Igazából csak azt akartam mintegy mellékesen megírni, hogy csináltam címlapot a freeblognak, de hogy ez itt ne magában árválkodjék, végiggondoltam, hogy mi volt még érdekes mostanában.
Az egyik az sms, amit ma kaptam, hogy “B. elfogadta a lánykérésünket, és a gyűrű is nagyon tetszik neki, amit választottunk”, és ez nem királyi többes, hanem büszke vagyok magamra (az oltár elé asszem, azért nem fogok én is melléjük állni). Viszont cserébe egy válást is letervhivatalkodtam mostanában, tiszta jin és jang, amit csinálok, kérdés, honnan veszem a bátorságot, hogy mások magánéletébe beleszóljak, de ha egyszer nem hagyják, hogy ne.
A másik nagyon aranyos volt, két hete a mekis srác, aki kihozta a sokáig készülő szendvicsemet, megkérdezte, mit olvasok, megmondtam, mire tájékoztatott, hogy ő mostanában Pratchettet olvas, én meg rávágtam, hogy ja, azt én fordítani szoktam. Szerintem azóta is azt hiszi, hogy kamuztam, mindenesetre visszament a pult mögé, úgyhogy nyugodtan olvashattam tovább, szerintem ezentúl udvariaskodás helyett rögtön ezzel fogok nyitni, ha valaki beszélgetni szeretne velem.
A többi meg szintén mind szép és jó.
Jót nevettem a mekis történeten. Miért kellett szegényt így lelombozni? Így nem mesélhette el… :D
KedvelésKedvelés
A “megmondtam” linkjét ellenőrizd!
KedvelésKedvelés
Kétségkívül ferdén néznek az emberre, mikor olyasmiket mond: “Nahát, ezt olvasod? Épp a múlt héten írtam róla.”
KedvelésKedvelés
Lucia, szeretlek :D
KedvelésKedvelés