Most nem nagyon érek rá írni, mert mindig a leendő bringámra gondolok
meg-megállva (holnap lesz, ha minden jól megy), de azt muszáj
közzétennem, hogy Raymond Chandlert én az ilyenekért szeretem:
Óvatosan
oldalra fordultam, felültem, s egy puffanásban végződő csörrenést
hallottam. Egy csomóra kötött, olvadó jégkockákkal teli törülköző
csörrent és puffant. Nagyon szerethet az, aki a tarkómra tette. Valaki
más, aki kevésbé szeret, előtte behorpasztotta.
Lehet, hogy a kettő ugyanaz? Az embereknek vannak hangulataik.
oldalra fordultam, felültem, s egy puffanásban végződő csörrenést
hallottam. Egy csomóra kötött, olvadó jégkockákkal teli törülköző
csörrent és puffant. Nagyon szerethet az, aki a tarkómra tette. Valaki
más, aki kevésbé szeret, előtte behorpasztotta.
Lehet, hogy a kettő ugyanaz? Az embereknek vannak hangulataik.
Visszajátszás.
settenkedve lopakodó 