Minden út Ausfahrtba vezet

– Milyen furcsán türelmetlenek ezek a németek – jegyezte meg szórakozottan a szlávos arcú lány, miközben az időközben zöldre váltott lámpa előtt próbálták a sötét autóban az útitársával közös erővel megfejteni a lekicsinyített és fekete-fehérben kinyomtatott Google Maps térképen szereplő utcaneveket. Ebben egy kicsit zavarta őket a dudák hangos kórusa, az út során már nem először, de a szlávos arcú lány igyekezett nem hagyni, hogy a körülmények befolyásolják a célja elérésében.

A cselekvési tervük eredetileg az volt, hogy (a) a Google Maps kinyomtatott itinere alapján jutnak el az úticéljukhoz, (b) ha minden kötél szakad, rendelnek roaming adatcsomagot valamelyikük telefonjára (kizárásos alapon a szlávos arcú lányéra, mivel az útitársa amellett, hogy nem volt hajlandó vezetni, az okostelefonoktól is idegenkedett). Az (a) terv egészen odáig csodálatosan működött, amíg Nürnberg, az amúgy is rosszemlékű város közelébe nem értek, ahol hirtelen teljesen mást kezdtek mutatni a táblák, mint kellett volna. A (b) terv a gsm-szolgáltató rugalmatlanságán bukott el, aki visszaírt, hogy a szolgáltatás nem megrendelhető. A (c) tervük az volt, hogy valahogy a kinyomtatott térkép alapján találnak oda, ekkor derült ki, hogy Nürnbergben van számos utca, de a térképrészleten ebből csak háromnak a neve szerepel.

Ekkor egy ideje már keringtek a városban, ahol szombat este semmi nem volt nyitva. Az emberek vagy komor arccal, a kabátjuk gallérját a hidegfrontban összehúzva siettek a dolgukra, vagy dudáltak.

Az első térképnézegetésnél szerencsére kiderült, hogy pont a három általuk ismert út egyikén haladnak éppen. Alig három kilométerrel később elértek a következőhöz, itt próbálták eldönteni éppen, hogy jobbra tartsanak-e, vagy balra, végül egy kis hurokkal balra kanyarodtak.

A szlávos arcú lány megkérte az útitársát, hogy nézze már meg, hányas szám előtt állnak. Az útitársa szenvtelen hangon közölte vele, hogy konkrétan a szállodájukkal szemben parkolnak éppen.

A szobájukba a tengerparttól való távolsághoz képest indokolatlanul sok vitorláshajót, kagylóhéjat, napon szikkadt növényi szárakat és provanszot helyeztek el , de ez ekkor már nem érdekelte őket. Egész nap erre a pillanatra vártak.

– Te is az asztalon akarod csinálni? – nézett a szlávos arcú lány szemébe az útitársa. A nemleges válaszra megkönnyebbülten felsóhajtott, majd mindketten sietve elővették a számítógépüket, és hajnalig dolgoztak. Felkelés után folytatták, majd elmentek reggelizni.

Ha a vasárnap reggel Nürnbergben éri az embert, akkor lehetőségekből nem túl sok áll a rendelkezésére.

– Az enyémen kínaiul van rajta, hogy Coca-Cola, a tiéden meg bengáliul – jegyezte meg a szlávos arcú lány az ajándék üvegpoharakat forgatva. – Most gondolj bele, hány inetrnacionális McDonald’s-ban fogunk még megfordulni az utunk során. Lehet, hogy mindegyikben más akció van, és mire hazaérünk, egy egész háztartásnyi edényt begyűjtünk – próbálta derűs színekben látni a jövőt.

Az útitársa a korábbi tapasztalatok alapján már eddig is minden helyen begyűjtött a lány számára annyi kis zacskó ingyencukrot, amennyit egy feltűnést kerülő kultúrember képes.

– És azt sem fogod soha elfelejteni – szólalt meg most –, amikor a nürnbergi Shell-kút árnyékában, a McDonald’s teraszán azt mondtam neked, hogy a szerelemre nem lehet árcédulát tenni.

Ezen a coelhói igazságon egy kicsit elmerengtek. Valamivel később 19,45 euróért megtankoltak.

IMG_3752

Advertisements

One thought on “Minden út Ausfahrtba vezet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s