bejegyzés jellemfejlődéssel és kávéval

Mostanában reggel nem egyedül megyek a város túlsó végére, hanem carpoolingolom a tőlem nem messze lakó fogorvost, aki szintén arrafelé menti áldozatos munkával az életeket (na jó, leginkább csak fogakat fehérít, de azt is el kell végeznie valakinek), és most két hétig autóilag kihívásokkal küszködik. Ez így tök környezet- és emberbarát dolog, de erősen tartottam attól, hogy a baráti viszonyukat meg fogja viselni.

Van ugyanis reggelente az a sötét, démonjárta óra, ami az ébredésemtől a kávé vagy tea elfogyasztásáig tart, amikor is a világ a pusztulás felé rohan, kövér vagyok és engem mindenki bánt direkt, én pedig ennek megfelelően viszonyulok az ellenséges világhoz. Nem vagyok egy vidám, derűs társaság, na (mentségemre szóljon, hogy az összes többi órában nagyjából igen). A helyzetet súlyosbítja, hogy mostanában reggel választhatok, hogy a gyereket öltöztetem fel, vagy a kávét/teát csinálom meg, és hát az ivadékgondozási ösztön bizony erősebb az önfenntartási ösztönnél az emlősöknél úgy általában.

Az első napon nem történt semmi visszafordíthatatlan, a fogorvos az animált folyamatkijelzést nézegette, mint mindenki, aki beül az autómba, én meg igyekeztem nem beszélni.

A második napon tett valami megjegyzést a zenei ízlésemre, de szerencsére úgy döntöttem, hogy hallgatással sújtom ezért, abból nem lehet gond, úgyhogy csak a gyerekkel vitattam meg az autóstársaink vezetési technikáját.

Ma reggel viszont a fogorvos a beszálláskor pszichoaktív szereket nyújtott maga elé mintegy engesztelési áldozatul (kávét és fájdalomcsillapítót), amitől annyira elérzékenyültem, hogy amikor azt mondta, “álljunk meg majd ott egy kicsit, ahol a köcsögök harmincnyolccal szoktak menni egymás mellett”, még úgy éreztem, lelki társam nekem ő, és végre valaki, aki megért. Amikor felhívta rá a figyelmem, hogy a villamos megint direkt lesben állt, és megvárta, hogy az átjáróhoz érjek, és feltarthasson, illetve leszólta az előttünk haladó Suzukit, hogy nem igaz, hogy meg sem próbálja nyolcvannal bevenni a hajtűkanyart, akkor kezdtem úgy érezni, hogy parodizál engem. Miután tisztáztuk, hogy a gyanúm jogos, az út nagy részében azon vitatkoztunk, hogy amikor azt mondom valakire, hogy harmincnyolccal megy, az vajon tényleg harmincnyolccal megy-e, vagy mondjuk hetvenkettővel. A végső érvem az volt, hogy de ugye milyen gyorsan beérünk a munkahelyére, mire beismerte, hogy valóban, ilyen sebesen még soha nem volt ott, neki nagyjából két és fél perccel tovább szokott tartani az út, viszont messze nem ilyen szórakoztató.

Azután váratlan fordulatként, amikor megálltam a munkahelye előtt, közölte velem, hogy ja, ma nem kellett volna bejönnie, csak előző este annyira ellentmondást nem tűrő hangnemben kértem meg chaten, hogy hozzon valami fájdalomcsillapítót, hogy nem mert nemet mondani, utána reggel reflexből beült az autóba, és mire eszébe jutott, hogy nem akart velem jönni, már túl kényelmesen elhelyezkedett, úgyhogy dolgom végeztével hazavinném-e légyszi.

Vagy szívesen vezetne is akár, folytatta, úgyhogy hagytam, mert tudtam, hogy mi lesz a vége, és tényleg, olyan egy kilométeren belül beismerte, hogy igazam volt, tényleg az autó akar gyorsan menni, a BAH-csomópontnál már abban is igazat adott nekem, hogy mindenki harmincnyolccal totyog, és mire hazaértünk hozzáig, a lelkemre kötötte, hogy neki szóljak először, ha valamikor el akarom adni a dodzsemet, mert tök jó játék.

