a télapóünnepről

Amikor tegnap azt írtam, hogy kiderült, hogy van Mikulás, akkor még nem tudtam semmit.

Az úgy kezdődött, hogy ugye tegnapra volt megbeszélve randink a glóriával, és akkor előtte egy-két órával olyat szólt nekem, hogy lehet, hogy az elején ott lesz a béterv is, úgyhogy semmiképpen ne szólítsam őt glóriának, és ne kérdezzem meg, hogy hogy ismerkedtek meg, egyáltalán, az lesz a legjobb, ha nem szólok semmit, majd ő bemutat engem, hogy ez itt a lucia, akkor bólogathatok. Erre válaszoltam neki, hogy jó, és amikor megkérdezi, hogy ez az igazi nevem-e, akkor semmiképpen nem fogom azt mondani, hogy nem, hanem ez a blogos nevem, tudod, mint neki a glória, mert tudok konspirálni, erre a glória viszont csak felsóhajtott, hogy mennyi mindent figyelembe kell venni. Azután megérkeztünk, a béterv végül nem jött és fent meleg volt, úgyhogy úgy gondoltuk, lemegyünk és a lelki dolgainkról beszélgetünk, a glória például sírt, és akkor lementünk, és elénk tárult egy asztalnyi mikulás, halálkomoly. És akkor a glória először csak egy kicsit bizonytalanul folytatta az elmefuttatását arról, hogy milyen kár, hogy a béterv nem jött, és én is mondtam erre, hogy a béterv, az ő érzékeny lelkével hetekig beteg lenne, ha ennyi mikulást meglátna egyszerre, majd az én lelkemre tereltem a szót, mondván, hogy szerintem nagyon jól áll a jóképű fiatalembereknek a mikulásruha, és erre vártam volna visszajelzést a glóriától, aki éppen megbűvölten nézte, ahogy vetkőznek, majd kis idő múlva megkérdezte, hogy mondtam-e valamit. Aztán folytattuk a beszélgetést, és a glória egy idő után elkezdte sorolni, hogy soha többet ne mondjak olyat, hogy bekapta a szaloncukrot, meg hogy elmegy a mikulás, illetve hogy van zsákjában mogyoró, de lehetőleg még azt se, hogy mandarin ("de doktor úr, maga mutogat folyamatosan pinákat!"). Egyszerűen ne. Aztán a glória felment sörért, és közben odaült hozzám egy mikulás, aztán még egy, és mire a glória visszaért, már körbe voltunk ülve, csodálkozott is, később meg a körülmények összejátszása folytán mi ültünk át hozzájuk.

A továbbiakba az ártatlanok védelmében nem mennék bele részletesen, én mindenesetre üdvözült mosollyal az ajkaimon ültem és hallgattam, ahogy rengeteg fiatal, részeg, jóseggű mikulás hív meg sörökre és mond kedves dolgokat nekem (beleértve azt is, hogy noha nagyon szexi lábam és harisnyám van, de igazából a kedves arcom az, ami megfogja az embert, ezen a ponton átfutott az agyamon, hogy érdekes, ha miniszoknyában vagyok, akkor mindig sokkal többen észreveszik, hogy milyen kedves arcom van, biztos kiemeli a lábam a szemem színét, vagy hasonló), aztán egy idő után a glóriáról hámoztam le a mikulásokat, mert nagyon szimpatikus volt nekik. A glória eközben csinálta azt a dolgot, amit szokott, hogy ő sír, mert a béterv soha nem kiabál ilyen hangosan és egyéb dolgok, én meg másfél számot táncoltam, na akkor nem sírt, hanem csengő hangon kacagott. Az est vége felé volt is egy olyan pont, ahol megjegyeztem, hogy tudja-e, hogy mi soha többé nem jöhetünk ide vissza, ő meg felnézett egy mikulás öléből×, és azt mondta, tudja, de ezt a sört azért még igyuk meg. Zárás után valamivel még előkerítettem a táskáját, feladtam rá a kardigánját majd becipzároztam, mert elsírta magát, hogy ez neki nem megy (ekkor az egyik mikulás félrevont, és azzal a valódi fajta aggodalommal és gondoskodással hangjában megkérdezte tőlem, hogy a barátnőm nem labilis-e egy kicsit érzelmileg, na ekkor én kacagtam csengő hangon), megadtam három mikulásnak a glória számát, mert ő nem emlékezett rá, megkértem valakit, hogy hívjon nekünk két taxit, majd odavezettem a glóriát az autó megfelelő oldalához, és bemondtam az adatokat, meg hogy a barátnőm egy kicsit sokat ivott, vigyázzon rá, ekkor a glória csak annyit mondott, szembefordulva velem, hogy ő nem is ivott sokat, de ezt olyan hangon és olyan testbeszéddel, hogy a taxis a kormányra borulva röhögött, aztán elvitte, én meg nagyon reméltem, hogy a glória most nem csinálja azt, hogy duzzogásból nem mondja meg a címét. Aztán elbúcsúztam a maradék mikulásoktól, és arra gondoltam, hogy most várhatunk megint egy évet.

× ahol arccal felfelé tartózkodott.

15 thoughts on “a télapóünnepről

  1. gargoyle's avatargargoyle

    epp most neztem a taplo telapot abban voltak hasonlo fetisiszta lanyok (:

    husvetkor ez alapjan kemeny hetvegetek lesz, nem tudom ki lehet-e tenni ilyen nyilvanos helyre majd a beszamolot :D

    Kedvelés

  2. glória's avatarglória

    mondtam a taxisnak, hogy úgy érzem, ne beszélgessünk mi egymással, de ha hányok, szólok előtte feltétlenül.

    én különben jól vagyok, az imént újra tudtam enni például és segítséggel fel is öltöztem

    ui: bakker, mennyi helyeske mikulás volt! az ember leugrik egy sörre, és akkor ez van, őrület.

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) Dali bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .