Az van, hogy elfogyott a munkám. Mármint magyar használati kéne, csak angol eredetit nem kaptam hozzá, és bár lassan mindent tudok a szerszámgépekről, amit a JCB (igazából a Roadstar) szerint érdemes (olyannyira, hogy ha a fiúm kimondja azt a szót, hogy fúrógép, akkor elüvegesedik a tekintetetem, és akaratlanul is olyan mondatok törnek elő belőlem, mint specializálódott Tourette-szindrómásból, hogy "tekerje a tokmánygallért az óramutató járásával ellentétes irányba, hogy a tokmánypofák meglazuljanak", meg "soha ne érintse a munkadarabhoz a fúrót, amíg az el nem érte a teljes sebességét"*, ez utóbbit különösen fenyegetően tudom artikulálni), de azért még nem érzem érettnek a helyzetet arra, hogy nekiálljak, és kezelési útmutatókat költsek nulláról. Esetleg ha holnapra se küldik meg az eredetieket.

Az új titkárnő meg Danubiust/Juventust hallgat, és önfeledten kacag a Boros-Bochkor szenvedéseken. Nem elképzelhetetlen, hogy valaki véletlenül le fogja önteni a rádiót málnaszörppel.

* és még azt is szeretném megemlíteni, ha már így benne vagyunk a témában, hogy a szellőzőnyílásokat az elzáródás megelőzése végett mindig tartsa tisztán.