Én azt hittem, hogy a költözés/felújítás legnehezebb része a konkrét költözés lesz meg a parketta/miegyéb felcipelése az emeletre, meg a lelki izéim. Hát nem. A költöztetést lerendezte három szimpatikus fiatalember három tízezezer forintért (igen, lecipelték a mindent a három magas belmagasságú emelet nincs liftből), a parketta meg nehéz, de nem kiborító. Ellentétben azzal, hogy

(a) a villanyszerelők nem dobtak le egy nejlont fúrás előtt (vagy nem kértek meg engem, hogy dobjak le), így eldugult a kád lefolyója (megoldottam ún. pumpa célszerszámmal) és mindent egyenletesen fél centi finom por borított tegnap reggel, helyenként kisebb törmelékkupacokkal. Pár helyiséget már sikerült ebből az állapotból egyszerűen csak mocskossá előléptetnem.

(b) a költöztetők két nappal költöztetés előtt lemondják az időpontot (szerencse, hogy találtam jobbat és olcsóbbat és nem lemondósat, de ezt abban a pillanatban nem sejthettem előre).

(c) mivel egy item hiányzott a raktárról a rendelésemből, a Brico felhívott, hogy inkább egy hét múlva szállítanak (a hiányzó item e pillanatban nem sürgős, a többi viszont a parketta és a padlószőnyeg, amelyekre ezt a hetet szántam). Szerencsére a faáru osztály hívott, akivel összespanoltam (én úgy éreztem, hogy az idegeire mentem az ezer kérdésemmel, amelyek után elküldtem, hogy egy kicsit gondolkozhassak, majd újra felkutattam, de ő állítása szerint jól szórakozott), és amikor tájékoztattam, hogy sírni fogok, akkor azt felelte, hogy megpróbálja elintézni a két részletben szállítást. És elintézte.

(d) amikor a vécécsésze a csere tervezett napján nem folyik le (azt is eldugították), mondjuk én attól tartottam, hogy a gépi csőgörényezés sok tízezer lesz, ehelyett csak egy volt. És kiderült, hogy maga a csésze volt eldugulva, tehát a csere megoldotta volna a dolgot, de most már mindegy.

(e) azt mondtam már, hogy mindent fél centis por borít? A seprés egy részét csak felkavarja, a sarkokban beszorul a csövek mögé, a felmosástól sáros lesz, és úgyis ismét rámegy a szomszédos poros helyiségből.

(f) amikor a villanyszerelők tájékoztatnak, hogy a laminált padlólaphoz vennem kell lamináltpadlólap-vágót, mert azzal nem lesz recés, mint a fűrésszel, és a Bricóban éppen kifogyott. (Szerencsére a Baumaxban volt, és szerencsére a Baumax reggel hétkor nyit, mert nyolcra ki kellett érnem).

(g) amikor a laminált padlólap, amit állítólag a hülye is le tud rakni, szél ellen, bal kézzel, hátrafelé, nekem egyszerűen nem pattan össze. Szerencsére utána kiderült, hogy csak azért nem, mert hittem annak, aki azt mondta, hogy kis ragasztót is nyomjak rá, illetve nem tudtam, hogy a széleken ki kell ékelni a falhoz. És az is kiderült szerencsére, hogy az első méternyit nem én fogom csinálni (múlt időben fogom, tehát nem én fogtam).

(h) a fél centis port említettem már?

(i) amikor hajnali négykor, amikor pisilni indulok, félkómásan farzsebre vágom a telefonomat (minek? minek?), ami utána a fajanszba pottyan, mire egy szempillantás alatt teljesen felébredek, szétkapom, szárítgatom, majd nem merek elaludni, mert hatkor ugye kelnem kell, ha hétre a Baumaxban akarok lenni, és a telefon kihúzott elemmel nem ébreszt.

Egyébként nagyon úgy tűnik, hogy két hét alatt sikerült beköltözhetőre csinálni (villannyal, vízvezetékkel, felső festéssel, hangszigeteléssel), úgyhogy minden jó, ha a vége jó, csak az a maradék por ne lenne.