arról, amikor kaptam enni (namedroppinggal)

Na jó, nem csak dolgozom mindig, hanem olyan is volt, hogy C. Eastwooddal találkoztam (C as in Client), már nem felvágásból mondom, vagy ilyesmi.

A programról előzetesen annyi tájékoztatást kaptam, hogy gokartozással fog kezdődni, és kapok majd enni is, a többi váratlanul fog érni, de azt hittem, engem már nehéz meglepni, ennek ellenére egy kicsit megdöbbentett, amikor úgy tizenegy óra tájban a kérdésemre, hogy most hova megyünk, azt a választ kaptam, hogy swinger-klubba, tudom-e, mi az. Már úgy értem, az evős része a dolognak süteményfélét is magában foglalt, és az ilyesmitől sok mindenre nyitott lesz az ember, de azért szerintem vannak dolgok, amiket illik előre megbeszélni, hogy az említett ember a szebbik fehérneműjét vehesse fel, meg ilyenek (bár úrilány mindig a szebbik fehérneműjét veszi fel, tudom).

Végül mégis egy szakadéknál kötöttünk ki, ahol mintegy mellékesen szóba került, hogy Mr. Eastwood ugyan akart hozni hallotti adatlapot, de elfelejtette (gyanítom egyébként, hogy ennek ahhoz is lehetett köze, hogy bármelyik CSI-os csukott szemmel is követni tudta volna a vonulási útvonalamat, mivel sikerült egy angórapulóvert felvennem, és ennek következtében bármi, aminek a közelébe kerültem, öt perc alatt úgy nézett ki, mintha egy falka angóranyúl pajkoskodott volna rajta órákon keresztül. Minden fizikai törvénynek ellentmond ez ugyan, de úgy tűnik, vannak olyan pulóverek, amik sokkal több szöszből állnak, mint amennyi pulóverből, tudok benyomást kelteni, na).

Utána tényleg kaptam enni, sőt, kávét is a könyvesboltban, ahol Mr. Eastwood (nekem csak Client) előzékenyen kikereste nekem az állathatározót az előzetes beszélgetéseinkre való tekintettel, amikor pocoknak neveztem az aranyhörcsögöt és azt mondtam a sirályra, hogy milyen szép galamb (galambnak tényleg szép volt egyébként). A szűkszavú vadnyugati hősök nem felejtenek, viszont mindig készen állnak arra, hogy segítsenek az ember személyiségfejlődésében.

Volt még olyan is, hogy A király beszéde (Mr. Darcy! Helena Bonham-Carter! Brit akcentus!), de az igazán emlékezetes részről nem írhatok, mert akkor valaki meg kellene öljön valakit.

9 thoughts on “arról, amikor kaptam enni (namedroppinggal)

  1. JoeP

    félértelmiségi: Bár nem engem kérdeztél, de belekotyognék. Én azt szoktam javasolni az ismerkedőknek, hogy igenis, olvassák csak a könyveket megjelenés szerinti sorrendben. Ugyanis nem ritka, sőt, teljesen természetes, hogy az egyes sorozatok szereplői rendre feltűnnek a többi sorozatban. Ilyenkor viszont nem mindegy, hogy ismered-e a szereplőt, vagy ha ismered, akkor milyen változások történtek vele a kihagyott könyvben. (Ez az első pár könyvnél nem lényeges, de pl. a Mortot már butaság lenne kihagyni.)

    Kedvelés

  2. lucia

    félértelmiségi: köszönöm :) teljesen mindegy a sorrend szerintem, mondjuk az egy vonulatba tartozó (mittudomén, varázslós vagy boszorkányos) könyveket érdemes sorban, de azt se muszáj, ahol kell, ott van összefoglaló az előző részekről :)

    Kedvelés

  3. félértelmiségi

    Megtisztelnél, ha felvennél a címlistára:)

    Kérdés: elkezdtem Pratchetteket olvasni. szerinted ér nem sorban? úgy értem, az első után elolvastam a harmadikat, és most az ötödiket olvasom, mert arra gondoltam, a witches/wizards vonal eléggé tetszik. De ez így oké, vagy olvassam szépen sorban?

    És le a kalappal, rengetegszer eszembe jutott olvasás közben, hogy milyen pokoli nehéz lehez ezt jól lefordítani. Most láttam, hogy a harmadikat pont te fordítottad, még egy részlet is fent van a kiadó honlapján, és ezen a bekezdésen pl sokat töprengtem, hogy hogyan fordítanám úgy, hogy magyarul is jól hangozzon:
    Köd gomolygott a házak között, miközben a varázsló átkelt egy keskeny hídon a megduzzadt patak felett, és elgyalogolt a falu kovácsáig, bár a két dolognak semmi köze nem volt egymáshoz. A köd amúgy is gomolygott volna; gyakorlott egy köd volt, és művészetté nemesítette a gomolygást.
    Szóval gratulálok!

    Kedvelés

  4. Client Eastwood

    Érdekes ebből a szemszögből is áttekinteni a történteket… A magam részéről teljesen máshová helyezném a hangsúlyt – tolta a fogpiszkálót az egyik szájzugából a másikba.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.