Nagyon sürgős határidőm van, úgyhogy (miután kézzel és szivaccsal felsúroltam a fugákat az előszobában) arra jutottam, hogy a fabőrönd problémája most már nem tűr halasztást.

A fabőrönd egyébként egy nagyon szép, antik hatású darab, bár szerintem utángyártott, rézszínű csatokkal és bőrpántokkal, a két és fél évvel ezelőtti költözésnél ebbe hánytam be a végén a fregoliról előkerült törölközőket emlékeim szerint, majd becsattintottam, és azóta nem találtam a kulcsát. Mostanra érett meg bennem a meggyőződés, hogy végül is akár használhatnám is azokat a törölközőket (vagy belehímezhetném mindegyikbe a monogramomat a határidős stresszben), úgyhogy megvizsgáltam a koffert, és kiderült, hogy a bepattintós pántokat két csavar tartja.

Nos, ugye van nekem rengeteg csavarhúzóm, akár harmincfős ikeás összeszerelős bulit is rendezhetnék velük, úgyhogy kiválasztottam a legalkalmasabbat, és nekiestem a csavaroknak. A csavarok sajnos elég gyenge minőségűek voltak, kopott horonnyal, és be is rozsdálltak a helyükre, de én a Shawsank Redemptionban is ábrázolt higgadt türelemmel és kitartással dolgoztam rajtuk, miközben sorban szálltak el felettem az évek, és végül sikerrel is jártam.

Mondjuk a végén felmerült bennem, hogy talán érdemesebb lenne nyitott állapotban tárolni azt a bőröndöt, úgyhogy kifeszegettem a csatot a zárból, és megpróbáltam visszatolni a csavarhúzóval a zárnyelvet, de mindig visszaugrott. Ez egyébként elég furcsa volt, úgyhogy játszottam vele egy darabig, és végül észrevettem, hogy maga a zár is elmozdul a nyelvével együtt, és ekkor esett le, hogy egyszer már rájöttem, hogy ez nem kulccsal nyitható bőrönd*, hanem egyszerűen csak szét kell húzni kétfelé a két zárat rajta.

Azért vegyük észre, hogy rendkívül kreatívan és igen kitartóan tudok megoldani nemlétező problémákat.

(A bőröndből három törölközőn kívül egyébként előkerült a kedvenc pushupos fekete melltartóm***, a kedvenc tetovált lányos farmerem, és két téli kötött ruhám, amelyeket már mindenhol kerestem. Ja, meg a gyerek fürdőköpenye, de neki amúgy is volt még kettő).

* Mentségemre szolgáljon, hogy van a zárban kulcslyuk. Díszkulcslyuk**.

** Hahh, én vagyok az első, aki felírta az internetre, hogy díszkulcslyuk!

*** A költözés után egy darabig nem volt mellem, de ez szerencsére nem okozott problémákat a magánéletemben.