Úgy érzem, hogy ha mindketten tanulunk a történtekből és megtartjuk jó szokásainkat (engem kivéve), akkor a reggeleink sokkal megértőbb, barátságosabb hangulatban fognak telni, és senkit nem raknak ki például félúton az autóból. Különösen azt, aki mondjuk kakaós csigát is hoz a kávé mellé. Csak úgy mondom.

Advertisements

42 thoughts on “bejegyzés jellemfejlődéssel és kávéval

  1. kecs

    Na igen, a könyv, ami nyomot hagy, pedig letagadnad, hogy olvastad. Idönkent megremulök, amikor hallok kijönni a szamot egy-egy orbitalis közhelyet a nötöl…
    Ahhh, terapias beszelgetes volt :) Lehet megis megerte az a par ezer forintot…

  2. lucia

    kecs: tavaly ilyentájban történt velem az a könyv, és azt hittem, mostanra sikerült túllépnem rajta és elfelejtenem, de te most felszaggattad a sebeimet, úgyhogy muszáj volt kiadnom magamból :)

  3. lucia

    kecs: tavaly ilyentájban történt velem az a könyv, és azt hittem, mostanra sikerült túllépnem rajta és elfelejtenem, de te most felszaggattad a sebeimet, úgyhogy muszáj volt kiadnom magamból :)

  4. lucia

    kecs: ááá, elképzelem, amint a francia nő nagyon meglepődik, amikor a könnyen és egyszerűen, alig két nap alatt elkészíthető háromfogásos fondue-vacsora a falon landol, meg amikor a reggeli, a nap harmóniája szempontjából elengedhetetlen félórás kávézás alatt egy üvöltve rohangáló gyereket kell ruhába bújtatnia, meg amikor a műgonddal és ízléssel kiválasztott, határozott, ugyanakkor nőies benyomást keltő öltözékét lebüfizi valaki :)

  5. kecs

    Látom azért benned is hagyott nyomokat ez a remekmű…Kár hogy nincs gyereke. Arról is írna, te meg jól lefordíthatnád és közben átértékelhetnéd a viszonyodat a gyerekeddel és sűrűn szégyenkezhetnél a nevelési módszereid miatt. A francia nő gyereket nevel, bruhaha…

  6. kecs

    Hat engem is bosszantott. Kulönösen a hosszu fejtegetes arrol, hogy vannak emberek, akiket nem tanitott meg a mamajuk a textilszalveta hasznalatara. Fuj, fuj… Es a kuld elöre a csomagodat FedEx-szel, hogy kenyelmesen utazhass…mert megerdemled…

  7. zsoltu

    Messze lakom, az a baj. Mert el kell mondjam, hogy itt Rákosszentmihályon készíti egy kis pékség az ország legjobb kakaós csigáját (nem, franciáknak ezt ne fordítsuk le szerintem). Szóval olyan csiga, hogy egyrészt nem száraz a tészta, hanem ilyen puha de határozott, másrészt a kakaóval nemhogy nem spórolnak, de komplett fürdés javasolt evés után, mert gyakorlatilag emberek közé nem lehet utána menni – értsd: szabad asszociációk ezreit szolgáltatja a látvány, és egyik sem az étkezésre vonatkozik. Már elnézést. Szóval Lucia, a helyzet az, hogy egyszer ha az életben találkozunk előre tervezhetően, vendégem vagy egy kakaós csigára.

  8. sefüle

    lucia: nem olvastam, de ez a folyóvízből biolazac nagyon tuti tippnek tűnik nekem, főleg, ha saját magamnak kell kipecázni. Gyerekkoromban a nagybátyám időnként felnyalábolt mindannyiunkat, és elvitt pecázni. Szerencsére szinte soha nem fogtam semmit, de ha valami csoda folytán egy apró jószág mégis fennakadt a horgon, akkor képes voltam az undortól dermedten ülni hosszú percekig, kinyújtott karral tartva a botot, hogy minél messzebb legyen szegény állat, amíg jött valaki, és leszedte, hogy visszadobja. Ha a tányéromra kerül ilyesmi (nem szabad akaratomból, természetesen), akkor is igyekszem olyan távolra csúszni a széken, amennyire csak lehet, hogy még a szaga se érjen el hozzám. Biztosan van az az éhség, ami rábírna, hogy megegyem az ilyesmit, de addigra már tutira szép karcsú lennék *wistful*

  9. lucia

    kecs: és ne tudd meg, fordítani milyen volt, csupa franciás mondatszerkezet meg másképp értelmezett szavak angolul, nem szerettem szívből. azon felül idegesített is ez az életmegoldási stílus, hogy fogyókúrázzunk úgy, hogy folyóvízből halászott biolazacot eszünk, meg az időbeosztás titka, hogy reggel kilenc előtt és délután öt után nem dolgozunk, hanem a barátainkkal megyünk étterembe.

  10. kecs

    En olvastam mind a harmat (tudom, udom…) Mar a 2. is csak önismetles volt, a 3. viszont… De bejön a nönek, karriert es penzt csinalt ugyesen. Belölem is…

  11. kecs

    “Nem hasznalom a motorfeket”
    ha-ha !!!
    Most latom, hogy te forditottad az utolso francia nös könyvet. Meglepö fejlemeny a listadon.

  12. Tarhonyakártevő

    Dr.Morcz: Egy csomó mindent kihagytunk, de megegyeztünk, hogy tartjuk magunkat a vázlat hat pontjához.

    Fogalmazd meg a pávakakast háromféleképpen :-)

  13. lucia

    Csiperke: hát ha őt rejti a jövendőm, akkor ezt megszívtam. nem lehetne inkább Gregory House? a fiktív férfiakkal mindig jól kijövök.

  14. Dr.Morcz

    Shirokuma és társai: Azt kihagytátok, hogy Lucia mosolya olyan, mint a fenséges pávakakas tánca, különösen a reggeli kávé után.

  15. Selachophob

    ujlakas: És ha ezt egy picit továbbgondoljuk, akkor egyből rájövünk, hogy Luciának bizony priusza is van.

  16. lucia

    Tarhonyakártevő: bizonyára azért, mert a tökéletességemet csak pár apróbb személyiségzavar csorbítja, mint például a paranoia.

  17. lucia

    Tarhonyakártevő: ööö, amikor azt mondtam, hogy az olvasóim igenis hízelegjenek nekem gátlástalanul, akkor úgy értettem, hogy spontán.
    :)

    (nagyon röhög)

  18. Shirokuma

    Lucia, a te arcodnak fénye túlragyogja a napot, a te lelkednek nemessége mellett fakók a nagyobb világvallások szentjei. Sokszínű vagy, mint a virágokkal hímes rét, nélküled a világ sötét és kietlen. Ha te nem lennél, arcom sosem látná a fényt, halálba és pusztulásba hullana a világ.

  19. Selachophob

    Szeretném szikáran leszögezni, hogy Lucia szép, Lucia jó, továbbá sokoldalú, mint egy ikozaéder. Léte teszi elviselhetővé a világot. Számomra csakúgy, mint az egyetemes civilizáció számára a fennmaradás záloga.

  20. Tarhonyakártevő

    Ó, Lucia, szememnek kincse, lelkemnek édessége, tudásoddal elmémnek pazar kristálymozaikja!
    Mikor lényedet a sötétség rejti, a világ rettegésbe fúl. Mikor napfényre lépsz, szívem csivitelő fecskefelhőként szárnyal és a világra új hajnal jövend.

  21. ujlakas

    … és hosszasan gondolkodtam, h milyen az az imitált folyamatkijelzés, míg rájöttem, h csak olvasni nem tudok :)

  22. lucia

    kecs: egy Toyota Prius. azért akar gyorsan menni, mert fokozatmentes az automata váltója, és nincs benne motorfék (mármint van motorfék-emuláló beállítása, de azt nem használom).

  23. lucia

    Csiperke: ja, sejthettem volna, hogy hozzá kell tennem a szokásos kiegészítést, szóval nem nő, de nem is HG, továbbá gyerekei vannak és jófej felesége, szóval nem járunk vagy ilyesmi, és nem is fogunk :)

  24. edeus

    Könnyesre röhögtem magam egy külföldi irodában ülve, és nem tudom elmagyaazni nekik, miért is. :D
    Legközelebb majd csak otthon olvaslak ezek után.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s