A munkahelyi légkör ellenére (ami különben igen szórakoztató, most is jött a kolléga faxért, majd felháborodott, hogy mit képzelnek ezek, hát nem tudnak egy ideig a seggükön maradni, mire értően visszakérdeztem, hogy már megint árut rendeltek-e tőlünk azok a mocskok, majd együtt bólogattunk komoran. Nem mintha nem ebből élnénk, de ez nem jelenti azt, hogy élveznünk is kéne), szóval a feszültség ellenére a héten már elkapott engem is a karácsonyi hangulat, amennyiben karácsony definíció szerint az az ünnep, amikor lelkifurdalás nélkül bármennyit vásárolhatunk (mi legalábbis az év többi napján szoktuk inkább szeretni egymást, kivéve azokon, amikor hegynek fölfelé kell bicikliznem). A terep ugye adott számomra, mivel a munkahelyemet olyan objektumok környezik az autóval öt percen belül elérhető körön belül, mint az Auchan, a Cora, a Tesco, az IKEA, a KIKA, stb, tegnap reggel nem is tudtam eldönteni, hogy hova lenne a legpraktikusabb menni (a Teszkóban jól főznek, és van Libri, de nem lehet parkolni, és silány az áruválaszték, az Auchan mellett ott az IKEA, de náluk nincsen könyvesbolt, és akkor még nem voltam biztos abban, hogy hotdogot akarok-e enni), úgyhogy a logisztikai vezetőnk nagyon rosszul időzítve szólt oda nekem, hogy le kéne valamit fordítani sürgősen, mire én kihasználva izgatott és befolyásolható állapotát előre megtervezetten felvontam a szemöldököm, és rideg hangon megkérdeztem tőle, hogy szerinte én ezért járok-e ide. Ezzel nyertem egy olyan tizenöt percet ami alatt tisztázta magában, hogy igen, ezért, és a kezembe nyomta a CLR-2500-t, amiről szerencsére tudtam, hogy tök ugyanaz, mint a már lefordított CLR-1880, csak nem fekete és szögletes, hanem krómszínű és lekerekített, de mivel a papírjaiban csak egy sematikus ábra található, ez mindegy.
Időközben eldöntöttem, hogy meglepem magunkat egy új készlet terítékkel, mert utálom a régit, ami barna üveg, illetve felhorgadt bennem az igény egy római tálra is, legyen akár svéd, úgyhogy mégiscsak az IKEA lesz, viszont a Libribe is be kell menni a szülőket meglepés céljából, szóval nem egyszerű az én életem. A CLR-1880-at mindenesetre átneveztem CLR-2500-ra, hogy erre se legyen gond később, meg ha már a kezemben volt, ellenőriztem a műszaki specifikációt, ezen kapott rajta a főnököm, aki rögtön mondta is, hogy olyat ne vegyek, mert az ronda (nem, nem ő intézi a marketinget nálunk), ebben egyetértettem vele. Később kimentem a könyvesboltba, ahol megvettem az új Lawrence Block betörős könyvet, meg vettem tőle egy kémeset is, stílusösszehasonlítás céljából, és akkor eszembe jutott, hogy miért jöttem, úgyhogy kiválasztottam apámnak az új Ed McBaint (Csitt – Hark), előtte viszont szándékosan nem hívtam fel anyámat megkérdezni, hogy ő is megvette-e, nagyon remélem, hogy igen, és akkor sajnos meg kell tartanom magamnak. A Hollókirályos könyv meg olyan szép volt, hogy nem hagyhattam ott, ráadásul a kartársnő is több ízben ajánlotta, a gond csak az, hogy mióta összeköltöztem a fiúmmal, hat polcot megtöltöttem a könyveimmel, meg a szüleimnél is vár 19,3 méternyi (lemérték) arra, hogy elszállítsam, most éppen azon tűnődöm, hogy végül is ki mondta, hogy konyhaszekrényben nem lehet könyvet tárolni. Vagy a fürdőszobatükör fölött.
Az IKEÁ-t csont nélkül vettem, ráadásul az utolsó sötétkék kő Dinera készletre csaptam le, a Teszkós akciót viszont már ott elbuktam, hogy Jégkorszak 2-t kellett volna találni a fiúm gyerekének, ráadásul nem volt, viszont ehhez nagyon alaposan végig kellett néznem az összes polcot, és három másik film sajnos volt. A karácsonyi hangulatra tekintettel a szokásos dolgokon felül vettem még Bacardi fehér rumot is, meg mentalevelet, hogy akkor majd mojitózunk itt a két ünnep között, hazaértemkor viszont a fiúm kijelentette, hogy nem kell az a sok flanc, finom az magában is, úgyhogy bánatomban rögtön nyakára hágtam az ananászlének, amit a sunrise (sunset?) koktélba szántam, hát így erőlködjön az ember. Fenyőfánk nem lesz, ugyanazon okból, amiért vágott virágot sem tartunk (látom, ezzel nem vagyok egyedül), az ünnepi jelleget majd az áldozati kacsa fogja képviselni steakburgonyával, szombaton még motorosruhákat fogunk nézni, szóval lényegretörő, kedves ünnepünk lesz, amit csak az árnyékol be egy kicsit, hogy se Dexter, se Veronica Mars, se House januárig. De nem lehet minden tökéletes.
settenkedve lopakodó 
szeretjük. a vágott virágot meg a fenyőtt itt sem szeretjük. kicsit ittasan, de kijelentem, hogy sorstárs vagy, még ha stílusodban disztingváltabb is :) ez nem komment, csak üzenet, szimpatikus vagy, kevés az ilyen.
KedvelésKedvelés
szegény zsoltu, jó hogy bevallottad. tisztára uncsi lett volna az élet enélkül most.
KedvelésKedvelés
Spárga: a Cora a legjobb sztem választékilag, a Tescóban nincs kukoricaliszt, juharszirup, brownies(por), normális női bugyi & zokni, a kedvenc csokijaim, bio baracklekvár és egyéb, a kulturált létezéshez nélkülözhetetlen dolgok. a lime- és khaki ellátásuk is kiszámíthatatlan, nem beszélve a filézett csirkecombról, a kacsáról, ésatöbbi. Fenyőnk továbbra sem lesz :)
KedvelésKedvelés
PJ: mármint melyik három a négyből?
KedvelésKedvelés
Zsoltu: a te életed sem könnyű.
KedvelésKedvelés
Hollósat én is megvettem:), kémes pedig érdekes lehet… Tescóban mi is sokat eszünk, de miért silány a választék? (igaz, semmi karácsonyi wc papír nem volt) Az Auchanban annyira undorító az elrendezés. A Kikánál meg a legolcsóbb a fenyőfa!
KedvelésKedvelés
Bacardim viszont már van.
KedvelésKedvelés
Milyen érdekes, hogy pont ez a három könyv szerepel az én listámon. Plusz John Sandford.
KedvelésKedvelés
azt hiszem, aludnom kéne.
hosszasan töprengtem rajta, mi is lehet az a fenyőfánk, mert én olyat még sosem ettem, s már ott tartottam, hogy dreamdancer blogjába kezdek, mely ötletet foganatosítottam is, mikoron rájöttem (a már említett rásegítés igénybevételével), hogy az nem,nem egy étel, sokkal inkább karácsonyi szimbólum.
jáj =_=
KedvelésKedvelés
na, akkor csak neked csak most részletesen gyónok.
mert a zen-taxiban megtettem csak úgy pongyolán.
először is ugye az ember a hobbijára költ, amit munkának nevez. ez a külső winchester és a dvd író most. nagyjából. ez így máris 150 ezer, mert közben az aiporthoz kellett venni antennát (fiúd érteni fogja, miért), és az se volt ingyen. aztán vettem J-nek egy tápegységet, meg egy fülhallgatót is a macbookjához és ipodjához, csak mert bűntudatom volt. és ha már a városban voltam, vettem a drágaszappanosnál szappant és fürdővízbe lazítós cuccot, hogy este relaxáljak. ez volt egyik nap.
aztán meg lett az, hogy akkor vásároljunk karácsonyra, én ezt úgy oldottam meg, hogy megvettem magamnak az ajándékokat (fentiek nem ajándékok) és így lett fekete ingem és lett papucsom is, és akkor vettem d-nek egy kardigánt és egy inget is kellett.
és akkor vettem magamnak a neten egy siemens pda-t iGo térképpel, mert elvesztettem a papír térképet a kocsiból. na de ahhoz kell tartó is. így vettem egy karosat, ami mozog, ezért kidobtam, és vettem egy fixebb cuccot. aztán vettem egy autós töltőt is, de azt meg eltörtem, amikor beillesztettem a kidobás előtti karos tartóba. így az is kuka. nem baj, rendeltem a pixmaniatól másikat.
és hazaérve megjött dániából a bang and olufsen rádióm. e-bay-en vettem, nem mondom hogy olcsón, mert nem. de 40 éves rádió és mint egy új, és fából van, kellett.
és rendeltem ebay-en egy kaliszter (12 pár) kesztyűt is, mert a szkenneléshez kell. az még nem ért ide.
ja, az egész a csokivásárlással kezdődött, az általad ajánlott boltban. de az meg már elfogyóban van.
és a kajákat nem is mondtam. meg a protektor fóliát, meg a dvd lemezeket, meg a koncertjegyeket. na így. és a baj az, hogy érzem, még nem csengett le a vásárlási betegségem, de közben meg áprilisig kell keresnem új helyet a galériának, mert a mostaniról straub úr hülyesége miatt menni kell, a fél szerkesztőség ha jól hallom, kirúgva. szóval a baj csak az, hogy közben megérkeztek a csekkek is, mintegy 100 ezer forintnyi. szerencsére karácsony után kell kifizetni.
de nem vettem fel hitelt, tehát nem vagyok teljesen hülye. :)
KedvelésKedvelés