már a vidék sem a régi

Az van, hogy a korábbi életemben csak erkélyem volt, ott nevelgettem cserépben a paradicsomot, gyöngyhagymát és a bazsalikomot, most viszont itt van ugye ez a nagy kert, ami részben tele van függöny helyett használt, a két szintnél kicsit magasabb tujákkal, egy különálló garázzsal, pár köbméter téglával, tetőcseréppel és egyéb építőanyaggal meglepő helyeken, de azért akad benne tér paradicsomnak is.

A tegnapi rapid málnaültetés során szembesültem ugyan azzal a nehezítő körülménnyel, hogy a kertemben lévő talaj felső két centije ugyan termőföld, alatta viszont olyan harminc centi sóderrel, sittel és homokkal kevert valami van, de ettől nem hagytam zavartatni magam, elvégre földet adnak a boltban is, majd kicserélem rendesre azt a részét, ahol az ültetvény lesz.

Ma viszont kiderült, hogy a boltból (Tesco, Lidl, Aldi) elfogyott a föld, de végső kétségbeesésemben bementem a háztól pár száz méterre lévő, magát “autógumi-gyorsjavítás, ugyanitt virágföld eladó” táblájú fúziós telepre (azt csak a bennfentes gázostól tudom, hogy pult alól tűzifát és házi nápolyit is adnak, csak hivatkozzak rá), amelynek kapujában ilyen atlétatrikós férfiak szoktak állni, és azt mondtam, hogy kérek kétszáz liter virágföldet. Erre megkérdezték, hogy kocsival jöttem-e (mondjuk kabátban voltam, lehet, hogy úgy izmosabbnak tűnök), de végül azért adtak 8 ft / liter áron, meg utána a kezembe nyomtak pár tő epret azzal, hogy ott csak a helyet foglalja.

Otthon aztán felvettem az ezekre az alkalmakra tartogatott dizájner kertésznadrágomat, meg a virágmintás kertészkesztyűmet azzal, hogy addig nem megyek be, amíg kétszáz liternyi földet ki nem ások és le nem cserélek, és miközben teljes súlyommal az ásón ugráltam, ami így sem nagyon akart lejjebb menni, arra gondoltam, hogy lenne egy hasznos tanácsom azoknak, akik komolyabb konfliktusba keverednek másokkal, és utána megoldásokat keresnek: válasszák inkább a sósavat. Ásni nem könnyű, és ez most eufémizmus volt.

De ami a lényeg, természetesen az egész szomszédság odagyűlt a környékre beszélgetni, és én arra számítottam, hogy mint rendes vidéki emberek, megbocsátó, türelmes mosollyal csóválják majd a fejüket a tevékenységem láttán, majd olyan tanácsokat adnak, hogy ha ilyen másik szögben tartom az ásót, akkor sokkal könnyebb lesz, meg ne haránt vessem a borsót, hanem szálirányba, és csipkelődő megjegyzéseket tesznek majd a városi lányra, de pár év alatt belejövök, kikupálódom, és akkor majd egyformán cserzett arcunkból mosolygunk egymásra a jól végzett munka örömével, mintegy áthidalva az urbánus és rurális származás okozta felfogásbéli különbségeket, és a kocsmában talán még egy olyan megjegyzés is elhangzik egyszer, hogy “azért ismerjük el, most már egész elfogadhatóan karózza a borsót, pedig ezt nem gondoltam volna, amikor ott ásott”.

