hardcore, mindhalálig

Disclaimer: aki nem bírja a csúnya szavakat, az ne olvasson tovább, mert híven szeretném felidézni a tegnap este elhangzottakat.

Tegnap alie elvette a szigetfesztivál-szüzességemet, csak mert megkértem rá, pedig utálja a Tankcsapdát. De a dologban mélyen benne volt a keze mr.a-nak is, akinek vasárnap este elsóhajtottam magam, hogy nem tud-e olcsó jegyet szerezni, és erre tegnap délben beállított két db szigetjeggyel, egy doboz Haagen Dazs pralinés fagyival, egy doboz eperrel és egy kisebb vietnám falu évi szükségletét kielégítő mennyiségű mogyorós csokival. Amikor megkérdeztem, mivel tartozom, azt mondta, mostantól egy évig kötelesek vagyunk alie-vel a freeblognál maradni. Ahogy az L. később megjegyezte, gecijófej, bár aztán arról is elmerengtünk, hogy biztos neki is van valami tikkje, különben nem lehetne medúza, mert a normálisakat kivetjük magunk közül.

Alie-vel a Batyin találkoztunk, majd a szigetszüzességemhez képest tök rutinosan szereztem ilyen sikátorszerű módon az L.-nek motivációs háromezres napijegyet (általában elég motiváció neki az az érzelmi terror, amiben tartom, de mostanában kiestem a gyakorlatból, és úgy éreztem, hogy amikor kacarászva ismételgetem neki, hogy de én depressziós vagyok, megcsaltak, elhagytak, kisemmiznek, legalább te állj ki mellettem az nem túl meggyőző). A seftelő fiúk egy kicsit zavarba jöttek, amikor alie elmagyarázta nekik, hogy az üzlet lebonyolítása előtt meg kell győznünk a célszemélyt, mert az illető is éppen annyira utálja a Tankcsapdát, mint ő (alie), de mindegy, rohantunk, és pont elértük a hajót, mert megvárt minket a kapitány. Az út romantikus volt, bár a Lucia szeretlek-et már átfestették a hídon, de legalább megbeszéltük, melyikünk a sziget melyik pontját ismerte meg behatóbban élete során, és kivel.

A koncert az olyan volt, hogy alie, aki utálja a Tankcsapdát, ördögvillázott és ugrált, továbbá üvöltötte, hogy Tankcsapda (természetesen csak miattam és értem), én pedig, aki eddig csak ülős koncerteken voltam életemben, ördögvilláztam és ugráltam, és üvöltöttem az összes dalszöveget (egy fejőséva könyvvel a hátizsákomban, tegyük hozzá, de az csak úgy került hozzám, hogy (elemezzük ezt a minden ízében bizarr mellékmondatot) mr.a kölcsönadta alie-nek). Mondjuk nem volt nehéz átélősnek lenni, koncert után mondtam is, hogy lehet, hogy szar zene, de nem tehetek róla, minden második szám rólam szól, mire alie rávágta, hogy ja, ők is mindig vagy szakításról, vagy szar kapcsolatokról, vagy kurva jó dugásokról énekelnek.

Ott, hogy nyakamban a lába, a fiúja hiába várja stílszerűen a fenekembe is markolt valaki mellettem elhaladván, és ez az ősjelenet valamivel később meg is ismétlődött, alie-t meg verbálisan udvarolták le azzal, hogy az ilyen jóseggű csajok a zsánerei az illetőnek (már ezért érdemes volt, ahogy Bright fogalmazott, a MILF az új teen). Alie a leszarom a szobámat, nem csinálok rendet-nél kezdett csápolni, a már a lépcsőházban-nál beleüvöltöttem a fülébe, hogy nekem már a kedd is mindig péntek lesz, a baj van-ra simán csak ugráltunk, ott, hogy az sem érdekel, ha ki vagyok rúgva, eleget ittam, most már be vagyok rúgva alie üvöltötte rám, hogy himnusz, az L. meg remekül időzített, mert még egy kicsit kiabálhattuk, hogy fordulj a fal felé, vagy fordulj fel, mielőtt kisétáltunk érte a koncert utolsó számáról. Időközben valamikor még sörrel is leöntöttek, szóval minden hardcore elem megvolt, amiben reménykedtem.

