Ezt majdnem elfelejtettem, de utána mégsem.
Szerintem holnap írok még egy posztot legalább az év legjeiről, de most egyrészt a lencsén tartom a fél szememet (alaplében, fokhagymával-hagymával, füstölt hússal, kis mézzel), másrészt ketten rázzák (nem keverik) éppen a szilveszteri Martinimet a konyhában, harmadrészt két macska (egy majdnem négy hónapos és egy majdnem négy éves) bámul delejes tekintettel (akciós lazac van a hűtőben).
Idén amúgy nagyon rácuppantam a Huberman Lab podcastra (a Stanford neurobiológusa osztja meg benne az elmúlt 5-10 év legújabb neurobiológiai felfedezéseit, illetve azt, hogy hogyan lehet ezeket hasznosítani az ún. mindennapi életben, reális körülmények között, lehetőleg low cost módon), ami nagyon szépen alátámasztja tudományos szempontból is, hogy miért jó megfogalmazni a kívánságokat (spoiler: a dopamin a tettes), de amúgy a szándékokat is (mert elősegíti a neuroplaszticitást), szóval fogalmazhatunk akár úgy is, hogy a blogom varázserejét a Stanford Egyetem kutatólaboratóriuma is erősen valószínűsíti.
Szóval, jöjjenek akkor a szabályok:
- A határidő legyen mondjuk 2022 január 1., éjfél (kivéve indokolt esetben*);
- Bármit lehet kívánni 2022-re, akár sokat, akár keveset, akár önmagunknak, akár másnak, nincs shaming;
- Ha valaki nem akar nyilvánosan kívánni, akkor írja be a kommentje elejére, hogy ne publikáljam, és nem fogom;
- A kívánságokat NAGYON EGZAKTUL kell megfogalmazni, mert akkor is valóra válnak, ha nem ezt teszi az ember (nem tudom, ki kívánt magának home office-t 2019 végén, de vigyázhatott volna egy kicsit jobban). Ezt tényleg nem győzöm eléggé hangsúlyozni, az Univerzumnak igen kifinomult a humorérzéke, és nem mindig velünk nevet.
És akkor kezdem:
- A szokásos, maradjunk legalább ilyen egészségesek és legalább ilyen boldogok Bumbival, semmilyen szempontból ne romoljanak az életkörülményeink, és számos macskáink, rokonaink és barátaink is éljenek és viruljanak (úgy, ahogyan nekik jó).
- Kapjak jó fordításokat és/vagy egyéb munkákat (amiket lehetőleg jól meg is fizetnek, de ha balanszírozni kell a kettőt, akkor tolódjon egy kicsit a minőség felé a mérleg).
- Nagyon-nagyon hiányzik az utazás. Sikerüljön legalább egyszer (de inkább többször) elutaznunk idén anélkül, hogy a cicaállatok traumatizálódnának (beköltözős szitter? Macskahotel? Átjárós etetés?)
- Jó programok a barátaimmal (utazás, mászás, de igazából akármi).
- Legyen kapható valamikor a belátható jövőben a fekete Billy sarokszekrény.
- Sikerüljön végre normálisan beosztani az időmet, hogy jusson belőle a munka és a szociális élet mellett rendesen a kis projektjeimre is (blogolás, írás, rajzolás, a Good Omens keresztszemes, hetente legalább három kisebb-nagyobb erdei séta, stb, stb).
- A 2022-es választások úgy alakuljanak, ahogy én szeretném (és általában, az összes politikusnak váljon minél inkább olyanná az élete, amilyenné másokét teszi vagy akarja tenni).
- Történjenek megfelelő lépések a klímaváltozás negatív hatásainak a csökkentésére.
- Legyen meglepetés! Mármint legyenek meglepetések számomra 2022-ben (disclaimer: kellemes meglepetések, amik hosszú távon is pozitív fordulatnak bizonyulnak).
És most jöjjön a mindenki más.
* Vagyis amennyiben nem sikerül a határidő előtt bekommentelni.
