Itt van a tavasz, lassan a nyár, melegszik a helyzet, ennek szellemében a glóriával eluralkodott rajtunk a lázadó munkásmozgalmi öntudat, kivéve engem, szóval ő hazamegy minden nap, amint a benti hőmérséklet eléri a 25,1°C fokot, és távlati terveiben az is szerepel, hogy előbb-utóbb be se indul, mert minek, ehelyett inkább a sör otthon, nyitott ablaknál. Ha már a távlati terveiről beszéltünk, azt is tisztáztuk, hogy a szabvány még mindig része ezeknek, mert az fontos neki, én meg beleérzően mondtam, hogy úgy tűnik, mostanában a s(z) betűvel kezdődő szavak az ő barátai, erre rögtön fel is hozott egy példát, majd visszakozott, hogy ja, bocsibocsi, az nem is, én viszont felvilágosítottam, hogy de az is szö betűs, csak a másik oldalról (gyakoroltam mostanában ezt az ábécés dolgot), ennek megörült, hogy az hátulról a barátja. Aztán amikor mindenféle kompromisszumos megoldásokat javasoltam a problémájára, azt mondta nekem, hogy te lucia, te soha ne állj semmilyen lázadó mozgalom élére, amiben egyrészt igaza van, másrészt én itt a magánszektorban el vagyok kapatva, mert barikádemelés és munkajogi per nélkül is visszaadták nekem a légkondim távirányítóját, rá is írtam rögtön a nevem alkoholos filccel, szóval az én módszereim is működőképesek a megfelelő közegben.

Lényeg ami lényeg, hogy most hivatást keresünk a glóriának, aki ugyan bölcsész, de a pilótaszakma sem áll tőle távol. Erről konzultáltam is tegnap a fiúmmal, aki megkérdezte, hogy mégis mennyire áll hozzá közel, a konkrétumokat tekintve, úgyhogy mondtam neki, hogy hát, szereti a repülőket. A fiúmnak erre a szeme se rebbent, ugye, másfél éve él velem, szokva van az ilyesmihez, úgyhogy szépen lépésről lépésre elmagyarázta nekem, hogy hogyan kell a glóriának repülőzni megtanulnia. Első stációként pl. ki fogom vinni a budaörsi reptérre (azt is nagyon segítőkészen elmondta, hogy a piros hajú kurvánál kell bemenni az emberes részére a reptérnek, mert nem voltam benne biztos, hogy pontosan hol), ahol bekéredzkedjük majd őt valami vitorlázógépbe, és ha bírja, mehet tanfolyamra. Taglalta az egyéb lehetőségeket is, amik közül a háti motoros siklóernyőzés engem nagyon megragadott, mint komikus motívumokkal bíró opció (ezt a fiúm el is játszotta, hogy milyen), kerestem is ma a glóriának képeket róla, de csak annyit találtam, hogy háti motoros oktatás lányoknak 50% kedvezménnyel, a glória – várakozásaimmal összhangban – vissza is kérdezett rögtön, hogy háhá, és mire oktatják őket háton, úgyhogy szerintem a fiúm vele azért megtalálná a hangot az ismerőseim közül. A múltkoriban ugyanis a barlangászok a kocsmában megkérdezték tőle, hogy neki nincsen-e barátnője, hogy ilyen sokáig tud maradni, mire a fiúm azt felelte, hogy de van, csak a csajomnak ilyen intellektuális típusú barátai vannak, úgyhogy én inkább idejöttem veletek, a barlangászok állítólag erre megértő arccal bólogattak.

Ja, és ha nem pilóta lesz, akkor viszont olvasószerkesztő, de arra még nincs konkrét stratégiánk.