a nyusziünnepről

A hét vége vigasztalódással indult, noha nem voltam bánatos, de vannak helyzetek, amikor előre be kell biztosítanom magam, például amikor családi látogatásra indulok, úgyhogy kaptam egy kabátot az Orsayból (lenszínű vászon helyenként hímzett virágmintával, kétsoros, háromnegyedes, karcsúsított fazon), ráadásul még csak szomorúnak se kellett lennem (a szülők jó passzban voltak, talán mert az öcsém válik (noha nem házas), és ez lefoglalja őket, mindig feldobódnak, ha történik valami), tiszta nyereség volt az este. Sőt, mi több, a kabát újabb vigasztalódásokra is lehetőséget nyit, tekintve, hogy nincs hozzá táskám, ezt mondtam is a glóriának, remélvén, hogy a táska csak nem emlékezteti már őt semmire.

Aztán ugyanaznap (péntek) este éppenhogy csak hazaértem, amikor a fiúm elindult Pokolgép koncertre, még megnézhettem az új, boltszagú Pokolgépes pólóját (motor van rajta), de akkor már jött a taxija, mondtam is neki, hogy ez nem-e gáz már, de azt felelte, nem, majd a Wesselényi sarkán száll ki, és odasétál, a pólóra viszont nem adott magyarázatot. Aztán másnap reggel nyögött rekedten, hogy fáj mindene, meg megjegyezte (enyhén rosszallóan), hogy belőlem teljesen hiányzik a primitívségre való hajlam, szerintem arra gondolt, hogy az én fejemmel is mindig ő headbangel az autóban a Kalapácsra, még szerencse, hogy lenni szokott szabad keze a fontos részeknél. Aztán elhúzott az ismerősével biciklizni, aki, noha még csak második alkalommal tartott vele, állítólag már felismerte a patternt, hogy hiába mond a fiúm akármit, ha vele megy az ember biciklizni, abból valamilyen módon nagyhalál lesz. Én eközben elmentem egy városi körre, és véletlenül bementem a Promodba, ahol nem volt táska, úgyhogy csak egy pszichedelikus mintájú, határozatlan funkciójú felsőruházati terméket vásároltam be véletlenül, mert hipnotizált (ha másra nem, biciklizni jó lesz), meg egy fekete alapon feketével hímzett topot, illetve ugyanezt fehérben. Aztán visszetekertem a MOM-hoz, ahova muszáj volt bemenni valami üdítőért, és akkor kiderült, hogy négy percen belül kezdődik a 300, úgyhogy véletlenül arra is beültem. A filmről magáról annyit, hogy amennyire meg tudtam állapítani, a homofóbiáról szólt (annak ellenére, hogy a történelmi spártaiaknál például elvárták a fiatal fiúktól és lányoktól, hogy kamaszkorukban szexuális viszonyt kezdeményezzenek egy idősebb azonos neművel), a perzsák például festették magukat és minden szabadidejüket bujálkodással töltötték, nem is csoda, hogy nem értettek a harchoz, csak a kardjukat szigorúan a fejük felett tartva rohangáltak üvöltve a csatamezőn, Xerxész maga pontosan olyan volt, ahogy a Mage jellemezte, ezzel szemben a spártaiak kemény, követleöldöső félistenek, akik mélységesen hittek a hitvesi hűségben és a családi élet szentségében (a valóságban állítólag az volt náluk a divat, hogy a férjek maguk biztatták feleségeiket a házasságtörésre, mert a genetikai diverzitás és a közösség egyén fölé helyezésének a hívei voltak, de ezt valószínűleg nehéz lett volna lekommunikálni az amerikai közönség felé). A filmet leginkább az mentette meg, hogy jó megjelenésű, markáns állú, félmeztelen fiatalemberek szerepeltek benne végig, időnként esőben (további tudta-e ön: állítólag a spártaiak vezették be a meztelen sportolást (akár koedukáltan is), illetve a sportolók testének olajozását, a látvány végett).

Aztán amikor hazaértünk, a fiúm mondta, hogy üljek le, mert olyat fog mondani, én meg rögtön gondoltam, hogy a Gina biztos terhes, mert (a) mostanában hányt 25 éve először, ráadásul kvázi ok nélkül, (b) hívott valami miatt délelőtt, csak nem hallottam. De kiderült, hogy nem, csak a biciklispartner ismeri a bolond lányt (van ez a lány, aki bármikor megyünk is ki (délben, reggel, vagy éjjel kettőkor), pár percen belül elmegy az utcánkban a kutyájával, és soha nem köszön, továbbá eléggé military benyomást kelt az öltözékével, plusz napszemüveg), aki nem bolond állítólag, csak antiszociális. Aztán felhívtam a Ginát, aki azért keresett igazából, mert reggel másnapos volt, és erről rögtön eszébe jutottam, úgyhogy meg akarta kérdezni, elmegyek-e vele a Tescóba. Amitől még akár terhes is lehet, de azt elfelejtettem megérdeklődni.

