leginkább a nőkről, a férfiakról és a perjelekről

Szóval fontosak a sorozatok, a könyvek, a család, a társadalmi és kulturális élmények, de akik életünkben talán a legnagyobb szerepet játsszák, azok a barátok. Velük beszéljük meg a sorozatokat és a könyveket, hozzájuk menekülünk a családunk elől, és velük sörözünk kulturális élményeink során, még akkor is, ha a zárójelhasználatuk időnként hagy némi kívánnivalót maga után.

Valahogy így.

én: ez a francis, ez nagyon ármányos
még mindig house of cards
az L.: óóó
még nem láttál semmit
én: már a második évadban vagyok
nagyon sajnáltam a *****-t
az L.: na az kemény rákattanás akkor. :)
én: fel voltam háborodva
bár várható volt
az L.: én is meglepődtem
én: sose tárgyalj metrómegállóban
az L.: mégiscsak egy fő karakter volt
én: igen, meg cuki is
az L.: kgb képesítés nélkül
:)
én: volt benne perspektíva
az L.: ezt meg kiraktam:
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
kedvemrevaló 100ból 1 érti poén
én: :)
emlékeim szerint ez volt több izével is
a breaking baddel
meg minden
az L.: voltbiza
de ez a legjobb
fehér valter is cuki
de andervud ferenc mindent visz
igazából ha felszállna velem egy közlekedési eszközre
sikongatva menekülnék el
komolyan jobban félek ettől az embertől, mint egy alientől akár
én: pedig csak be kellene bizonyítanod neki, h hasznos lehetsz számára
az L.: és én ismerek ilyen csávót
még fizikailag is hasonlít rá
én: fura
számomra nem ijesztő
mert elég kiszámítható
az L.: jajmár
én: én a síró nőktől félek
a nők szokták azt csinálni
az L.: meg a vállfáktól
tudom
én: azoktól is
de a nők szokták azt
hogy tök jól elvagyunk
aztán egyszer csak csupa duzzogós meg bántó dolgot mondanak
és aztán kiderül, h valami hülye félreértés miatt
és az ember közben nem ért semmit
ehhez képest A. Ferenc megnyugtató, kellemes társaság
az L.: ha női könnyet látsz
az két dolgot jelenthet
ffiként
1, át vagy baszva éppen
2, minősített nettó önsajnálat
szóval a nők néha sírnak
én meg már olyan vagyok mint moszkva
én: van olyan, h az ember tényleg szomorú
az L.: kettes pont
én: mert te sose sírsz?
mármint filmeken kívül
“In times of extreme stress, crying is an inevitable physiological response”
az L.: nem szokásom
/grabovszky hangján/
én: :)
de mi van veletek
pont most akarok szólni másnak is
h ne használjon perjelet zárójel helyett
szóval, mi a helyzet ezzel?
az L.: a perjelekkel?
én: lehet, h kezdem érteni, miért nem tartanak élethossziglan a kapcsolataim
igen
az L.: felnőtt férfiak vagyunk
oda teszünk perjelet
ahova akarunk.
deal with it
tears are allowed
én: de van rá valami okotok, vagy egyszerűen csak idegesítőek akartok lenni?
valami szektás izé?
maszkulinabb az egyenes perjel, mint a hajlott zárójel?
vagy nem tudjátok megjegyezni, hogy melyik zárójelet kell az elejére, melyiket a végére tenni?
nekem elmondhatod
az L.: félek, ez is egy olyan kérdés, sergeant, amire nincsen helyes válasz.
én: nem a helyes válasz érdekel, az igazság érdekel, mondaná Underwood
tíz másodperced van, utána kisétálok az ajtón, és azt nem akarod
és nem szoktam megismételni a kérdéseimet
az L.: az igazság az, franciska, hogy nincs helyes válasz. zárd be magad után az ajtót.
én: soha nem hagyom, hogy más mondja meg nekem, hogy bezárjam-e az ajtót
Meechum, kérem, csukja be utánam
az úr távozni készült
ne felejtse itt a perjeleit
az L.: így
http://youtu.be/4_-20cJARJY

Reklámok

One thought on “leginkább a nőkről, a férfiakról és a perjelekről

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s