Tegnap kiderült számomra, hogy nem tudok írni, noha mindig is úgy volt, hogy igen. Ezt többekkel megbeszéltem, a többek annyira nem örültek, a glória például sírt is, félóránként. Amikor rákérdeztem, hogy miért, először szóbahozta, hogy rákiabáltam (muszáj volt, amikor hazaértem és benyomtam a postafiókomat, rögtön mondtam neki, hogy ne beszéljen hozzám, légyszi, felkiáltójelekkel, mert tudtam, hogy ha bármit is mond, akkor felhozok egy sört, és akkor végképp nem tudok utolsó erőmmel valami értékelhetőt pofozni a dologból, hanem otthon kocsmázunk megint), de utána kiderült, hogy csak azért sír, mert nagyon szomorút rajzolt. És tényleg, megmutatta.
Aztán a fiúmmal, aki pedig szimultán húst pácolt és dolgozott otthon, tehát nem érdemelte, hogy ilyesmivel közeledjek felé, szóval a fiúmmal is tárgyalásokat kezdeményeztem arról, hogy legalább biztasson. Erre ő azt felelte lelkesen, hogy "írjál, írjál!", majd mandinerből kilyukadt oda, hogy másszak falat. Érvelése szerint ugyanis, ha valami nem megy, akkor valami másba kell fogni, ami még mehet, és az én esetemben ez körülbelül csak a falmászás lehet, mert nehéz vasdarabokat nem tudok felemelni, és motort leginkább ne vezessek, ha elkerülhető, bár ebben még nem biztos, de akkor is csak lassú motort, hogy ne kelljen hirtelen dönteni (ezt még korábban tisztáztuk, amikor megfigyelt autóvezetés közben).
Aztán az L.-hez fordultam lelkisegélyért az ímélcsetpostafiókomban, aki közölte velem, hogy most VM-et néz, majd megbeszéltük, hogy nem megy minden azonnal, akár két hónap alatt sem (mert megírni ugyan megírtam, csak szar lett, iskolai fogalmazás, sokkal rosszabb, mint ha egyáltalán nem tudnék írni, de azt legalább szívből). Tájékoztattam még arról, hogy kövér vagyok és pattanásos, ő meg átküldte a legújabb VM-et, ami hasonlóan pragmatikus megoldás a gondjaimra, mint a falmászás, csak könnyebb, és nem kell hozzá felöltözni.
Végül is, mezőgazdasági munkásnak még mindig elmehetek, ha egy kicsit képzem magam.
settenkedve lopakodó 
köszi a mindenkinek a mindent.
KedvelésKedvelés
ja, ja. én is. szeretem a luciát. mostanában kezdtem olvasni, és ittragadtam. tessen csak írni, sokat.
KedvelésKedvelés
Az elöttem szólókhoz csatlakozom annyiban, hogy – nyilván is – abból, hogy egyvalamit nem tud megírni az ember, abszolúte nem következik, hogy másvalamit sem. Én például nagyon szép szobrokat tudok mintázni, de élethű portrét egyáltalán nem. Stb.
Abban viszont eltér a véleményem, hogy szerintem abból, hogy mennyire magától jön az emberből, amit ír, kevéssé lehet arra következtetni, mennyire jó az adott írás. Lehet nagyon könnyedén írni rosszat, és vért pisilve remekművet.
A művészi alkotás színvonalának megítélésére egyáltalán nem létezik biztos módszer. A művész csak azt tudja nézni, hogy neki magának mennyire tetszik az alkotása. Ugyanakkor jellegzetes célja az, hogy másoknak is tessék.
Hogy a saját megítélés nem biztos, azt alátámasztja, hogy művészekkel gyakran megesik, hogy valamely művüket két különböző időpontban különbözőképp ítélik meg – tehát, ha egyáltalán beszélhetünk “helyes” megítélésről, a kettő közül az egyik nem az.
A köz megítélésével ugyanez a helyzet, csak erről még gyakrabban értesülünk. (Vigyázat. Nem csak az történt meg már, hogy a korában el nem ismert művészt később ünnepelték, hanem a fordítottja is, pl. most hirtelen a 19. század történelmi festői jutnak eszembe.)
KedvelésKedvelés
szeretem a Luciát!
KedvelésKedvelés
de mi lenne, hogy ha most mar megis tudnad, hogy tudsz irni, es irnal is? :)
KedvelésKedvelés
Nagy vagy. Tetszett a bejegyzés.
KedvelésKedvelés
Ize, Lucia… forditsuk meg! Gondolod, hogy ennyien olvasnanak, ha nem irnal jol? Szerintem jelentosen alabecsulod kis hazank allapotat – ennyi mazochista azert talan nincs. Tehat… :-)
Udv,
Panzer
KedvelésKedvelés
előző vizsgaidőszak végefelé (értsd: az év egyik legstresszesebb időszakában) találtam ide, és, mint rendes kislányok ezt ilyenkor szokták, elkezdtem visszaolvasni. minden szabadidőmben téged olvastalak pár napig. még ki is nyomtattam néha az aktuális adagot, és lapozgattam visszafelé a papírok között a metrón :)
ennyit akartam.