Korábban extrapoláltunk egy kicsit az események alakulásából, és elmerengtünk, hogy vajon az L.-nek mennyire lesz szórakoztató ülni és bámulni maga elé, miközben mi vadidegenekkel flörtölünk, de végül az este olyanba fordult, hogy ültünk hárman egyedül egy sötét pontján a szigetnek a szemetes úton, és néztünk magunk elé, hanyagul oltogatva egymást. Mint azt alie megfogalmazta, velem még el tud bánni, engem egyedül fel tud zsizsikelni, de két mentálharcossal már nem bír, márpedig az L. azért nem kicsi esőfelhőt hozott maga körül. Azután alie konstruktívan felvetette, hogy beszélgessünk már valami témáról, és ezzel szabadította el igazán a poklot, mert én éppen analitikusan végigvettem fejben a kapcsolatomat, mi-mikor-miért szemszögből, és 2007 június 1-nél (péntek) tartottam, amit meg is osztottam velük, hogy akkor a gyermekem apja azért üvöltött az arcomba trágárságokat a nyílt utcán ok nélkül, közvetlenül a találkozásunk után, mert felbaszta az agyát a(z egyik) másik csaj, sejtem is, hogy mivel, de azután nem folytattam fennhangon a június 2, szombattal, mert az L. arra terelte a szót, hogy ő sem egy angyal, de mennyire utálja, amikor az öltözőben a többi, tartós párkapcsolatban lévő pasi a hódításaival dicsekszik, legszívesebben pofánvágná mindet.

Itt már csak alie mutatott némi partikedvet, hiába viccelődtünk vele kétoldalról (remélem, vette, hogy nem rajta, hanem vele, volt például az a rész, hogy mondom, itt ülünk hárman egyedül, mire alie megnyugtatott, hogy nem vagyunk egyedül, ő figyel ránk, én meg vigyorogva rávágtam, hogy én is figyelek rá, nem is tudnék nem figyelni rá, mert annyira meghatározó személyiség, majd megijedtem, hogy ez azért durva volt, és hozzátettem, hogy csak vicceltem, mire az L. is beszállt, hogy igen, viccelltem, alie nyugodjon bele, hogy egyáltalán nem meghatározó személyiség, na ilyenek mentek), mindenesetre mindent egybevetve bizarr módon sokat röhögtünk, olyasféleképpen, ahogy az akasztófa alatt szoktak. Néha felvetődik bennem, hogy esetleg érdemes lenne normális emberekkel bulizni járnom, de azok szerintem sikítva menekülnének tőlem öt perc után.

Azután az L. hazafuvarozott minket, darabra le is adott, és most van nálam egy fejőséva (elfelejtettem megszabadulni tőle), amit alie is csak azért kért kölcsön, hogy konkrétan tudja utálni a csajt, ne csak úgy általánosságban, szóval vigasztalódásra nem alkalmas, de majd vigasztalódom azzal, ami jut.

Advertisements

15 thoughts on “hardcore, mindhalálig

  1. phzs

    Hirtelen visszaemlékeztem olyan történelem előtti dolgokra, mikor egy szakítás után egy idő múlva egyszer csak azt éreztem: szabad vagyok.

  2. ujlakas

    most azon agyalok, hogy vajon valójában normális vagy, vagy nekem vannak téves fogalmaim a normálisságról, vagy esetleg én se vagyok normális, de ez az akasztófa alatti stílusú nevetgélés teljesen normálisnak tűnik. és csak néha szóismételek.

  3. s

    ja, nem kötözködtem, hanem csak érdekelt, hogy sikerült e babavigyázóra lelned. az apja meg csak vigyázzon. nagyon helyes.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s