Van ugye ez a mese, hogy a királylány a vártoronyban, és a királyfi
megszerzi az aranyalmát, legyőzi a sárkányokat, és akkor a királylány
azt mondja, hogy ha száz napon és száz éjszakán keresztül vár rá a
kastély kapujában, akkor elnyerheti őt. Namármost ha én lennék az a
királyfi akkor kivárnám a száz napot és a száz éjszakát, és amikor
kijön a királylány, akkor azt mondanám, hogy most ő várjon száz napot
és száz éjszakát, majd ellovagolnék a naplemente irányába. A
sárkányokat, gyümölcsöket nem számítanám fel, mert nagylelkű a
természetem, de valószínűleg pár hét alatt megfeledkeznék a
királylányról, mert rövid a memóriám.

Szerintem valami mélylélektani fertőzésem lehet.

2 thoughts on “

Hozzászólás a(z) Dilya bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .