Tele lesz kőkemény spoilerekkel, úgyhogy aki nem látta még, de meg akarja nézni, az ne olvassa. Komolyan mondom.

Szóval úgy ültem be rá, hogy ha kedd, akkor megnézünk egy jó kis autósüldözésest kardozós-izélőst, és minden jóindulat megvolt bennem a film iránt. És én a való életben végletesen pacifista, megbocsátó és konstruktív vagyok, de ha bennem egy római légiós “maroknyian maradtak”, “megígértem neki”, “nem tudom, ti mit szóltok, de én belefáradtam a menekülésbe, gyakjuk le őket” film láttán nem olyan érzelmek támadnak, hogy férfiak! hősiesség! adrenalin!, akkor ott valami nincs rendben. Ugyanakkor egyszerűen nem volt egy mikronnyi katarzis sem, a megfelelő klisék pont elcsúsztak annyira, hogy klisék maradjanak, a legyakások naturálisak voltak és rossz szájízt okoztak, és folyamatosan az járt a fejemben, hogy itt mindenki csak veszít, nem jó, nem jó, menjünk innen.

Utána az utolsó fél percben helyrekattant, hogy pont az volt az egésznek a célja, hogy a főhős ugyanezt gondolja, és végre eszébe jusson, hogy az üres, giccses és hazug hősködés helyett esetleg csinálhatna valami értelmeset. Ebből a szempontból zseniális volt a film, de azért nem hinném, hogy még egyszer megnézem.

Ja, meg a képek is szépek voltak.