a matteoról

Most döbbentem rá, hogy az elmúlt három napban, három különböző kontextusban ugyan, de mindenkivel a holttestek eltüntetésének hatékony módozatairól beszélgettem leginkább, úgyhogy nagyon remélem, hogy az ismerőseim mostanában vigyáznak magukra, és megfontolatlan halálukkal nem terelnek rám gyanúkat. Bár végül is a munkámra foghatom a dolgot, ha minden kötél szakad, most fordítom a harmadik Dextert, úgyhogy a téma úgyszólván adja magát.

Ha már a kontextusokról van szó, tegnap találkoztam egy erőszakos halált halt kacsával, aki nagyon mély benyomást tett rám. A fiú ugyanis hirtelen felindulásból elvitt puccos étterembe, az expozíció tapas (tapastapastapas) volt, a libamájtatárról hosszan ábrándoztam később elalvás előtt is, illetve a borjúcarpaccio is csavart egyet a világnézetemen, bár eddig is gyaníthattam volna, hogy nyershús-fan vagyok, a fiú – állítása szerint – legalábbis ráutaló jelnek tekintette, hogy bármikor képes vagyok egyben fél kiló darált marhát lenyomni, mintegy mellékesen, de ő alapból jó megfigyelő. A víziállatokat tartalmazó tapasféléket nagyvonalúan figyelmen kívül hagytam, egyáltalán nem szóltam be nekik, elvégre kultúrhelyen voltunk.

A májával sült kacsával (plusz kardamomszósz) viszont első pillantásra legjobb barátok lettünk, egy gyorskezű szobrász ott helyben leszkeccselhette volna rólunk a kereslet és kínálat szobrát. Volt egy pont, ahol konkrétan átfutott a fejemen, hogy nem vagyok erre érdemes, valamikor akkortájt, amikor új értelmet nyert számomra az "elolvad a szájban" eddig általam elcsépeltnek tartott kifejezés. Központozás gyanánt (gondolatjelben, pontosvesszőben kéretik gondolkozni) burgonyafánk (pont tökéletes állagú) szolgált, és életemben először raktak elém olyan lilakáposztát, amit meg lehetett enni.

A desszert környékén már egyáltalán nem voltam éhes, de a csokoládétorta nem hagyott kétséget afelől, hogy ezt végig kell csinálnom, különben sírva-zokogva fogom átkozni kihagyott lehetőségekkel terhes életemet viharos téli éjszakákon. A csokoládétorta ugyanis azt csinálta, hogy kívül langyos brownie-szerű tészta csonka kúp alakban, belül forró csokoládékrém valahonnan a mennyországból, mellette jelzésértékűen, ugyanakkor határozott kontrasztot szolgáltatva Bailey's-likőrhab. Esküszöm, könnybelábadt tőle a szemem, és elhatároztam, hogy jobb ember leszek életem hátralévő részében.

A kiszolgálás is remek volt, csak akkor tűnt fel a könyökömnél a felszolgáló avatárja, amikor szükség volt rá, de akkor mindig. Az egyedüli gyenge láncszemként talán csak a meggylét tudnám említeni, ami sokkal inkább flancos volt (üveges cappy), mint finom, a maga 27%-os gyümölcstartalmával, továbbá én ahhoz sem ragaszkodom, hogy borospohárból ihassam az üdítőmet minden körülmények között, de úgy tűnik, a puccos éttermek nem ismernek tréfát, vagy betartja az ember a szabályokat (taxi, bor), vagy viselje a következményeket.

Más említésre méltó dolog nem történt az elmúlt 29 évemben a hétvégén.

Reklámok

22 thoughts on “a matteoról

  1. lacika

    Mindenesetre, ha lesz Terry Pratchett fordítás is tőled, akkor hozzákötözlek egy székhez, és addig nem engedlek el, amíg a példányomba bele nem írsz.

  2. lacika

    Ha-ha. Én nemrég gyűrtem le utolsó morzsáját az ellenkezésnek, amikor az apámtól rám maradt puritán, de szép (bibliapapírra nyomtatott) Bibliába is belefirkáltam, igaz, nem szöveget, csak a szélén megjelöltem a figyelemre méltó részeket.

    A legkomolyabb kezelést a Jehova Tanúitól kapott evolúcióellenes könyv szenvedte el, ellenérvek tömegét kapta oldalt, alul, felül, de nem jöttek vissza a Jehova Tanúi, hogy megvitassuk, úgyhogy eléggé kárba veszett a dolog. Ebben talán még aláhúzások és bekarikázások is vannak, bár azt alapvetően én sem szeretem, és kerülöm, hogy a szövegtömeg konvex burkán belül ceruza- vagy pláne tintanyomot hagyjak.

  3. lucia

    law: ja, persze, majd megpróbálok felülemelkedni a meggyőződésemen, hogy könyvbe nem írunk. tiszteletpéldányt is felajánlanék, csak egyelőre nem volt időm elmenni értük, és ki tudja, mikor lesz.

  4. gargoyle

    hat gondolom o hagyomanyosan szereti a tatár bifszteket, nem teljesen átsütve mint Mállottvix néne (:

    akadnak elhajlók akik napokig pácolják a marhahúst hogy könnyebb legyen emészteni de ez csak ilyen városi finnyákolás. 2-3 darálás, füszerezés, 1-2 óra pihentetés és máris jöhet a pirítós :D

  5. senoi

    a helyedben en ezert az irasert most nagyon sok penzt kernek az etteremtol:)Tobzodni fognak a blogolvaso vendegekben.
    (A brownie a leiras szerint erosen emlekeztet a Spoon hajo hasonlo desszertjere, ami mar az elso fogyasztas utan elvonasi tuneteket okoz…)

  6. gargoyle

    stenza: az puccosnak szamit? :o aszittem praktikus. bar tenyleg sokkal eletszerubb ha a toltottpaprikas kanallal eszem a desszertet es a kavet is, vagy ha megsem, akkor osszevissza rakjak elem hogy allandoan koncentralnom kelljen melyik melyikhez kell :)

  7. b92

    A malacos módszerrel kapcsolatban az ismeretterjesztő műsorok más véleményen vannak.

    Épp tegnap láttam a CSI 7xHuszonvalamennyit, és abban simán bebukták ezt a módszert, mert a combcsontot (és egyéb nagyobb darabokat) meghagyták a jószágok.

  8. crickette

    Lucia, nagyon irigyellek azért, hogy van aki téged ilyen helyekre visz. Énisénis.

    A holtestekkel kapcsolatban: a malacos módszer a nyerő. Úgy hallottam hogy a malacok ha éheztetve vannak, akkor egy felnőtt (és halott) embert egy fél óra alatt el tudnak tüntetni a föld szineről – aztán már csak a haj marad, mert ugye a csontokat is megrágják.

    Hm…Miért is van ennyi malac farm a világon?

  9. ujlakas

    A Tapas Tapas Tapas -t az étlap elején lazán Taps Taps Taps-nak olvastam, és még tetszett is, hogy milyen viccesek, hogy így ünneplik a finomságaikat:-)

  10. lacika

    És a holttestek eltüntetésének milyen módszerei merültek fel a megevésen kívül?

    Egy amerikai a megölt feleségét lefagyasztotta, láncfűrésszel kisebb darabokra vágta, fa-aprító géppel megdarálta, és a törmeléket a folyóba szórta. De lebukott, egy-két apró darabkát megtaláltak a parton, és a folyóba dobott láncfűrészt is, aminek ugyan kivakarta a gyári számát, de amikor azt beleütik, a behatás a fém mélyebb rétegeiben is nyomot hagy.

    Én egyébként a helikopterről működő vulkán kráterébe dobást preferálom.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s