a női írókról

Egyébként meg, bár kettőnk közül alapvetően én vagyok a szavak embere, előfordul, hogy csodálat önt el a fiúm frappáns megfogalmazásait hallván. Általában ugyan csak annyit mond, hogy a mikrohullámú rendszerek így meg úgy, vagy megmutat valami csomókötési technikát, esetleg csak hümmög, de időnként, teljesen váratlanul ihletet kap, és kimondottan költőien adja elő a mondanivalóját. Ez történt a múltkor is, amikor megkérdezte, hogy min röhögünk hangosan a glóriával (mármint ő csak engem hallott), én pedig, úgy érezvén, hogy ezt saját szavaimmal képtelen lennék megfogalmazni, felolvastam azt a publikációt, aminek éppen az elemzésével foglalkoztunk. Fiúmat, a rétort annyira megkapta az írás, hogy – mielőtt visszamerült volna a kirakózásba – szépen, artikuláltan, egy darab bővített mondatban kifejtette nekem, vegyítve a lélektani elemzést a kortárs alkotásokból vett példákkal, hogy az ilyenektől mindig felébred benne a vágy, hogy odamenjen az illetőhöz, megkérdezze tőle, hogy azt, hogy "szívének kiskertje" valóban úgy értette-e, hogy a "szívének kiskertje", majd a választ semmiképpen meg nem várva pofánbassza az illetőt egy fagyasztott hallal, olyan monty pythonosan.

Magam sem mondhattam volna szebben.

Advertisements

5 thoughts on “a női írókról

  1. lacika

    Jaj, dehogyis; a rétegzettség tekintetében semmiképpen nem lenne célirányzatos az én monolithikus agyamhoz alkalmazkodnia, kedves… szarkasztó asszony.

  2. lucia

    lacika: valószínűleg különböző statisztikákat olvasunk. :)

    amúgy meg ez a “női írókról” egyben szarkasztikus utalás például vissza, magam felé, meg kontraszt magához a bejegyzéshez, amiben konkrétan csak egyetlen pasi megnyilvánulásai szerepelnek, így leírva, szóval én eredetileg úgy gondoltam, hogy az egy jól eltalált, többrétegű cím, de lehet, hogy általában közérthetőbben kellene kifejeznem magam.

  3. ZeldushkaTimurovna

    a férfiak meglepő tömörséggel, uyganakkor igen találóan tudnak néha fogalmazni (concise, mondanánk, ha lenne köztük ma is 17. sz-i angol emtafizikus költő:))

    ilyen helyzetekben ugyanis az én fiúm azt mondja a maga cizellált modorában: “hát ilyen delejes f*szságot is csak egy nő képes írni”. ilyenkor csomót kötök neki az általa említett testrészére.

    de persze azért, mert fáj az igazság. hadd fájjon neki is.

  4. lacika

    De miért az a címe a jegyzésnek, hogy “a női írókról”?

    Szerintem statisztikai átlagban a női írók kevesebbet negélyeznek. Nyilván nekik jobban kell tartaniuk a… kipellengérezéstől.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s