a volt pasikról és a filmekről, úgy is, mint bennfentes

Szóval szalma vagyok a hétvégén, sőt, akár keddig is, és már elterveztem, mi mindent fogok ezalatt csinálni, mi több, bele is fogtam: megettem mind a tíz doboz instant vattacukrot, amit szűkösebb időkre gondolva szereztem be. Ezt a fiúm előtt nem lehet, mert ő már a harmadiknál szól mindig, tekintete aggódó, hogy nem lesz-e az egy kicsit sok. Most nem szólt, kicsit sok is lett. Viszont megérdemeltem, mert varrtam neki tegnap este a polárról elnevezett kimenős tréningfelsőjébe cipzárat, hogy fel tudja venni a hegyen, és az rémdráma volt, mert először az első varrógéptű tört bele, aztán a második, egyben utolsó is, úgyhogy este tízkor még ott ültem és kézzel duplaöltéseztem, mint a hazafias asszonyok háború idején, szóval egyáltalán nincsenek sztárallűrjeim, pedig szerepelek egy filmben is.

Az úgy volt, hogy mialatt az aktuális pasim elment pisilni a művészmoziban, engem felfedeztek, és mire kijött, már ott álltam a kamerák kereszttüzében. És tegnap egy másik volt pasim, akivel már két éve nem beszéltünk, de jóban vagyunk (időnként elgondolkozom a barátaim és a volt pasijaim egymást nagymértékben fedő halmazán, és mindig úgy döntök, hogy én úgy szeretek erre gondolni, hogy jóban tudok lenni a volt pasijaimmal, nem pedig úgy, hogy előbb-utóbb lefekszem az összes barátommal), szóval küldött egy sms-t, hogy látott engem az egyetleneimben, tehát felismerhető vagyok. Bár meg kell jegyeznem, hogy az ismerőseim többsége hozzám képest bámulatos megfigyelőképességgel és emlékezőtehetséggel rendelkezik, például akkor is felismernek, ha megnövesztem a hajam, meg ilyenek.

Szóval ez az egyetleneim már a harmadik, amit muszáj megnéznem a hétvégén, az első az új Almodovar, a másik az új Shyamalan (hogy kell ezt kimondani?), merthogy én meglehetősen Shyamalan-rajongó vagyok, asszem, például az egyetlen, akinek a Falu is tetszett, és nem érdekel, hogy minden filmje eklektikus, és nem életszerű, és vannak benne vontatott részek, nekem tetszenek, na. A hangulat, meg a félnaiv báj, meg a vontatott és életszerűtlen párbeszédek, meg ahogy a szörnyeket nagyon sokáig nem mutatja, utána viszont egyszercsak premier plánban, különösebb fakszni nélkül. De leginkább a hangulat.

Szóval mozi lesz a hétvégén, meg sör, meg a képeknek feltöltése. Born to be wild.

3 thoughts on “a volt pasikról és a filmekről, úgy is, mint bennfentes

  1. Ismeretlen's avatarlucia

    asszem, én ezután is úgy fogom ejteni, hogy “az az indiai csákó, tudod, aki a hatodik érzéket is csinálta”. de legalább leírni nem tudom. egyébként meg nekem a hidrofób idegenekkel nem volt különösebb bajom, valahol pont ezek a hirtelen, és totálisan bejósolhatatlan nézőpontváltások tetszenek, mint a faluban a kerítésátmászás utáni jelenet, vagy amikor először leöntik az ufót, és ebben a logikátlanság sem zavar annyira.

    Kedvelés

  2. Ismeretlen's avatarosiris

    A Falu tényleg jó, bár a végén rosszul esett, hogy ennyire lelőtte a szörnylegendát. A Jelek ellenben nagyon nagyon szíven ütött, hogy az ufókat egy pohár vízzel ki lehet csinálni. Mégis milyen hülye megy egy olyan bolygót megtámadni, aminek a felszíne 72%-át egy számára súlyosan káros anyag borítja? Én meg úgy mondom, hogy Sájemelen.

    Kedvelés

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .