És tényleg átjött a rendszergazda, és megmentett, olyan két másodperc alatt bikázta be az autót, hogy öröm volt nézni, meg is jegyeztem, hogy milyen szép volt ez tőle. Erre gyanakodva nézett, hogy én nem szoktam ilyet mondani, valami pszichológiai tréningen vettem-e részt, mire tájékoztattam, hogy csak lelkifurdalásom van, amiért annyit sem mondtam neki előzőleg, hogy kérem szépen, vagy legalább légyszi. A rendszergazda kijelentette, hogy köszönetnek ez kevés, és szóba hozta a testi vágyait, miszerint libamáj, de az volt már múltkor, úgyhogy a Wellington-bélszín jelszóval búcsúztunk.

Utána ennek köszönhetően el tudtam vinni az autót a szervizbe, majd az átélt izgalmakra való

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s