Ellenállhatatlan metszésű arcán elaléltak a napsugarak. Majd végül megint megszólalt.

– Mi lenne, ha adnál nekem egy helyet és egy időpontot – mondta határozott hangon -, te meg kapnál tőlem öt percet. Bármi is történjék azalatt az öt perc alatt, a tiéd vagyok. Fegyvert nem viszek.

A szakállas művész a szemébe nézett, mint férfi a férfinak. Ehhez meg kellett kerülnie az asztalt, mert Ryan csak vezetés közben nézett néha közvetlenül maga elé.

– Nem érted – magyarázta neki. - Én próbáltam, de nem megy. És nem benned van a hiba. Egyszer biztosan találkozol valakivel, aki lerajzol, de az nem én vagyok. Én uruk-hait tudok. Operettdíva-vonatot tudok. Kibelezett bálnát tudok. Te egyszerűen túl…

– Tökéletes? – kérdezte Ryan keserűen.

– Nem megy ez nekem, értsd meg. És kérlek, ne gyere el több dedikálásra. Mindkettőnknek jobb lesz úgy.

Ryan Gosling arca elkomorodott, de mindketten tudták, hogy ezek után már nincs mit mondaniuk egymásnak. Szóval az a sok edzés, az alacsony költségvetésű művészfilmek, a rengeteg rajongó, minden hiába volt, amit eddig tettem, gondolta.

Az ontológiai istenérv-féle érveléstípus egyszerűen nem működhet ebben a tranzitív relációban, gondolta Szultán.

Meggyőződésem, Ryan, hogy tele van veled a faszom, gondolta Grafitember.

Csak húszezrese lesz, és ne haragudjak, gondolta a pultos.