a kaméleon esete Tóth Marival

A kaméleonok úgy kerültek érdeklődésem látóterébe, hogy szültem egy gyereket, aki megtanult beszélni, és közölte velem, hogy nagyon szeretne egy állatot. Nálunk ugye a robotika alaptörvényei közé tartozik, hogy amit a Don akar, azt a Consigliere elintézi (a ford. megj.: műfaji keveredés!), főleg, hogy a Don teljesen spontánul olyanokat mond, hogy anya, most ne vegyünk nyolc joghurtot, csak négyet, és akkor kevesebbet kell dolgoznod (pedig imádja a joghurtot), meg teljesen komolyan és magától értetődően magyarázza, hogy anya, nekem úgy belevilágított a villám a szemembe, hogy nagyon, de nagyon-nagyon, tudod, olyan nagyon, ahogy szeretlek (igen, vannak gyenge pontjaim).

Az ellenérvek közé tartozott, hogy amikor szűkíteni akartam a szóba jöhető állatok körét, akkor kiderült, hogy 1. malacot akar, 2. kecskét akar, 3. fókát akar. Ez a harmadik egy egészen hosszú és komoly stratégiai tervekkel alátámasztott időszakot ölelt fel, melynek során ellenérveimre kifejtette, hogy majd ások a kertben egy tavat nekik (mert egy fóka egyedül szomorú lenne), úgyis olyan ügyesen ások (ezen a ponton majdnem tényleg vettem egy fókát), és majd veszünk még két jégkockatartót, és mindig fagyasztunk nekik jeget, mert azt szeretik. Arra a gyenge próbálkozásomra, hogy de hát fókát tartani elég drága dolog lenne, az volt a válasz, hogy tudom, anya, nagyon sok labdát kell nekik venni.

Snitt.

Időközben elgondolkoztam kisebb változó égövi állatokon is, a kutyákat azért vetettem el, mert nem szeretem őket, a macskákat azért, mert szeretem őket (öreg vagyok már én az érzelmi kötődésekhez egy kerítésen kimászni képes állat, vagy, ha már itt tartunk, férfi irányába), viszont a gyerek a múlt héten teljesen váratlanul bejelentette, hogy a születésnapjára dinoszauruszt szeretne. Én tájékoztattam, hogy azok már mind meghaltak, de ezt a másik fél cáfolta azzal, hogy nem is, mert a cápás állatkertben is láttunk dinoszauruszt (van most ott valami komodóisárkányszerűség, nem az, de olyasmi).

Ez egy kicsit szöget ütött a fejembe, mert végül is, én réges-régen is akartam kaméleont, és egy üvegfalakkal lokalizált, érzelmileg belőlem pusztán neutrális reakciók kiváltására képes, dekoratív élőlényt még el tudok viselni, úgyhogy elkezdtem utánanézni.

Az első kérdés persze az volt, hogy mennyire visel el egy sisakos kaméleon egy gyereket, mert ha nem kompatibilisek, akkor valamelyiket vissza kell vinnem, és a kamion is jár annyi kelengyével, mint egy újszülött. Mivel a neten mindenki össze-vissza ír mindent, Tarhonyakártevő felhívta azt az ismerősét, aki vett már kaméleont a gyerekének, és azt a választ kapta, hogy váratlan haláleset miatt van két eladó terráriumuk olcsóért.

Közben olvasgattam is, és néhány ponton már-már, hogy is mondják, I felt a connection. A nőstény azzal jelzi párosodási szándékát a hím felé, hogy hidegen és szenvtelenül viselkedik. Nem szereti a hirtelen mozdulatokat. Néhány nőstény hímnek képzeli magát, és megoldja azt a karnist egyedül. Imádja a napfényt, de ha besüt a nap a terráriumba, hőgutát kap. Ez tisztára olyan, mint én, örültem meg, de utána olyanok jöttek, hogy ha sok mozgással stresszeljük, akkor a stresszhormonoktól legyengül az immunrendszere, és meghal, oké, számolgattam, úgyis van egy vendégszobánk odalent, majd abban nem mozgunk, ha pedig vendég jön, akkor szigorúan ráparancsolunk, hogy csak nyugodt, megfontolt mozdulatokkal, halkan és lábujjhegyen osonhat be, viszont mindezek után az következett, hogy átlagos élettartamuk 3-5 év. Ekkor kezdtem megharagudni az imaginárius kaméleonomra, akit addigra már egészen megkedveltem, de most tényleg, kapjon külön szobát, járkáljunk nindzsaként évekig a házban, szerezzünk neki hideg napfényt, erre ő egy-két év alatt ránkdöglik?

Ekkor eszembe jutott, hogy akár szaporíthatnánk is a kamionokat, de kiderült, hogy ezek nem bírják egymás társaságát a párzási időszakon kívül, tehát vagy kiszúrom a hűvös, távolságtartó viselkedéséről, hogy foganna, és szerzek neki gyorsan egy egyéjszakás hímkaméleont, vagy hozzá kell építenünk a házhoz még egy szobát, hogy a másiknak is lehessen saját helyisége.