Ehelyett az volt az első hozzászólás, hogy “jé, ásó, de jó, hol lehet ásót venni?”. Ezt követően némi vita után megegyeztek abban, hogy nem a Tibi eurós boltjában, hanem a benzinkútnál (egyébként tényleg), majd amikor ez megnyugtatóan tisztázódott, megkérdezték, hogy tulajdonképpen miért is ások. Bevallottam, hogy paradicsomot meg borsót akarok ültetni, mire felvilágosítottak, hogy azt nem ültetni szokták, hanem nyáron száz forint a kilója a zöldségesnél (de a benzinkútnál is kapható). Utána megkérdezték, hogy nem akarom-e lebetonozni inkább a teljes kertet, a szomszédnál is olyan szépen megcsinálta az egész udvart a Józsi, nézzem meg, milyen szép tiszta így. Erre zavartan azt feleltem, hogy nem, én inkább izé, paradicsom meg virágok, mire együttérzően visszakérdeztek, hogy “Pesten ez így szokás?”. Kicsit úgy éreztem magam, mintha olyasvalaki lennék, aki panelházban akar erkélyen disznót nevelni, de utána az egyik kislány megkérdezte, hogy hol tanultam meg ásni, és ezért talán érdemes volt. Mindenesetre megérdeklődték még, hogy mikor nőnek ki majd a földből a dolgok, és átjöhet-e majd a gyerek megnézni (természetesen igen, de felnőttektől szerintem majd belépődíjat fogok szedni), és végül azzal búcsúztunk el, hogy érdekes hobbijaim vannak.

Hát ezért tart itt ez az ország.

Advertisements

14 thoughts on “már a vidék sem a régi

  1. Magdaléha

    ‘Nagyon vidéken’ van házunk és szomszédoknak azóta van konyhakertje, amióta mi a pestiek ott kotorászunk a kertünkben. Azt persze többször elmondták, hogy a közeli kisváros tescojában olcsóbb a paradicsom, mint az általunk termelt :-)
    Ja és sitt: az egy nagyon régi szokás, hogy amit nem tudsz elégetni a hátsókertben azt ásd el! Ahányszor új helyre nyomjuk le az ásót ott kincseket találunk!

  2. neeev

    Nálunk kert van a társasház mögött. (Kert: fű, és mindenféle mesterséges növénytársulás a magánkertkapcsolatokban a sövények mögött.
    A szomszéd házban lebetonozták a kertet. (2 cm termőföld, és 50-60 cm sitt, tégla, háziszemét és macskahulla, de van ismerősöm akinek a szomszédjában a házalap alatt 2 -3 olajoshordó van vízszintesen, biztos a földrengésállás miatt.)

    Nálunk van a lakók által épített fahinta.
    A szomszédban beton van és garázsszellőző.

    Nálunk csend van, a szomszédban a gyerekek praktikusan éjjel-nappal a betonon játszanak.
    (Bicikliznek körbe, rolleroznak, labdát rugdossák, kergetőznek, szocializálódnak)
    (Na jó, azért nálunk is viháncolnak, és tapossák széjjel a füvet, amely nem is fű már régen, hanem valami kétszikű kúszónövény, “paréj”, de ez is csak egy urbánus sacc.)

    Világos?

    Szóval a növénytermesztési felhorgadást sajnos nem mindig a földvásárlással lehet elkezdeni.
    Azt a rengeteg szemetet előbb ki kell ásni onnan.
    Ugye az is világos, hogy ha 3 x 3 méter kertet akarsz, akkor a saját mérésed szerint 2,7 köbméter, azaz 2700 liter sittet kell földdel pótolnod?
    Csak úgy mondom.

    1. lucia Szerző

      tisztában vagyok a számadatokkal, de mindig csak annyi földet cserélek, amennyi növényt ültetni akarok éppen (most tartok olyan 400 liternél).

      amúgy úgy van a kert, hogy elöl van egy teljesen pofás előkert, ahol hóvirág és jácint volt, most éppen ibolyamező van, amelyben helyenként tulipán és nárcisz nyílik, később rózsa meg bazsarózsa fog a jelek szerint, csak az a tuják miatt nagyon árnyékos. oldalt van a nagy sittes, viszont napos rész, ami egyébként füvesnek tűnik valami szintén nagy tűrőképességű gaz és a sok pitypang miatt, de ezen a részen tudok beállni a garázsba (vagy a kertbe) kocsival, úgyhogy itt csak kétoldalt tudok ültetni mondjuk olyan 1-2 méter szélességben. hátul, a ház mögött és a garázs mellett (amelyeknek kb a sarka illeszkedik egymáshoz, bár át lehet köztük hussanni) meg egy dzsungel van, ami érdekes módon szintén sittes talajt takar, azzal majd csinálok valamit, csak van benne egy kunyhószerűség is, tele lommal, amit először el kéne hordani. szóval this is a process.

