és nem is egy törékeny, absztinens virágszálhoz

Péntek volt, egy hosszú hét után. A bűnös város levegőjét a tavasz ígérete és a csúcsidőben hazafelé tartó autósok frusztrációja töltötte be.

A szlávos arcú lánynak volt ideje gondolkozni két piros lámpa között. Munkájából kifolyólag üzletfeleivel mindig is ambivalens volt a viszonya, de hát nem is a kölcsönös szeretetre kellett épülnie.

Az események váratlan időbeli egybeesése először meglepte, de utána megtalálta rá a megoldást. Volt naptára. Naptárában ugyan – Kelet-Európában járunk, ahol komolyan veszik az ilyesmit – szerepelt a valódi neve is, de abban az ügyfelei soha nem lehetnek biztosak. Abban viszont igen, hogy nő. Biztosan az első dolguk volt DNS-mintát szerezni, gondolta szórakozottan. És ahhoz sem fért kétség, hogy nemzetközi nő.

A következő lámpánál végre sikerült megelőznie az előtte haladó furgont, majd rutinból cikázott párat, hogy az esetleges üldözőit is lerázza. Úgy ismerte a környező utakat, mint a tenyerét, de ebben az időintervallumban ezzel sem jutott volna sokra. A bevásárlóközpontnál, ahol gyakran szédelegtek gyalogosok az úttestre, kicsit lassított.

A virágfajták jelentését illetően kontinenseken és kultúrákon átívelő biztos tudása volt. Az sem hozta volna zavarba, ha egy levágott lófejet kap, vagy egy töltényt díszcsomagolásban. Ha egy kitömött kecskét hozott volna neki a posta, már készítette is volna elő a hímzett nemezkepesét a kazah-kirgiz kökbürümeccsre. De ezt a szimbolikát, bár bizonyos szempontból egyértelműnek tűnhetett, nem tudta hová tenni protokolláris szempontból. Egy dologban biztos volt: hogy az ajándékokkal, amelyeket különböző üzleti ügyfeleitől kapott, valószínűleg nem egy nyári naphoz akarják hasonlítani.

Végre kiért az autópályára, felgyorsított, majd engedékenyen jobbra húzódott, amikor a mögötte haladó autó idegesen reflektorozni kezdett háromszáz méterrel a fix traffipax előtt. A villanásnál kicsit elmosolyodott.

Végül is, gondolta, nem vagyok hajlandó zavartatni magam a szimbolikától, amennyiben minőségi belga (stílusú) sör és lengyel vodka által juttatják kifejezésre.

Mire hazaért, a tavasz ígérete szinte már beteljesítésre, megfellebezésre és új ígéretekre való váltásra is került a levegőben.

Advertisements

9 thoughts on “és nem is egy törékeny, absztinens virágszálhoz

  1. lucia

    rmoeva: még nem ittam meg, majd ha igen, akkor beszámolok, de előre figyelmeztetnélek, hogy én nem tudok ilyen szavakat mondani sörökről :)

  2. rmoeva

    Raging bitch: ezt írja róla egy Ratebeer felhasználó: Pours a beautiful classic last of sunset IPA color. and has a eye appealing light butterscotch head. The aroma is complex with leather, earthy moss, apricot and pear and persistent alcohol. The taste and mouth-feel are unique. Leathery, yeast presence with good interplay between the florals and earth notes.
    Egy másik szerint: Aroma has lots of citrus notes, also I can smell grapefruit and (less) mango. Very nice taste, grapefruit upfront, mango as well, on the background and very close to the finish a light bubblegum flavour.
    És igazából milyen volt?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s