Amikor a tizenkettedike EVA, a huszonötödike autóhiteltörlesztés, a hatodika diákhiteltörlesztés, huszonhat-huszonnyolc ne felejtsem el a gázt bejelenteni, tizenöt-tizenhat villany, h-sz-p konditerem, váratlan időpontokban virágot kapok, huszonkilencedikén utaljam a wellnest, pénteken vigyek tornaruhát a gyereknek, heti három blogbejegyzés, írjam alá valamikorra, amit már elfelejtettem, vegyem át, postázzam, jó-e ez így, nem-e lehetne-, hogy inkább tegnapra, hétfőnként tiszta ágynemű az oviba, tizedikén ruhacsere, tizenegyedikén számlaátvétel, úristen, megírtam-e már azt a fülszöveget, tizenhetedikén olyan születésnap, amire ne emlékezzek, de azért jó lenne valami frappáns emlkeztető arról, hogy nem emlékszem, havi másfél nagyobb határidő, holnap jó lenne, ha beugranék tolmácsolni, anya, elfelejtettem betakargatni a fókát, ugye visszamész, hogy ne fázzon, úristen, elfelejtettem tankolni az olcsóbb környéken, vajon eldöcög-e hazáig, válaszoltam-e arra, igen, holnap persze összefuthatunk, kedden kukanap, úristen, két napja nem néztem meg grafit kommentjeit, engedélyezni, amit engedélyezni kell, ha hétvégén le akarom festeni az ajtót, akkor ma legalább le kéne csiszolni-alapozni, pénteken féláras az alapozóm a DM-ben, megcsináltam-e az összes rendelést, levenni a készletből a rendelés nélkül megvásárolt termékeket, elkészült-e már a borító, a közös írós pályázaton kinél van éppen a labda, és ki nyert felmentést gyerekfürdetésre hivatkozva, két nap múlva lejár a bérletem, ötödikén jönnek a tetőszigetelők, leadás előtt átnézni, sztornózni és rákérdezi, majd újra kiállítani a nem kifizetett számlákat, a nyomda megcsinálta-e azt, amihez én a szállítólevelet, ugye a szenszeit i-vel írják, a jövő hétvégemet sztornózzam, mert akkor a cseresznyevirágok nyílásához fogok hozzájárulni a füvészkertben, de persze, igen, este tudok még oroszoknak tolmácsolni, legalább kifizeti a tetőszigetelést, most szombaton gyerekes buli, vasárnap színház, találjak valakit, aki eljön velem, és minden maradék időmre szükségem van ahhoz, hogy a képzeletbeli barátaim ne hidegüljenek el tőlem,
szóval akkor nem csoda, ha miután a szeretett kolléga kedden figyelmeztetett, hogy csütörtökön nem jön be, szerdán ismét figyelmeztetett, hogy csütörtökön nem jön be, és csütörtökön konstatáltam, hogy valóban nem jött be, délben írtam neki egy olyan üzenetet, hogy “most jöttem rá, mert kikövetkeztettem a 164+-os ikúmmal, hogy akkor ugye ne várjalak meg az ebéddel?”.
settenkedve lopakodó 
Az általam igen nagyra tartott “Mi a címe ennek a könyvnek?” című könyv végén – számtalan logikai fejtörő után afféle lazításként – szerepelnek amolyan matekszakosok számára vicces anekdoták. Az egyik arról szól, hogy a szórakozott matematikaprofesszornak két héten keresztül minden áldott nap elmondja a felesége, hogy “Drága Adalbert, mostantól (x) nap múlva elköltözünk. Ha este kijössz az egyetemről, ne balra menj, és az ötös buszra szállj, hanem jobbra, és a nyolcasra, mert már nem ott fogunk lakni, ahol eddig”. Majd a költözés napján is elmondja neki reggel, hogy ne balra menjen, hanem jobbra, és a nyolcas buszra szálljon. A professzor késő délután természetesen kisétál az egyetemről, balra megy, és az ötös buszra száll. Sötétedésig bolyong is persze, az istennek nem találja a lakásukat, a teljes kétségbeesés végén szembejön végre egy kislány, akit meg is szólít, hogy nem tudja-e, hol laknak a Szemerédyék. Mire a kislány: “Gyere apu, majd én hazaviszlek.”
:)
KedvelésKedvelés
én jövök veled színházba!!! a könyvedet (fermat) is úgyis vissza kéne adnom :P
KedvelésKedvelés
Milyen az a tolmácsolós ruha?
KedvelésKedvelés
ez nagyon formal tolmácsolás, úgyhogy kb. az öltöny-állig begombolt ing-visszafogott nyakkendő női megfelelője (az kizárt, hogy egy blúzt egész nap hurcoljak át a teljes cseresznyevirágzáson friss és üde állapotban, úgyhogy kb ez a ruha: http://tinyurl.com/d7kltqr , körömcipő, harisnya, pótharisnya, rendes kabát, nem beszélve egy drogéria teljes sminkkészletének nagyjából a feléről).
KedvelésKedvelés
Ööö, izé, csak felül kell nagyon visszafogottnak lennie?
KedvelésKedvelés
én csak százhatvan magas vagyok cipő nélkül, rajtam ez egy kicsit lejjebb ér :)
KedvelésKedvelés
Nemtom mit kötözködöm itt a ruhán, amikor belül a mélyben a szakurát irigylem tőled de azt állatira. A tolmácsolást nem, de szeretnék tátott szemmel virágzó szakurát bámulni. Fotók lesznek, vagy túl sokat kell tolmácsolnod?
KedvelésKedvelés
válasszuk akkor szét a dolgokat, a szakura meg a tolmácsolás két külön, egymást követő esemény lesz, és a szakurán se szépnek, se különösebben okosnak nem kell majd lennem, úgyhogy lesz időm fényképezni :)
KedvelésKedvelés
Akkor irigykedhetek nyugodtan :)
KedvelésKedvelés
Én szeretem a színházat…
KedvelésKedvelés
Budapesten lesz, és még nem tudom, mit veszek fel.
KedvelésKedvelés
Ez a ruhás dolog nálam nem kifogás :)
KedvelésKedvelés
és a Budapest?
KedvelésKedvelés
Az sokkal inkább, nem rajongok szegény városért :)
Na de egy színházért… veled… a fél világot átrepülném. Csak másnap reggelre érjek valahogy visszaműszakkezdésre. :)
(Mondjuk az egy másik történet, hogy repültem én már haza 1,5 óra kedvéért…)
KedvelésKedvelés
ez igazán kedves, fel is írtam, hogy legyen majd mit mesélni az unokáimnak, csak egyet nem értek, hogy mi történhetett az elmúlt fél évben, amennyivel ezelőtt tájékoztattál, hogy 200 (bár kevésbé fiktív) kilométert nem tennél meg értem. :P
KedvelésKedvelés
Ilyen ígéretre én nem emlékszem :D meg most azt hiszem éppen színházról volt szó :think:
Bocs, de én már ott tartok, hogy egy jó darabbal könnyebb lázba hozni, mint egy csodás nővel. Tudom, szánalmas :S
KedvelésKedvelés
nem ígéret volt, hanem tájékoztatás (szegedi dedikálás). amúgy megértem, én innen pár kilométerre sem mennék fel a bűnös városba egy csodás nőért, színház végett meg de.
KedvelésKedvelés
jah, a tájékoztatás mindig google translate-tel készül, így akkor is téves, amikor de
mondtam már, hogy az egyik legrosszabb dolog itt, hogy nők vannak, de normális kultúra nincs? otthoni tapasztalatokból kiindulva a kettő nem zárja ki egymást :think:
KedvelésKedvelés
“a kultúra ott van, ahova magával viszi az ember”. Idézet sensei Pingtől.
KedvelésKedvelés
Komolyan véve (nem a darabos-csajos részt, hanem az utazást): család mellől sokkal nehezebben vagyok kimozdítható, mint munkahelyről. Főleg mióta kissé megnőtt a távolság és megjött unokaöcsi :)
KedvelésKedvelés
Egész komolyan ki fognak virágozni egy két múlva?
KedvelésKedvelés
hát a füvészkert dekrétumot adott ki, hogy ki kell virágozniuk, és a japán fajták ilyen szabálykövetők, úgyhogy remélhetőleg igen (ugyanakkor amit tavaly kineveztek japán cseresznyének, az igazából egy másik fa volt, de egyrészt tökre hasonlított, másrészt a teljesítménye alapján ő nyerte a tendert).
mindenesetre hadd reklámozzak egy kicsit, ha már, ezen a hétvégén is kint lesz a házi buddhista szerzetesünk, és tök látványos kalligráfiázást fog előadni zen(é)re, én tényleg őszintén és érdek nélkül imádom, amiket csinál (a bemutató és a kipróbálás ingyenes).
KedvelésKedvelés
Megnyugodtam! :D
Hajlamos vagyok azt hinni, hogy csak én lehetek ennyire túlzsúfolt, pörgős, nyomi napokkal megverve, de nem. :D
KedvelésKedvelés
ezek csak azok a napok, amikor nem jön közbe semmi váratlan :)
KedvelésKedvelés