Itt mintegy mellékesen elkezdtem utánanézni, hogy hogyan lehet a legegyszerűbben kerti sarkköri tengert ásni.

Azután ma végső kétségbeesésemben elmentem egy kaméleonboltba a Mammutban (hogy megnézzem úgy a szememmel, mennyire tűnik stresszesnek meg ilyesmi egy ilyen állat), ahol azt mondták, ott nincs, csak a társboltban a másik épületben, úgyhogy átsétáltam és vettem egy cipőt megkerestem a másik boltot, ahol az eladó rámutatott a megfelelő terráriumra, majd folytatta a halak etetését.

Én beálltam a mesterlövész-pozícióba, és keresni kezdtem tekintetemmel a bozótban a rejtőzködő életmódot folytató állatot. Egy perc eltelte után határozottan megdicsértem magamban, na, mégiscsak van valami ebben a kaméleonságban, annyira beleolvad a környezetébe, de nem sokkal később már kicsit ideges lettem, és eladói segítséget kértem. Az eladó ekkor a fejéhez kapott, és azt mondta, hogy ja, elfelejtettem, hogy délelőtt eladtuk. Ahogy a viccben mondják, hát ennyire jól elbújt.

Na szóval most én akkor nem tudom, hogy mi legyen, így három héttel születésnap előtt, de mivel a gyerek azóta megjárta az állatkertet, lehet, hogy reménykedhetek abban, hogy immár egy egyszerűbb állatot akar, mondjuk egy zsiráfot.

Advertisements

27 thoughts on “a kaméleon esete Tóth Marival

  1. zsoltu

    Csatlakozom a kamionistákhoz, Lucia, ez nem véletlen elírás, ez a sors. Az, hogy merre is vezet innen az út – elfele a kamion felé vagy errefele a kaméleonhoz – azt javaslom kávézaccal bejósolni.

    Még valami, ami eszembe jutott, mint macskásnak. Két macska kell, akkor nincs hiszti, öröm nézni, ráadásul ha enni is kapnak, akkor visszajönnek, nem örökre távoznak a kerítésen át, és az a nem elhanyagolható előnyük is megvan, hogy lehet őket simogatni, szerintem a gyereknek kijár ennyi taktilitás. Én eddig a környezetemben csak halott kaméleonokkal találkoztam, mind gyerekszobában halt meg, mert a gyereknek volt jobb dolga is, mint inni és enni adni nekik, és az oké, hogy elvben egy hétig is bírják étlen-szomjan, de a gyereknek egy hét smafu.

  2. Noresz

    Még egy szavazat a leopárdgekkóra, mert:
    1. dekoratív
    2. kézbe vehető / nem nő óriásira / cuki
    3. nem algásodik be és tűnik el a “mocsárban”, mint egy gondozatlan akvárium
    4. eleve nem is kell sűrűn takarítani, elég félévente homokot cserélni, közben az akkurátusan egy helyre gyűjtött, pici, nembüdös ürüléket kidobálni (szemben mondjuk egy hörcsög vagy tengerimalac terráriummal)
    5. oké, tücsökkel kell etetni (nekem még csak egyszer szöktek ki), viszont nem horror az áruk, és kifejlett példányt /gekkót/ napokra (1 hétre) is magára lehet hagyni egy utazás esetén
    6. olyan figyelmes jószág, hogy vedléskor a teljes bőrét elfogyasztja, azt se nekem kell kipecázni
    7. állítólag 20 évig is élhet (vagy ez nem jó pont?)
    8. ja, és csendben van

  3. Dr. Morcz

    Már nagyjából minden kérdésemet megválaszolták az előttem kommentelők, de azért arra kíváncsi lennék, fel tudja-e rakni a macska a karnist.

  4. neeev

    “üvegfalakkal lokalizált,érzelmileg belőlem pusztán neutrális reakciók kiváltására képes, dekoratív élőlény”
    lepke?

  5. gekkó

    Gekkó. Állítólag igénylik is, hogy néha vegyék őket kézbe – én kevésbé igényeltem, hogy unokaöcsém a nyakamba rakja kb. 20 másodperccel az első találkozásunk után, de túléltem. Tovább élnek, elvannak magukban is, csak ne kéne nekik szöcskét adni, brr..

  6. Opportunista altruista

    Nem saját toll sajnos, egy régi hírdetésben olvastam, valahogy így:
    “Achát csigák szaporulata eladó. Békés, nyugodt, csendes állatok.”

  7. Dia

    Én ajánlom a szakállas agámát. Ugyan nem olyan dekoratív, mint egy kaméleon, de társas ás szelídíthető, 5-10 évet is elél, egyszerűbb a gondozása. Nem is annyira stresszes jószág. Mondjuk tenyésztőtől érdemes venni ilyeneket leginkább, vagy kimondottan hüllőkre specializálódott állatkereskedésből. Sok sikert az állattartáshoz!

