az alkoholrul

Állítólag az alkohol előhozza az ember valódi énjét, ezt nem tudom, én simán csak bárkivel smárolok
már nem, mert már nem vagyok szingli, szóval simán csak rendkívül
szellemes vagyok, és nagyon szeretek mindenkit. A fiúm meg általában
semennyire nem változik meg (nem igazán tudom eldönteni, hogy ez amiatt
van-e, mert ennyire erős benne az önkontroll, vagy mert alkohol nélkül
is képes természetesen viselkedni – mindenesetre, az önkontrollját, ha
van, arra használja, hogy természetesnek tűnjön a viselkedése), de az
erős belga sör a minap őt is közlékenyebbé tette, és olyan dolgokat
osztott meg velem a hegymászóbalesetekről, amiket eddig még soha.
Asszem, úgy került a dolog szóba, hogy ugye kölcsönkaptam azt a
hegymászóbalesetes könyvet, és ezen kicsit felháborodott, hogy az tele
van tárgyi tévedésekkel, és elmondta, hogy hogy is mennek a dolgok
igazából, szerencsére a szintemre leereszkedve, és olyan, a jobb
megértést segítő képi eszközöket használva, mint például hogy "az Oroszlán-sziklát úgy képzeld el, hogy olyan, mint a Duna Pláza: mindenki odajár".
Csak arra az időre hagyta abba az információátadást, amíg lement
fürdeni, de addig is odanyomott az ölembe egy hegyes könyvet, és
kijelölte benne a kötelező részeket, hogy ellenőrizzem, hogy tényleg
úgy volt-e, ahogy ő emlékszik. Tényleg úgy volt, de ő szórakoztatóbban
adta elő.

Lehet, hogy gyakrabban kéne innia.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.