kacérkodik
kínoz
kalandra kész
kalkulálva
kancsít
kapálódzik
kapar
kápráztat
karcos
karmol
katalizál
katapult
kattog
kavar
kecsegtet
kegyetlen kéj
keményedik
kerget kerít
kérkedik
készülődik
ketyeg
kialakul
kielégítetlenül
kimeríthetetlen
kínál
kínlódik
kiszabadulni kész
koncentrált
konok
könnyedén
központosul
kulminál
Ha kihagyom a nem szalonképes részét annak, amit a glória javasolt, akkor "kötözz ki". Mondjuk nem illik a kontextusba, de jó.
Ha már betűjáték, akkor ide is idetolakodtatom ezt a két, méltatlanul el nem felejtett magánhangzó-mókát is. Folytatni is akartam a sort, de egyelőre nem sikerült – lehet másnak is.
Hal-saga
avagy magyar szavak alhalmaza zagyva aggyal alkalmazva
Ma halat akartam az asztalra. Hajnalban caplattam a partra, azt hallva, abban a napszakban harapnak. A tavaknak marha halk zaja van; a talajra tapadva hallgattam. Aha! Amarra hatalmas harcsa kavarja a sarat. Ajka hamar vasba harap. Makacs harcban madzaggal partra ragadtam, arra alkalmas vastag fadarabbal agyba csaptam, Lada Samara-aljba raktam, s hazahajtattam a vacak tragaccsal. Avval adva van a klassz kaja. Nagy adag maradt; azt a hat macska kapta. Angyal-arccal faltak, s dagadt hassal alszanak az asztal alatt.
Sárkánytánc
Bátyám vájár, ám pályát váltván sámán társává vált. Vár árkánál sárház áll; szálkás ládáknál náthás ártány járkál sántán – lábát átvágták -, pár sárgás nádszál, sáskák rágcsálják: bányász-szállás. Árkádján Mártám – már várt rám. Nálánál drágább lányt láttál már? Vállát rázván áll, szájánál rángás. – Bátyám ágyán háltál, s hátfájás szállt rád, mázsás báránykám? – Mást vártál? Bátyád hálás, s gáláns. Állj hátrább, átállt káplár ádáz császár ármádájánál! Sátán átkát várd! Szád Párkák zárják! – Tárnák hányásánál ássál, s látsz száz márkát, bárcás lány!
KedvelésKedvelés
“Írjon kiberotikus verset! – ragyogott fel hirtelen. – Legfeljebb két sor legyen, de szóljon szerelemről, árulásról és halálról, a néger kérdésről és a nimfomániáról, legyen benne a bonyolult női lélek extrém konfliktushelyzetben történő meghasonlásának ábrázolása, a középkori feudális viszonyok és erkölcsök maró bírálata, rímeljen, és minden szó k betűvel kezdődjön! – És a végtelen automaták általános elmélete ne legyen benne? – horkant fel a vérig sértett Trurl. – Ilyen hülye feltételeket nem lehet szab… De elakadt a szava, mert az egész csarnokot betöltő, bársonyos bariton máris megszólalt: Kóbor kaffer kószál királylány kertjében. Királylány kacéran kacsint kéjvágyó kedvében. Kapj karodba, kaffer! Király kinéz, kiált: Katonák! Kürtszó, kivégzés. Királylány kacag kuszán. Kegyetlen kor! Kicsapongó, koronás kurtizán!” (Lem, Kiberiáda.)
KedvelésKedvelés
Egyszer egy jelmezversenyen alliteráló címmel jellemezhető jelmezt kellett felvenni. Charlie Chaplinnek öltöztem, és csak utólag jutott eszembe az alábbi, hosszabb megoldás:
Karlnak kiutat kereső kollégájával kettesben közösen kitalált, kiáltványban közzétett kezdeményezése: kisemmizetteknek kenyeret, kultúrát, kényelmet követelő, kapitalistákkal kompromisszumot kizáró, katonáik kezéből karabélyt kivenni kívánó, kollektiv kooperációt kereső, kissé különc koponyák képzeletéből kellemetlenul kiirthatatlan, kiváltságosokat kínzó kétségekbe kergető (kibucokban közben kicsiben közelítőleg kivitelezett) konstrukció: “kommunizmus kísertete”
KedvelésKedvelés
kalibrálatlan körfűrésszel képletesen kettészelném kimonód
KedvelésKedvelés