KedvelésKedvelés
Te tudod :)
KedvelésKedvelés
én igazából úgy értettem, hogy a barátaim rezisztensek az önsajnálatra.
:)
KedvelésKedvelés
Ja és még egy: én se szoktam a legjobb barátaimnak elhinni, hogy tudok írni, ha éppen úgy érzem, hogy nem… mert biztos elfogultak, mivel szeretnek és nem tudják reálisan megítélni. egy blog-olvasó meg nem annyira elfogult :-)
KedvelésKedvelés
Persze. A barátaid valószínűleg tényleg ismernek, meg közel állnak hozzád – jó esetben. Épp ezért amit tőlük várhatsz, az nem az ilyen viszonylag felszínes „de, de, jól írsz, nyugi” vigasz, ami adott krízis esetén baromi jól tud ugyan esni, de akkor is felszínes. Erre a blog való meg a hasonló dolgok. Aki olvas, és csak olvas, az igazából nem ismer azért, egy kis részletet lát, akármennyire részletesen is írsz bizonyos dolgokról. Nincs felelősség, könnyű leírni azt a pár kedves szót, oszt megy tovább az ember a következő blogra. Valós baráttal ezt nem lehet így megcsinálni – én legalábbis nem tudom. Ha valami lelki válsága van, akkor vagy lelkiismeretesen végig kell hallgatni, vagy pedig sajna néha előfordul, hogy le kell rázni, idő- és energiahiány miatt. Utóbbi persze szarul tud esni, de előfordul, oda-vissza.Nem? :)
KedvelésKedvelés
a többieknek köszönöm a kontribúciókat. sejtettem én, hogy a passzív-agresszív érzelmi zsaroló megnyilvánulásaimmal az olvasókhoz kell fordulnom, nem a barátaimhoz.
KedvelésKedvelés
nyehi: ja, én is bírom.
:)
KedvelésKedvelés
Human: hát így jártam.
KedvelésKedvelés
isolde: hát ezt inkább megírom levélben, de készülj fel rá, hogy nagyon gáz.
:)
KedvelésKedvelés
Kezdem megkedvelni a fiúdat. “Mássz falat” – mekkora! :-)
KedvelésKedvelés
én jobban írok mint lucia. hehe
KedvelésKedvelés
Így ziccerből én is rögtön írni akartam, hogy “ne röhögtessé má’, nagyon jól írsz” de aztán belegondolva lehet, hogy nem olyan stílusban teszed, amilyenben a tanárod elvárná. Hiszen ha jól megnézzük a blogod bejegyzésinek 99% nagyon kellemes humorral van fűszerezve, amit lehet nem értékelnek mondjuk a “new yorki baloldali zsidó entellektüelek central parki szabadegyeteméről(c)” szóló dolgozatodban.
(c) by Woody Allen
KedvelésKedvelés
csatlakozhatnek a hullamzo tomeghez de minek, ha ennyi idot itt olvastam annyira nem unatkozhatom, ennyi (:
aureliano 2. mondatat viszont abszolut nem ertem, ez nekem gond :o
KedvelésKedvelés
Sajnos az, hogy sokan mondják, még nem jelenti azt, hogy jól írsz. Sőt, ilyenkor az ember megmagyarázza magának, hogy azok nem is értenek hozzá. Ellenben ha leülsz, és a szöveged megírja önmagát, mert jönni akar, akár akarod, akár nem, ha fáj, ha fúj, akkor jól írsz.
KedvelésKedvelés
a lényegen meg átsiklottam, mint mindig, persze hogy jól írsz :)
nem véletlen járunk ide ennyien…
KedvelésKedvelés
igen, a koverseg az nalam is erosen lelkiallapottol fugg.
az irassal kapcsolatban meg ne haragudj, hogy ezt mondom, de hulye vagy.
jol irsz. en legalabbis nagyon boldog lennek, ha ennyire tudnek irni, mint te.
KedvelésKedvelés
;)
igen, kövér vagy, körülbelül olyannyira, mint én.
zárójelesen megjegyzem, megértem a kétségbeesést, olykor én is kövér vagyok.
rosszabb napon.
KedvelésKedvelés
uristen, dehat mit nem tudtal megirni? hogyan lehetseges ez? egeszen keves embert ismerek, aki jobban fogalmaz nalad.
KedvelésKedvelés
Sztem az h konkrétan egyvalamit nem tudsz megírni, nem azonosa avval h úgy globálisan ne tudnál írni. Pl ha nem tudnál írni (úgy globálisan), akkor nem olvasnálak én se :)
KedvelésKedvelés