  3. Ruby

    Anyum kertész végzettségű, apum igazi falusi származású. Most vidéken ugyan, de városban laknak, a négyemeletes panel erkélyén időről időre neveltek paradicsomot és paprikát cserépben, de mióta mindkettő nyugdíjas, azóta nyaranta paradicsomlugas és paprikaerdő az erkély. Volt éveken át hobbikertünk, azt sajna felszámolta a város már régen.. Így 30on túl engem egyre gyakrabban fog el a nosztalgia ha visszagondolok a gazolásra abban a pici kertben, ahol málnabokrokból volt a sövény. Mindenféle zöldségből vetettünk egy keveset, volt egy meggyfa és egy sárgabarackfa és a bal oldal első pár sora mindig anyu virágainak volt fenntartva.

  4. Norik

    Halvány mása sincs bennem ékesszóló stílusodnak (sajnos), de már többedszer fordult elő velem, hogy sírva röhögtem egy blogbejegyzésen. ZSENIÁLIS VAGY, LUCIA! (Amúgy druszám. Nem, nem Lucia vagyok :))

  5. Leenaa

    Hűűű..te jó ég!!! Na ezen most ledöbbentem, nem is kicsit! Még mindig tátott szájjal bámulok ki a fejemből. L e b e t o n o z n i a kertet?? Nem attól nevezik a kertet kertnek, hogy mindenféle zöld növények (fű fa virág stb ) élnek benne? A paradicsomot nem ültetni szokták, hanem megvenni? Mi vaaan???? Na ezek nem vidéki emberek. Ezek csak vidéken élő de teljesen elvárosiasodott gondolkodású emberek! Na de most valaki (Te) legalább példát mutat :))) Szerintem ” A kert rendeltetésszerű használata” néven akár még tanfolyamot is tarthatnál nekik. :D Bevezetés lehetne például a “Kerti eszközök” tantárgy. Ásó, kapa felismerése, használata, beszerzése. :D Viccet félretéve, szerintem eljön még az az idő (és nem a távoli jövőben..), amikor kincset fog érni egy kertecske, egy kis földdarab, amikor az önellátás képessége és az azt biztosító t u d á s létszükséglet lesz az életben maradáshoz….Akkor majd rohanni fognak hozzád ezek a tesco-függő népségek: “Jajj hogy is volt az a paradicsomültetééés??” /Neked minden elismerésem, hogy belevágsz a kertészkedésbe a munka, gyerek, stb. mellett, főleg így egyedül! Jóó vagy! :) Sok sikert hozzá!

  6. vcsandi

    Ejjj, pedig de arra ment ki a játék, hogy valami izmos szomszéd legényke megcsinálja helyetted a piszkos munkát! :D
    Ha nem vigyázol, a végén még téged hívnak át “bérásni”! :D

  7. Dr. Morcz

    lucia, látom, akarva-nem akarva csatlakozol a fővárosból jött vidéki hagyományőrzőkhöz, még egy-két év, és azon kapod magad, hogy néptánckör vagy fonó szerveződik körülötted
    viszont simán lehetsz majd az, aki a kocsmában megjegyzi a szomszédról, hogy milyen rendesen ás ez az x, pedig pár éve még azt is tőlem kérdezte, hol lehet ásót venni

    1. lucia Szerző

      nagyfaluhoz közel, de kertesházas rész, és nem a Pestről kiköltözöttek laknak erre :) pár száz méterre (a gumis-virágföldes után közvetlenül) már háborítatlan pusztaság van (mondjuk paradicsom ott sem terem).

      1. Shia-ko

        Nem is erre gondoltam, hanem a főváros környékén jellemző hogy az embereknek már fogalmuk sincs ásásról, nővénytermesztésről, állattartásról, stb. Habár lehet, hogy csak én fordulok meg olyan különös helyeken, ahol még igen. :think:

  8. Bea

    annyira ide illik: Ne vegyél semmi olyat, aminek nyele van. Azzal dolgozni kell. :)
    kérünk majd beszámolót a holnapi izomlázról is…

  9. Wututu

    Nekem annó, amikor kiköltöztem rurálisba, azért zömében még más élményeim voltak, bár elkezdték már az ilyenek felütni a fejüket. És ja, ezért.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s