Tegnap meg ma összegyűjtöttem a bátorságomat, és így másfél év után megint biciklire ültem (már korábban is akartam, csak nem találtam a bicikliscipőmet, de valamelyik éjjel eszembe jutott, hogy kiraktam a görény almosdobozában az erkélyre, és tényleg), és nem is voltam olyan szörnyű béna, mint gondoltam, egyszer sem kellett megállnom. Jó, mondjuk nem mentem sokat, legurultam a Gazdagréti lakótelephez, és tettem körülötte két kört, majd vissza, ez olyan 8,5 km, és sík rész nincs benne, de nem tudom, szintben mennyi. Egyébként valószínűleg megemelték a közúti veszélyeztetés büntetési tételeit, mert ma csak egy autó húzta rám a kormányát, pedig a reggeli csúcsban mentem, hogy a gyereket ne kelljen egyedül hagyni. A fenekem viszont meglehetősen feltört, de ez ilyen, és meglepő módon csak a karom izomlázas, de az nagyon. Remélhetőleg pár héten belül a fenekem is publikus méretűre izmosodik.
settenkedve lopakodó
félrebeszél, a kezét figyeld
settenkedve lopakodó 
Hát hallod, ha én kiraknám a bicikliscipőmet a görény almosdobozába, az állatvédők teherautó után kötve vonszolnának el.
KedvelésKedvelés
lookin m1 vagy m2, nemtom pontosan.
KedvelésKedvelés
elarulod, milyen ulesed van plzplz
KedvelésKedvelés
sarmany, nem, ilyen párnázott, nagynehéz ülésem van, direkt azért kapta a fenekem a fiúmtól, hogy jó legyen nekem, de ha hosszabb kihagyás után visszaülök a biciklire, mindig fáj egy-két hétig, utána nem. :)
KedvelésKedvelés
Lucia,feltételezem, ilyen keskeny versenybiciklis ülésed van. Megéri megtartani, és kínozni vele a feneked? Ha nem, cseréltesd ki. Én is sokat biciklizek, mondjuk, nem versenysebességgel, de szerintem a hagyományosabb ülés pont jó: haladok is, meg nem fáj semmi. (Na ez tényleg ilyen “ennyirenagyon”. :) )
KedvelésKedvelés