ha kedd, akkor kocsma

Az L. már egy ideje nyaggat, hogy írjak ide is, mert utálja azt olvasni, hogy én utálom a Californicationt, úgyhogy írok. Ez egyébként nagyon nagyvonalú gesztus tőlem, mert tegnap az L. gonosz módon nem csak nem adta vissza még mindig a DVD-met, hanem célzottan emlékeztett is arra, hogy nem adja vissza a DVD-met. Amikor szóba elegyedtem vele telefonon, akkor először is megkérdezte ugyanis, hogy hogy vagyok, majd ezután a rávezető jelleg után szóba hozta, hogy meghalt Paul Newman, ami valóban szomorú, de attól én még lehetek jól. És akkor azzal folytatta, hogy elő is vette a DVD-t, amit ezer éve adtam kölcsön neki (Butch Cassidy & the Sundance Kid), és elgondolkozott rajta, hogy megint megnézi, de… Bennem itt felpislákolt a remény, hogy azzal folytatja, hogy …de inkább beraktam a táskámba, hogy vissza tudjam adni neked, de amikor konkrétan rákérdeztem, akkor elmagyarázta nekem, hogy ezt nem tehette, mert az Isoldénak is vissza kell adnia a könyvét, és tudhatnám, milyen nehezen ad vissza dolgokat, mert számára nem az emberek jelentik a kapcsolatot és kötődést, hanem az emberektől kölcsönkapott dolgok, mintegy metaforikusan, és gyakran meghatottan simít végig a könyvespolcán arra gondolva, hogy mennyi értékes kapcsolata van. Well, you're a romantic bastard, I'll give you that, mondhattam volna neki stílszerűen, de nem jutott eszembe a pontos szöveg.

Hanem inkább elmentem először kabátot nézni, de a próbafülkékben túl sok a tükör és a fény, én pedig még mindig 54 kiló vagyok a volt terhességemből kifolyólag, úgyhogy arra a következtetésre jutottam, hogy akin ennyi a háj, annak úgysincs szüksége kabátra.

Aztán orrhosszal megelőztem Isoldét a presszóban, aki egyrészt elpanaszolta, hogy a szigeten, ahol ő volt az ingyenpszichiáter, emberek odajöttek hozzá és meséltek neki magukról, pedig ő nem így tervezte, és semmi olyan nem volt, hogy szép lassan nyílnak meg, hanem leül, máris zokog, máris veri a férje, máris alkoholista, máris jön a következő. Az est későbbi részében meg akármelyik sorozat jött szóba, szemrehányóan azt mondta, hogy nézzünk middlemant, mert ő arról szeretne beszélgetni.

Az L. még többször megkérdezte tőlem, hogy hogy vagyok, de nem sikerült beugratnia. Agnus meg elpletykálta, hogy miről pletykálnak, amikor nem vagyok ott, meg hogy már nem is lucia vagyok a köztudatban, hanem az a kismamablog, ettől pár pillanatra magamba zuhantam, de aztán a jelenlévő pszichiáter segítőkészen azt javasolta, hogy ezentúl legyen a nickem anyucika, vagy valami hasonló, hogy megtaláljam a helyem.

Aztán Suematra kérdezte meg tőlünk, hogy mi most szarkasztikusak vagyunk-e, vagy komolyan beszélünk, amikor belelovaltuk magunkat mr.a-val és az L.-lel, hogy szólni kéne az Agavénál, hogy legyen már borítóterv-koncepció, mert idegesítő, mennyire nem egyforma vastagságú a könyvek alján a fekete csík, hogy néz az már ki a polcon, és arra is figyelni kéne, hogy a csíktól hány mm-re kezdődik a logó/könyvcím, ha már ilyen szépen egyforma magasak a könyveik (ez nagyon nagy segítség volt különben, régi bánatom, hogy nem szabványméretben készülnek a könyvek, két napom ráment, hogy mind a 13 polcnyit, amit magamnál tartok, sorbarendezzem magasság szerint, ráadásul akkor még ott van az a kínzó kérdés, hogy az angol nyelvűeket, amiknek a gerincén fordítva (mellesleg sokkal logikusabban) fut a szöveg. elkülönítse-e az ember, vagy a látvány kedvéért priorizálja a méret szerinti elrendezést, lényeg, hogy nyerni sehogy sem lehet, és akkor még az Agavékat is a csíkra figyelve kell rakni (két betörős Block közé egy Caleb Carrt, meg ilyenek).

