A kiélt tekintetű férfi, akinek egy betűből állt a neve, az estét egy élőzenés helyen töltötte egy üveg viszki és néhány rúdon táncoló lány társaságában. Záráskor praktikus, nem pedig érzelmi szempontokra alapozva döntötte el, hogy melyik lányt viszi haza. Utána fogta a telefonját, és felhívta asötét hajú lányt, akit aznap Ms. Abagnale-nek hívtak, hogy megmondja neki, nem megy át hozzá. Nem jártak, vagy ilyesmi.
A lány nemrég ért haza, és éppen fáradt pillantással bámulta a függőleges ablaküvegen hanyatt meghalt legyet, miközben egy elcseszett pentagrammát rakott ki pisztáciahéjakból az asztalon. Az előző hét során kétszer megfordult a genfi repülőtéren, és ha valaki utánajár a dolgoknak, könnyedén kideríthette volna, hogy ugyanazokban az időpontokban a rétoromániai illetőségű kontaktja is ott járt, de senki nem látta őket találkozni. Fáradt volt.
Az egybetűs nevű férfi meghallgatta a rövid összefoglalóját az eseményekről napi bontásban, majd megkönnyebbülését fejezte ki, amiért nem történt nagyobb baj. Utána beszélni kezdett.
A lány innentől fogva másfél órán keresztül leginkább csak hallgatott a vállával a füléhez szorított telefonnal, miközben kifejezéstelen arccal bepakolta a mosógépet, a véresebb darabokat előkezelve, majd látszólag minden rendszer nélkül hol az emeleti, hol a földszinti számítógépéről írt egy-egy pársoros üzenetet. Volt egy pont, ahol azt hitte, nem bírja tovább, de akkor kiment, és megkapaszkodott egy cigarettában az erkélyen. Utána viszont tényleg nem bírta tovább.
– Győztem – mondta a férfi, akit egy betűről neveztek el, amikor ezt közölte vele. Biztosan vannak, akik keserű diadalt fedeztek volna fel a hangjában.
– Úgy érted, azért győztél, mert sikerült leuralnod a beszélgetésünket annak ellenére, hogy velem történtek dolgok, veled pedig nem? – kérdezte a férfitől szigorú, monoton hangon a lány, akinek kifinomult diplomáciai érzéke volt, és sok együttérzés szorult belé, de ezeket nem szívesen alkalmazta a szerettei ellen.
– Igen – felelte a beszélgetőpartnere. – Amikor nem hallgattalak meg, elejét vettem, hogy a barátnődként kezelj, majd otthagyj, mint macska az almosdobozt. Az alom visszavág.
Miután letették, lány úgy döntött, ezen majd valamikor máskor gondolkozik.
Csiperke: a sötét hajú nő meg rengetegszer volt már Genfben anélkül, hogy a kontaktjával találkozott volna. nagyon odafigyeltek, hogy soha ne lássák őket együtt, és ennek az volt a legegyszerűbb módja, ha elkerülik egymást.
biztosan együtt áll a Büdössajt csillagkép a Fehér Birkával, azért ilyen erőteljesek mostanában a svájci hatások.
KedvelésKedvelés
Khm. A skandináv típusú nő genfi kontaktja is most jelentkezett. Olyan 12 év késéssel.(Amúgy nekem a genfi reptérről mindig a hazafeléegészútonbőgtem jut eszembe és az nem jó.)
KedvelésKedvelés
Naja, az intertextualitás csodás világ, főleg ha valaki képes végigtextualizálni az Intert. :think:
KedvelésKedvelés
sulemia: jóvanna, hadd szórakoztassam magam egy kicsit :)
KedvelésKedvelés
“elcseszett pentagramma” finom kis szúrás :)
KedvelésKedvelés
léci-léci írj könyvet!
jól áll neked a noir :)
“megkapaszkodott egy cigarettában” ez tök jó megfogalmazás, annyira el tudom képzelni a jelenetet
KedvelésKedvelés