  8. BiroTom

    Dettó. De mi végül megvettük, és baromi cuki élőlény. Zabál mint az állat, és az etetés közben kiszökött legyeket persze apuka vadássza le… kb 25eFt terrárium, lámpák, állat. Mi a http://www.chameleonfarm.hu -nál vettük, a Karolina úton van, fel kell hívni, mindennel ellátnak a cuccoktól a jótanácsig, mert valami fanatikus kaméleon imádó a srác. 5 éves gyerekkel kompatibilis. És ásni sem kell. :-)

  9. Márti

    Kárókatonapárt szeretett volna sokáig a fiam. Azt mondta, hogy sok-sok fiókájuk lesz, a fürdőkádunkban fognak lakni, és sok halat kell nekik venni… :))

    1. P_anka

      Megszökik… legalábbis a görög. Tud ásni a dög. Bár még reménykedem, hogy előkerül valamelyik szomszédból. Ékszerteknős meg tüdőgyulladást kapott. Hüllők nem nekem valók, az emlősök szokták bírni pedig.

  10. Zsuzsi

    Miert nem tartotok tyukot a kertben, az talan meg kozelebb van a dinokhoz mint a kameleon (ketlabon vs negylabon jaras) es meg tojast is tojik. 3 tyukkal kb napi 5 perc (tojasosszeszedes es eteto/itatofeltoltes) valamint plusz heti 10 perc (almozas, takaritas) melo van, a napit mar a Don is kepes elvegezni, sot meg elvezne is. Es napi 1-2-3 tojast hoz a konyhara is. Es ha kint is kapirgalhatnak, meg eleg alkalmas konyhai hulladekot termeltek, akkor az etetesuk kb nullszaldos.

    A tyukudvar cimu blogon remek otleteket talalhatsz, de en is szivesen megosztom a tapasztalataimat (immar 2 evesek), bar az en tyukjaim angol tyukok :)

  11. Éva

    ismerősömnek volt, tényleg nagyon cuki, viszont az etetése nagyon vicces, hetente vettek neki friss szöcskét, azok viszont néha kiszöktek és bújócskázva kellett megkeresni őket…
    mi hörcsöggel kezdtük, aztán jöttek a deguk, viszont a mongol futóegerektől a jelentős szaporulat miatt alig tudtunk megszabadulni. Nem lenne egyszerűbb egy kutya a kertbe?

  12. Shia-ko

    ‘(öreg vagyok már én az érzelmi kötődésekhez egy kerítésen kimászni képes állat,)’
    szerintem ha itt abbahagyod, a második felét mindenki automatikusan beleérti a fenti halmazba ;)

    1. Shia-ko

      A zsiráfról pedig annyit tudok, hogy nagyon hasonlít rám, ugyanis szép-szép, de otthonra nem kellene… :think:

  13. Robi

    Én is majdnem felszólaltam a kamionért az első alkalommal, de kétszer már nem lehet véletlen elírni… Arra azért vigyázz, hogy vagy Mucinak vagy neked kell szerezni C-D-E kategóriás jogsit, vagy kell hozzá egy kövér, böfögős, izzadós, atlétatrikós kamionsofőr is!

    1. Robi

      Ámbár lehet, hogy az is elvan a vendégszobában, ha ellátjátok sörrel és óvatosan mozogtok arrafelé…

      (Amúgy pedig ismét irodalmi Nobel-díjat Luciának!)

  14. certaldo

    “és a kamion is jár annyi kelengyével, mint egy újszülött” – hogyne, kell hozzá pótkerék, meg elakadásjelző háromszög, meg elsősegély doboz. :D

  15. meow

    Nekem mentett sziámi macskám van (mármint macskamentőktől származik, előző gazdája jó poénnak gondolta, hogy ő elköltözik az albiból, a cicus meg nem), aki nem megy ki a házból. Egyáltalán. Úgy közlekednek a lányok is, mi is, hogy a macsek bent maradhasson. Ettől ő cseppet sem boldogtalan, mert, mint minden sziámi, élete és vére a család, és a személyes jelenlét, úgyhogy ő velünk akar lenni. Minden ablakon szúnyogháló, kedvére levegőzhet, de ki nem jön, mert én sem viselem jól az érzelmi megrázkódtatásokat. Ez a példány kifejezetten jó fej, amikor a lányaim mennek lefeküdni (szóval mesekor), akkor odafekszik az ágyukba, és kötelességtudóan álomba dorombolja őket. Gyűrhető, nyűhető, ha meg elege van, elbújik a szekrényben, és passz. Volt már korábban is egy hasonló sziámim, ő konkrétan 1996 februárjától 2007 márciusáig lakott velünk, szóval viszonylag tartós volt. Persze, a hűvös és távolságtartó kamiont semmi sem űbereli, de hát egy macska, az mégis csak egy macska.

  16. Negra

    Ekkor eszembe jutott, hogy akár szaporíthatnánk is a kamionokat???
    :D :D :D
    Késő van már… :P

    Vegyél neki halacskákat és építesz köré valami jó sztorit, hogy miért épp HAL.
    A halas akváriummal abszolút nincs gond.
    (Én a srácaim hörcsög korszakát zártam le egy halas akváriummal, és határozottan boldogabb mindenki. Én mindenképp, hisz a takarítás naná, hogy mindig rám maradt!)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s