spontán személyiségteszt

Az meg egyébként teljesen jellemző élethelyzet, hogy amikor kocsma után taxit akarok hívni egy azonosítható földrajzi ponton, és evégett a táskámba kotorászom a telefonom után, akkor a táskám cipzárjainak lázas nyitogatása során tíz egész percig csak olyan gondolatok merülnek fel bennem, hogy (a) ki a fene csempészett egy szemüvegtokot a táskámba? [vö.: az emberek Jók], (b) ennem kellett volna, akkor nem rúgok be ennyire két sörtől, hogy ne találjam meg a telefonomat [vö.: az én hibám, az én hibám!], (c) egy idióta nő vagyok, aki a saját táskája cipzárjai között sem igazodik ki [vö. az emberek Jók, tehát csak az én hibám lehet, de nem tehetek róla, veleszületett adottság], (d) túl sokat fordítottam fantasyket, ezért {álmodom ilyeneket} / {kerültem át a megoldhatatlan táskák dimenzójába} [vö. az élet inkább érdekes, mint banális],

és csak utána esik le, hogy talán nem a saját táskámat hoztam el a kocsmából, hanem egy nagyon hasonlót. De meglett.

Advertisements

10 thoughts on “spontán személyiségteszt

  1. menjmar

    vonaton ültünk, a lakótársam elkezdett a fekete, felakasztott kabátban turkálni…én annyira röhögtem, hogy majdnem leestem az ülés alá, a mellettem ülő ismeretlen lány érdeklődve nézte az l.t.-t, a lakótársam meg tökre nem értette miért nincs meg a szemüvege tokostul és azt dünnyögte, hogy Hát na, hát otthagytam volna…? mire a mellettem ülő kifejtette, hogy ő szemüveg nélkül olvas, és az az ő kabátja. És én voltam a gonosz, hogy nem szóltam! :D

  2. axe

    en azert meg megneztem volna a penztarca tartalmat is, mint vegso ervet mielott vegkepp hagyom magam meggyozni a plusz szemuvegtoktol es a minusz mobiltelefontol a taska tulajdoni hovatartozasat illetoen…

  3. juc

    eszembe sem jutna, hogy baj, ha fekete a bélés. én sosem (!) nézek bele a táskába, mikor keresek valamit… én túrok!

  4. lucia

    R.: nem úgy volt, ő ott felejtette, én felkaptam és a sajátomat hagytam ott, majd visszamentem a sajátomért és hazavittem mindkettőt és értesítettem a tulajt, így volt. pedig tényleg vicces lett volna :)

  5. R.

    azért én megnéztem volna a másik fél arcát is, aki benyúl a táskájába a szemüvegtokjáért és a helyett Lucia dolgait találja benne és hosszan gondolkozik, hogy mikor is vett ő tűzpiros rúzst.

  6. lucia

    piszke: na ez is az volt, az én táskám fekete, szögletes, hosszú cipzárakkal, és egy ffitáskát hoztam el, feketét, szögleteset, hosszú cipzárakkal, és ilyenkor egyáltalán nem meglepő számomra, ha nem találok benne dolgokat hosszabb ideig.

  7. piszke

    A táskákkal nemcsak az a baj, hogy esetleg máséi, hanem az hogy fekete a bélésük. Egy Fekete Lyuk minden ilyen táska. Nálam alapszempont, hogy ne vegyek olyat, aminek a bélése fekete. Mint a telefon. A szemceruzák. A fésű. A tollaim. De szerintem egy táskában benn hirtelen és megmagyarázhatatlanul minden más, nagyonszínes dolog is fekete lesz. És akkor nem találom.

  8. cinty

    avagy az ívás hatására szórakoztató pillanatok keletkezhetnek, amik tovább színezhetőek az ugrándozó gondolatokkal. jó esetben még újraélhető emlék is keletkezik.
    avagy köszönjük a megfontoltságodat és a megosztást.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s