Most érkeztek meg a DVD-k, amiket a születésnapom alkalmából rendeltem magamnak (meg a Serenity, amit az L.-nek rendeltem, ha már benne voltam a dologban). Amúgy már meg is feledkeztem a dologról, úgyhogy most meghatódtam, mert teljesen jó filmeket választottam nekem, tisztára átjött a szeretet meg a törődés. A lista:

Lucky Number Slevin – még nem láttam, de mindenki dicséri;
Violent Cop – Takesi Kitano filmje, ezt már láttam, de legyen ott a polcomon az életmű;
Dead Man – Jim Jarmusch, Johnny Depp, I'm William Blake, have you read my poetry? Ez régi vágyam, csak drágán adták, de hát szülinapom volt;
Kiss Kiss Bang Bang – a 2005-ös, a 2000-eset is nagyon szeretem, de az már megvan. Ez egy olyan filmcím, hogy valószínűleg karmikusan nem lehet hozzá rossz filmet forgatni;
Öt akadály – Lars von Trier;
Olasz nyelv kezdőknek – a Dogma-film, nem nyelvlecke;
A púpos – gyermekkorom egyik kedvenc kosztümös filmje.

Úgyhogy hétvégére nagy mozizás néz ki, valószínűleg kell is, hogy túléljem a vasárnap délutáni családi látogatást.

(Erről jut eszembe egyébként a szintén recens sztori, amikor a mostanában zenei együttesről zenei együttesre szálló glóriának érkezett hasonló váratlan csomagja, ő viszont a megrendelés és a kiszállítás között munkanélküli lett, két sör árával a zsebében. Azért megoldotta személyi kölcsönből, én meg láttam fantáziát a szituációban, úgyhogy felbiztattam, írja meg a magyar rockegyüttesnek, akiktől pólót és cédét rendelt, hogy lám, mik nem vannak a világban. Meg is írta nekik nagy átéléssel, hogy ő egy szegény sorú kőbányai munkanélküli háziasszony, aki az utolsó filléreivel is a magyar kultúrát támogatja. Az együttes válaszolt neki, miszerint ők egy rétegzenekar, akik a rajongóikból élnek, és megbecsülésük jeléül szeretnék meghívni a glóriát egy sörre a következő koncerten. Erre elképzeltük, ahogy a glória a bejáratnál (bemenni pénze ugyanis nincs) ácsorog a kinyomtatott levéllel, hogy ide kéri a sörét, ha már megígérték, köszöni szépen, további kellemes estét.)