A másik, nyugalmunkat felborító dolog az volt, hogy a Tyttö bántotta a csapot. az van ugyanis, hogy én itt ülni szoktam a gép előtt, és időnként felvihogok, és akkor a fiúm megkérdezi, hogy mi van, én meg elmondom, de ezúttal nem lépett túl a dolgon a szokásos nyugalmával, hanem egész este azt kérdezgette tőlem, hogy miért csinált ilyet. Én meg próbáltam megmagyarázni neki, hogy vannak helyzetek, amikor az embernek egyszerűen nincs más választása, és neki (a fiúmnak) csak szerencséje van, mert például amikor a glória olvasta a múltkori postomat, akkor teljesen felháborodott, és közölte velem, hogy A pasija csak egyszer próbált neki éjjel háromkor kávét bekészíteni neki a főzőbe, de ennek az lett a hatása, hogy a glória minden keze ügyébe kerülő dolgot kidobált az ablakon, de ez sem hatotta meg a fiúmat. Meg az sem, amikor felhívtam rá a figyelmét, hogy ő is bántotta a múltkor a notebookot, erre azt mondta, hogy az más, mert nem miattam csinálta, hanem mert a notebook gonosz volt, úgyhogy még tegnap is, miközben úttalan utakon terepjáróztunk, pocsolyákat keresve, amiben elkadhatunk, szóval még aközben is felszólított egyszer vagy kétszer, hogy magyarázzam el neki a Tyttöt, de nem sikerült, úgyhogy esetleg majd legközelebb megkérem, hogy tárja fel bennem indítékainak és motivációinak belsőbb rétegeit, meg hogy mit érzett közben, hátha az ő szavaival könnyebben megy, és akkor végre majd beszélgethetünk otthon valami másról (asszem, magam is kezdek elemi ellenszenvet érezni a csapok iránt).

Advertisements

7 thoughts on “a nyusziünnepről

  1. A_Gina

    Lucia!

    Najó, a tej igaz! :>
    Néha elfelejtem, hogy miért is nem iszom sosem, amikor pedig gyermekként annyira szerettem. (Hozzáteszem, ma is megálltam a boltban, és hosszú percekig szemeztem egy friss tejes üveggel… aztán levettem a polcról, jól megráztam, és néztem a finom kis habját… majd elmosolyodtam és visszatettem, merthogy inkább ma sem leszek öngyilkos.) :>>>>

    Szóval a tej igaz….

  2. lucia

    Gina: hát, a belső monológom az úgy zajlott, hogy gondoltam arra, hogy te még soha nem hánytál, majd arra, hogy még soha nem voltál terhes, aztán arra, hogy de most hánytál, hmm. igaz, az is megfordult a fejemben, hogy akkor talán nem ittál volna annyit a koncerten, amennyiről hallottam :) de te a tejet is elfelejted időnként, szóval nálad nem lehet biztosra venni az ilyet. :P

  3. lucia

    glória: azért nem gondoltam, hogy a spártaiaknak is ennyire alacsony a béterv-száma (vö. Erdős-szám), ezekszerint több más nép- és állattani csoporttal együtt őket is leírhatjuk a lehetséges társalgási témák listájáról. de ez egyébként már ragályos, mert a múltkor én is elgondolkoztam, hogy hmm, fázis, de én már ha akarnám sem használhatnám, mert rögtön a tudodki tudodmije jutna róla eszembe, azt pedig nem hagyhatom, hogy betüremkedjen a magánéletembe, ha érted, mire gondolok.

  4. A_Gina

    SziaMia!

    Nyugodtan megkérdezhetted volna! :>
    (egyébként nem vagyok terhes) :>

    Fura, hogy azt gondoltad, hogy ha 25 éve most hánytam először, akkor tuti terhes vagyok…
    Mások nap-mint-nap hánynak, és mégsem gondolod azt, hogy terhesek lennének…

    Na mind1. Ha egyszer mégis úgy adódna, akkor úgyis tudni fogsz róla. Ha hányással jár, ha nem.
    Ígérem! :>>

  5. glória

    hát igaza van a zsoltunak, ez nem csak esztétika kérdés (egymással birkózó embereknél) hanem csúszik meg minden. a modern világban illatosított olajat is kapni. hát pont ezért küldtelek el fázisért! kellett eszembe juttatni… hogy előbb vége lett, mint fázis! olyan vagy.

  6. lucia

    “The Dorians were the first to practice nudity in athletics, as well as oiling the body during exercise to enhance its beauty, a costly practice which broke with the customary frugality of the Spartans. According to Plato this practice was introduced from Crete to Sparta, and then to the rest of Greece”, mondja a wiki, szóval jó, nem ők kezdték, de támogatták.

  7. zsoltu

    drága nő, a test olajozása csak igen kis részben esztétikai kérdés a birkózó embereknél, haneminkábbpedig azért teszik, hogy csússzon és nehezebb legyen egymáson fogást találni. persze lehet benne esztétikát is keresni, bár szerintem az izmos emberek nem szépek kifejezetten.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s