Az van még, hogy sisakot kéne vennem (nem, eddig sem fedetlen fővel ültem a motorra), és ez eredetileg nem tűnt bonyolult feladatnak, matt feketét akartam. Nemrégiben viszont megálmodtam, hogy nekem piros sisak kell (nem akarok magyarázkodni emiatt, sokkal rosszabb volt például, amikor tegnap azt álmodtam, hogy a fiúm megcsal, és utána este nagyon keményen felelősségre vontam), egyszínű meggypiros, és most el vagyok veszve a boltok kínálatában. Hogy a nadrágot ne is említsem (abból egyelőre nem kell piros, de ki tudja, mit álmodom holnap).

Valaki mondja már meg, hogy mi tetszik nekem.

A fiúmat a hétvégén a barlangokban is nagyon foglalkoztatta az új (akkor még leendő) játéka, kábé húszpercenként megkérdezte, hogy na kinek lesz új motorja szerdán, meg felszólított, hogy beszéljek az új motorjáról (még múlt héten elhozta próbakörre a munkahelyemhez is, úgyhogy el tudtam mesélni neki rajta az összes színt). Aztán végül nem is bírta ki szerdáig, hanem már tegnap átvette, és ott üvöltötte fel a bejárati ajtóból, hogy ezres motorja van.

Az esti moziba is azzal jött már, előtte még beültünk a békás étterembe, ahol a Gináék megpróbáltak kulturáltan beszélgetni velünk a filmről, mire a fiúm olyanokat válaszolgatott nekik, hogy úgy gondolja, ki fogja szedni a hangtompítót a kipufogóból, én pedig egy idő után nem bírtam uralkodni magamon, és közöltem, hogy muszáj átmennem a könyvesboltba, mert mindjárt bezár, szóval baromi jó társaság lehettünk. A 23-as szám után – amiben, egyébként, kellemesen csalódtam, mivel mindenki jó előre lehúzta nekem, de ahhoz képest nem is volt rossz – megint közölte velem, hogy fel fogja hangosítani a kipufogót (hátha az előző 158 alkalommal, amikor mondta, nem figyeltem eléggé), úgyhogy elméláztam azon, hogy ezentúl sokkal látványosabb lesz az a dolog, amit csinálni szoktunk, hogy a hipermarket parkolójában jön mellettem a kocsimtól a bejáratig a motorját túráztatva, én meg élvezem, hogy egy motoros csákó fel akar engem szedni, még ha együtt élünk is. Ezt megosztottam vele is, mármint a képet, hogy ezentúl a Tuonóval fogja ezt csinálni, mire fülig érő vigyorral azt mondta, igen, vérezni fog a fülem, olyan hangos lesz.

Aztán hazamentünk és a kertben néztük még egy darabig a motort, a végén már egy kicsit fáztam. Ma meg felszerelte rá a hátsó ülést, ha hirtelen nem jelentkeznék többet, nagyon azért ne sirassatok.

Vasárnap aztán már örültem, hogy végre megint látom a fiúmat, csütörtök este ugyanis ő ment barlangászni, pénteken én kocsmába, szombaton pedig napközben falat mászott valahol, én meg este koncerteztem, úgyhogy ki is hívtam az autóhoz, hogy segítsen behozni a motoroscuccokat, az is quality time. Egy kis konfliktust okozott, hogy megtalálta nálam a glória napszemüvegét (pénteken a kocsmában terápiás gyakorlatot tartottunk, mondtam, hogy vegye fel a szemüvegét, ő meg azt, hogy de akkor én is vegyek magamra szemüveget, portugál napszemüveg, tette hozzá, igaz, három euró volt a lisszaboni Sparban, de akkor is portugál, úgyhogy én napszemüvegben taxiztam haza éjjeli kettőkor), és ugye ő már Indiában megálmodta, hogy én titokban pornósztárként dolgozom, akkor nem is állt velem szóba fél napig, most viszont a napszemüveget (rózsaszínű, keret nélküli, fél arcot eltakaró, strasszkövekkel) bizonyítéknak tekintette, és egész nap Angelinának szólított. Szemrehányó hangsúllyal.

Maga az esemény jó hangulatú volt, szerencsére minden bokornál megálltunk, valahol a Gina azt is elmesélte, hogy a Pokolgép koncerten ráuszított a fiúmra valami rózsaszín bugyis csajt azzal, hogy az a srác ott hegymászó meg motorozik, a veszélyes dolgokat szereti, a fiúm meg először próbált mindig hátat fordítani a lánynak, de az mindig körbesétált a képes feléhez, aztán kb az a párbeszéd játszódott le közöttük, hogy a lány megkérdezte, hogy miért szeret hegyet mászni, mire a fiúm azt felelte, hogy mert ott egyedül lehet lenni, erre a lány visszakérdezett, hogy és az nem rossz-e neki, ott egyedül a hegyen, mire a fiúm azt válaszolta, kihangsúlyozva, hogy ő szeret egyedül lenni, a lány viszont nem csak hogy a sorok között, hanem a sorokban sem olvasott, úgyhogy visszakérdezett, hogy és miért, mire a fiúm emelt hangon azt válaszolta neki, hogy figyelj, hagyjál már békén, szóval valóban nem érdemli meg, hogy én meg a háta mögött pornófilmeket forgassak.

Amúgy meg komoly jellemfejlődésen estem át, mert eddig mindig féltem a motoron hátul, hogy én le fogok esni, most viszont, miután kaptam lángost meg sört, annyira ellazultam, hogy hazafelé már csak nézegettem, hogy hm, fák, meg hm, motorosok, meg hm, milyen szépen feszül a combomon a glória nadrágja, és itt mindig elaludtam, a fiúm csak röhögött, amikor koppant a bukóm az övén, én meg olyankor felriadtam, és megint elkezdtem nézegetni, hogy hm, fák.