Csak Brainoiz hiányzott, mert elment külföldre, igazán várhatott volna még egy napot, eszébe juthatott volna, hogy a kedd az kocsmanap. Én meg pénteken jól lemaradtam róla is, meg Alie-ről is, akivel az L., aki nem is blogger, csak olyan félszerzet (volt egy blogja, de csak nekem mondta el a címét, ami szerintem nincs teljesen összhangban a blogolás koncepciójával, de mindegy), szóval az L. előbb találkozott vele, mint én, grr.

Összegezve, nem könnyű az élet (de azért jól vagyok, köszönöm).

Reklámok

15 thoughts on “ha kedd, akkor kocsma

  1. brainoiz

    en nagyon sokaig azt hittem, hogy szerdan utazom, teljesen buszke is voltam magamra, milyen jol megszerveztem az egeszet a szeptember 30-cal, aztan indulas elott egy hettel megneztem meg egyszer a naptarat. vigasztalhatatlan voltam.

  2. cinna

    én a könyveket vízszintesen tárolom, az asztal alatt. meg a polcon függőlegesen álló elnyomottak tetején, szintén vízszintesen. meg az ágyban, vmint az asztalon és a padlón. szintén vízszintesen. jah, egyébként rend van. télleg. nekem az fontos.

  3. elwen

    az egy dolog, hogy a magyar és az angol nyelvű könyvek gerince fordítva van, én pl elkülönítéspárti vagyok.

    nade az, hogy némely magyar kiadók is elkezdték fejjel lefelé írni a címeket, az mindig kiakaszt. én mondjuk azokat a könyveket fejjel lefelé tárolom, mert mikor tekergetni kell a nyakamat a könyvespolc előtt, akkor berágok a hülye kiadókra, akiknek fontosabb a nyugati trend után menni, mint az én nyakam. (amikor még jártam videokölcsönzőbe, nem kis akaraterőt kívánt, hogy ne álljak neki átforgatni az összes kazettát, hogy egy irányba álljanak a gerinceken a címek)

  4. lucia

    a lényegre válaszolnék, a piros kabátom megvan még, csak azt hittem, hogy elveszett, mert eltakarták a doboz tetejébe pakolt szárnyak.

  5. zsoltu

    egyrészt akárki mondta, igaza volt, jó az a kismamás, de amióta nincs benne drámai rész, picit leült. szóval én szeretem a gyerekeket valamennyire, de vagy azt csinálod, hogy oda írsz több ilyet – nem javaslom, mert akkor kiszeretnek belőled a gyerekesek – vagy ezt nem hanyagolod ennyire.

    tudod te ugyanis, hogy amióta nem írod ezt, azóta felborult az esti életünk, mintegy kezdetét vette a kapcsolati probléma itt nálunk, mert nincs mit olvassunk? szóval úgy fennhangon, ahogy régen. a blogolás felelősség és a kismamás ezt a hiányt nem pótolja.

  6. agnus

    haha, mindenki cáfol, én is pont mondani akartam, h én csak azt mondtam, h a zorcsi-blogot mindenki olvassa. sztem az L. mondta, h akkor biztos már csak zorcsi_anyukaja lehetsz a köztudatban. v a bright. egyikük sem szokott kommentelni, tehát állíthatom ezt :)

  7. isolde

    én sose mondtam, hogy “anyucika”, azt valaki más mondta, én azt mondtam, hogy nálam ki sincs linkelve a kismamablogod.

  8. Nemlajos

    Én meg rögtön gondoltam, hogy ha már kocsma, akkor bizonyára itt is lesz valami mozgolódás, ami a másik blogba nem fér(ne) bele. És milyen jó, hogy gondoltam (nekem)!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s