a hétfőről

Naszóval hétfőn be kellett mennem a városba mindenképpen, úgyhogy — hétfő lévén, autista vagyok ugyanis — telefonáltam Isoldének, hogy esetleg a szokott időben szokott helyen (mivel autista vagyok, egy precedens után sincs túl sok választási lehetőségem). A szokott helyig szépen lassan jutottam el, mert időközben benéztem a Mangóba, ahol beleszerettem egy sötétpiros esőkabátba (nagyon szép volt, belül apró fekete-fehér pöttyös, méretezett, nem pedig one size fits no one), de mivel nekem pénzem, az esőkabátnak pedig kapucnija nem volt (pedig azt hiszem, ez reális elvárás egy esőkabát esetében), végül otthagytam. Ugyanezt tettem a Women's Secretben talált sötétpiros köntössel is (I'm starting to see a pattern here), pedig ők nagyon jókat csinálnak, két éve hordom például a mostanit, ami csokibarna, nagyon finom puha, például minden további nélkül el tudok például vegyülni benne a plüssállatok között, ugyanakkor military szabása van, tehát háborús körülmények között is hordható hitelesen.

Időközben eszembe jutott, hogy akkor szólok mr. a-nak is, hogy esemény van, és amikor megérkezett, éppen az őslélekről beszéltünk, ami lélekvándorlási szempontból olyan, mint a három vak bölcs elefántja. Mivel mr. a szereti az elefántokat, rögtön be tudott csatlakozni a témába, aztán áttértünk a japán regékre és mondákra (mint az utóbbi időben kiderült, gyakorlatilag bármilyen témától el tudok jutni két lépésben a japán regékig és mondákig), elmondtam például, hogy vannak ezek a regék és mondák, amiknek olyan furcsa a vége, például az, amiben éldegél a szerzetes az erdőben, este elmegy sétálni, találkozik egy másik szerzetessel, egy ideig együtt gyönyörködnek a holdban, majd a másik folytatja az útját a város felé. Az 1. sz. szerzetes szomorú lesz, hogy nincs kivel nézegetnie a holdat, a csonttemetőben összeszed csontokat, és csinál magának egy barátot, de sajnos az illetőnek "rossz volt a színe és nem volt szíve". Ekkor a szerzetes elmélkedik egy kicsit azon, hogy összetörje-e, de az mégiscsak olyan lenne, mintha megölné, úgyhogy végül csak otthagyja valahol, és elmegy egy híres mágushoz. A híres mágus elmagyarázza neki, hogy tejet és pézsmát kell égetni az ember mellett, stb, stb, és akkor váratlan fordulattal véget ér a történet azzal, hogy "Szaigjó azonban megelégelte az egész dolgot, és elhatározta, hogy nem megy tovább". Meg volt egy másik történet is, ami egy makrélaárusról szólt, aki igazából mágus, és a makrélái a Kegon szútra tekercseivé válnak, ez azzal a mondattal ér véget, hogy a botja, amiről korábban nem sok szó esett "nem indult növekedésnek, nem borult virágba, és semmi rendkívüli nem történt vele". Isolde erre rögtön rávágta, hogy ezen meditálni kell, mr. a meg azt mondta, szimbóleum. Az este során még nagyon sok dologról állapították meg ugyanezt, mint kiderült, az életben tulajdonképpen minden szimbolikus.

Aztán olyan is volt, hogy megkérdeztem mindenkit, milyen természetfeletti képességet vagy reális tehetséget választana magának, ha egy jó tündér megkérdezné, mr. a rögtön rávágta, hogy bármit az x-menből, de leginkább a wolverine, mert ő beszélhet csúnyán és cigizhet, majd rátért arra, hogy igazából annak is nagyon örülne, ha nem vágná el a kezét késsel kenyérvágás közben. Erre Isolde pszichoanalítikus módszerekkel levezette, hogy kislány akar maradni, esküszöm, volt  egy bizonyosfajta kitekert logika a gondolatmenetében, de már nem tudnám felidézni. Mindenesetre amikor a később megérkező L. azt mondta, nem tudja a választ, mert neki most csak a Heroesből jutna eszébe valami, az pedig lame dolog, mr. a rögtön letorkolta, hogy hát nem mindenkinek a Heroes jut eszébe, ez a médiavezérelt világunk átka, hogy az emberek már nem is tudnak filmes kliséken kívül gondolkozni.

Később szóba került, hogy pillanatnyi lelkiállapotomhoz az özvegység illene, mint társadalmi állapot, csak sajnos senki nem hajlandó feleségül venni, hogy végre megözvegyülhessek. Kaptam arra vonatkozó javaslatokat, hogy vetessem esetleg el magam egy Özvegy vezetéknevű pasival, akkor lehetnék Özvegyné, vagy vegyem fel a Fekete Ö. Lucia nevet, szóval vannak perspektíváim. Igazából azért fontos számomra ez a dolog, mert akkor bemutatkozhatnék, mint Özv. M. Umbulda, és amikor kérdezik, hogy hogy viselem, akkor elővehetném a zsiráf és a nyuszi fényképét, hogy én tartom magam, de a szegény kicsikék…

Az este vége felé már leginkább a részecskegyorsítóról, a lélekvándorlásról és a kifeszített időpillanatokról volt szó, konkrétan arról a nagyon nagy, recens hírekben szereplő részecskegyorsítóról, Isolde mutatta is, hogy nézd, ekkora, és ekkorák mellettük a házak, mire mr. a kijelentette, hogy az a combino, logikus, az is akkora, és az is felgyorsítja a részecskéket mondjuk az Oktogon és a Király utca között, az L. meg kifejtette, hogy ha Isolde mondjuk összetörné az ő telefonját, akkor szét lehetne válogatni az alkotóelemeit, rezet, műanyagot, és új telefont csinálni belőle, tehát a "lélek" nem vész el. Én leragadtam a képnél, ahogy Isolde összetöri az L. telefonját, mire az L. reflexből elkezdi szétválogatni az alkotóelemeit, de én például a Schrödinger macskájával is így voltam, nyolc évembe került, amíg felfogtam, hogy az csak egy hasonlat. Mindenesetre ennek a gondolatmenetnek a mentén felvetettem, hogy kérjünk egy doboz fogpiszkálót, és építsünk hajókat az asztalon összegyűlt kólásüvegekbe (vad buli volt), ha már kreativitás, de aztán inkább elmentünk haza.

Reklámok

11 thoughts on “a hétfőről

  1. lacc

    Egyszer rég, tizenx évvel ezelőtt ezzel az aranyköpéssel boldogított minket a tanerő a Programozás technológiája címet viselő egyik mesedélutánon:

    “Kollegák, ha a körúti villamos olyan üzembiztonsággal üzemelne, mint a Windows, már rég népfelkelés tört volna ki!”

    Asszem, sokat fejlődött a Windows :D

  2. brian

    Nem is tudod Pheadar milyen közel áll az ötleted a megvalósításhoz. A combínó aktív üzemóráinak és üzemképtelenségének arányából megjelenik a kép: egy végtelenített, elromlott körvillamos. Innen már csak egy gondolati kapcsolás: ugyanezt tudja olcsóbban, ha egyáltalán nincs villamos.

  3. joy

    Igenis tudunk filmes kliséken kívül gondolkodni, nekem pl a heroes heroes ötöt jelentette, és csak újraolvasás után esett le, hogy arról a sorozatról van szó ami éjjelente megy az rtl-en.

  4. lacika

    Egyébként elég szuicid hajlamú vagyok, úgyhogy, ha vállalod, hogy összeházasodjunk, és utána kíméletesen agyonütsz egy húsvágó deszkával, akkor részemről OK a dolog, hogy lehessél az özvegyem. És akkor legalább rutint is szerzel a húsvágódeszka-használatban.

  5. isolde

    Kardigán: kb. az volt, hogy felvetődött, hogy ha az ember fizikálisan sérthetetlen, vagy 100 % öngyógyul, akkor sejtszinten is öngyógyul, és akkor nem is öregszik, vagyis a mra megmaradna huszon-x évesnek, évszázadokig, akárcsak az Interjú a vámpírral-ban a vámpírkislány, aki soha nem nő fel. De valóban szóba került claire mackó is.

  6. lacika

    A folyamatos villamosvonal nekem is sokszor eszembe jutott már, amikor a Nagykörúton villamosoztam.

    Egyébként lehet még vadítani is, az egyik kedvencem az, amikor mindkét irányban két sínpár van, a belsőn folyamatosan megy egy végtelenített villamos, a külsőn pedig akár végtelenített, akár külön villamosok hol megállnak, hogy fel-le lehessen szállni, hol felgyorsítanak, hogy át lehessen szállni a folyamatosan mozgóra és róla le. Így minden utas csak egyszer gyorsít és lassít.

    Sőt, a folyamatos mozgás egy sínpáron is megvalósítható. A megállóból elinduló kocsit utoléri és hozzákapcsolódik egy másik, amely teljes sebességgel hajtott át a megállón. Akik a következőnél le akarnak szállni, azok hátramennek, akik nem, azok előre, és a következő megállónál az elöl levő kocsi fog átszáguldani, a hátsó megállni.

    Ehhez elég hosszú megállók kellenek, és az utasoknak állandóan vándorolniuk kéne a kocsik között, de nekem megérné a gyorsabb haladás.

  7. gargoyle

    nemtod ki az a claire macko? human mindjart felhaborodik asszem (:

    (amugy a szurkolocsaj a heroesbol, yummie orokberletes. :)

  8. lucia

    Kardigán:
    1. hát ilyen izé, tudod, olyan, mint egy (karcsúsított) katonai zubbony, vállappal, hajtókás mellkasi zsebekkel, stb.
    2. fogalmam sincs, ki az a claire mackó, ki az?

  9. Pheadar

    szóval ahogy így olvastam a bejegyzést, mintegy isteni sugallatként az a kép ugrott be, hogy nem kell villamos

    pontosabban: van ugye az a bizonyos néhány villamosvonal, amik körbezárják egymást (6, 61, 18…)
    na ezeket egyetlen körjártattal kellene helyettesíteni, de úgy, hogy nem szerelvények járnak egymás után, hanem egyetlen hosszú, körbeérő szerelvény forog a pályán, éss mindenki ott száll le, ahol akar
    tök jó lenne szerintem :)

    amúgy én mindig valamilyen látványos képeségre vágytam, ami leginkább a telekinézis, vagy valamelyik őselem feletti hatalom. (még jó hogy szerény vagyok)

  10. kardigán

    1) mi az a military szabás?:)
    2) most azon gondolkodom, hogy wolverine-ból az ember hogy vezeti le a kislányt, de az utána emleetett heroes miatt (amiben tökre ugyanazok a képességek ám) az jutott eszembe sokszor, hogy clairemackó is ugyanazt tudja, és ő végeredményben kislány.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s