Esküszöm, erre
elmegyek, már csak az emléksúly letisztítás végett is, bár a szervcsere
sem hagy hidegen, illetve a gyógyító vizelet. Majd kérek három hónap
szabadságot 18 órától valamelyik héten.

A sales meghívott engem egy Don Pepe palacsintára, hogy áldott legyen az ő nevük.

A szerelembe (a máséba se) meg a bánatba biztos nem lehet belehalni, de a nemalvásba tuti.

Mi a jobb: szép helyen lakni, csúnya kilátással, vagy csúnya helyen lakni, szép kilátással?

Valaki azzal a megjegyzéssel linkelt be, hogy ha csak kitaláltam
mindezt, akkor is plusz pontok járnak nekem. Szeretném tisztázni, hogy
hálistennek nem kell kitalálnom, hozott anyagból dolgozom.

(És amikor blogom elmebetegebb szereplői rámtalálnak valahogyan,
valószínűleg forró aszfaltba nyomják majd üde, ránctalan arcomat)

Ja, és van egy titkos rajongóm.
Az István.

És persze ott van még a nőgyógyász ma, meg Cesky Krumlovba is kéne
szállást foglalni. Ja, meg randevúgyanús az este. Sose lesz nekem
arclemosóm.

A todo list meg egyre növekszik.

– Tanulni kéne lassan, mert különben sose leszek kétdiplomás;
– Most így négy hét után már el kéne csellengeni szülők felé;
– Válaszolnom kéne, hogy melyik elnökségi pozícióra való jelölést akarom elfogadni a klubban;
– Cipőt kéne venni, meg arclemosót;
– El kéne kezdenem dolgozni a Nobel-díjas felfedezésemen;
– Könyvet kéne írni.

Asszem, ma elmegyek arclemosót venni.

de aztán a rémálom nappal is folytatódik, és most talán tényleg vége

Voltam egyébként egészen a közelmúltban szexboltban, életemben először, legalább annyira izgulós volt, mint amikor pont tíz éve melltartót vettem életemben először. Bár annyira azért nem, mert most egyrészt nem hangsúlyozta előtte anyám napokig összeszorított szájjal és hivatalos hangon, hogy ez mennyire természetes dolog egy nő életében (ezzel anno egyébként sikerült elérnie, hogy tökéletesen meg legyek arról győződve, hogy valami borzalmas és feslett dolgot teszek), másrészt nem jött velem személyesen támogatásul. Melltartót venni ugyanis nem mert egyedül elengedni, szerintem attól félt, hogy aki tizenhét évesen egyedül bemegy egy fehérneműüzletbe, az felnőttkorában szexboltba fog járni meg nemi életet fog élni, és előbb-utóbb börtönbe jut.

Na szóval az intimcenteres dolog tök úgy indult, mint valami harmadosztályú pornófilm: ártlatlan külsejű, bőrig ázott fiatal lány belép az utcáról, láthatóan vidéki és csak véletlenül keveredett ide. Zavartan toporog a bolt közepén, amíg egy idősebb férfi fekete bőrkabátban meg nem kérdezi, segíthet-e. Innentől viszont már nem volt annyira pornófilmes, nem próbáltam fel mindent, ami a polcon volt, nem sikkantgattam olyanokat, hogy jaj, mi ez, csak nem egy orgazmus, és a segítőkész eladónak sem róttam le hálámat szájon át. Viszont megvettem mindent, amit akartam, pedig kombinált vásárlás volt, eszembe jutott az összes szakszó (szerencsére az eladó is ismerte őket), pirulás nélkül végigtárgyaltam a lehetőségeket, és úgy általában tök profin viselkedtem, egészen a fizetésig, amikor is megkönnyebbülten kiengedtem a levegőt, mire az eladó rámmosolygott, és kezembe nyomott egy cukorkát gumi óvszert, hozzátéve, hogy a bátorságomért.

Ja meg vettem csótánycsapdát is az Auchanban, de az nem volt ilyen izgalmas.

De tényleg nem tom mi lehet ez, most, tizenkét óra alvás után se tudok
nagyon másra gondolni, mint az ágyamra. Ódákat tudnék írni az
ágyneműmhöz. Másrészről viszont nem lehet mindig az élvezeteknek élni, úgyhogy ma tényleg elmegyek sörözni.

Cipellőt végül nem vettünk (udvariasságból nem mondtuk meg az eladónak, hogy azért, mert borzasztó rútak, B.
arra hivatkozott, hogy a jótálláson nincs feltüntetve, hogy a szerves
anyagok, mint pl vér/magzatvíz/spermium vagy ezek tetszőleges
kombinációja okozta károsodás benne foglaltatik-e a rendeltetésszerű
használat közbeni meghibásodás kategóriában), viszont van gyönyörű
vasalóm. Először egy Phillipset néztem ki, de az nem maradt. A
szerencsés befutónak francia neve van (még nem döntöttem el, minek
fogom itt hívni), szépségesen áramvonalas teste, és sok gombja. Ja, és
lehet bele csapvizet tölteni (konkrétan ez döntötte el a dolgot, pedig
tudom, hogy úgyis olyan coccolinós stuffot fogok venni hozzá). És ha
már ott voltam, vettem elektromos habverőt (mert soha nem volt saját
elektromos habverőm) meg muffinformát meg őzgerinc-formát meg
csippantós teaáztatót, aztán lefogtak.

És elvisznek innen automobillal a nagyáruházba! Én érdemtelen, én igen érdemtelen.

Kaptam fizetést. Veszek ma cipőt és vasalót, meg este még kocsmázok,
aztán megint éhezés hó végéig (na jó, ennyire nem durva, csak
sajnáltatom magam).

ehhe. meg ez is.

Az azért valahol kínos, hogy a centírozás-ra kapok 95500 találatot, míg centrírozás-nak csak 324 lap írja.

Csak az a baj, hogy ma meg jönnek a könnyek a szememből minden hülyeségre, például amikor gyerekek kiabálják az utcán, hogy anyu, nézd, vagy véletlen megszólal a kispál a rádióból. És ma látogatóm jött, a temetős képeket (van vagy hatszáz) megnézni, és miközben mutogattam neki, sporthíreket mondtak be, valami foci is volt benne, úgyhogy megint eltörött a mécses. A látogatóm megkérdezte, mi a baj, mire én színpadiasan a képekre mutattam, és azt hüppögtem, hogy de hát nem látja-e, hogy mind meghaltak.

Szerintem vicces volt.

Kaptam esemény utánit. Itt van a kezemben.

Én még soha nem akartam ennyire semmit, mint most ezt a gyereket (na
jó, talán azt az összerakható autópályát tizenkét évesen), de éjszaka
végigsakkoztam minden lehetőséget, és egyszerűen nincs olyan nyitás,
aminek a végén az összes bábu a táblán marad és boldog.

Én most annyira szeretnék egy aranyhalat, vagy egy hullócsillagot, vagy valami hasonlót. Nagyon. Légyszi.

Biztos, hogy ne segítsen-e, kérdezte, mert milyen férfiatlan dolog már az, hogy ő fürdőzik, amíg én bútort szerelek. Én rendkívül férfias dolognak tartom, válaszoltam nagyranyitott szemekkel, hogy bár tudja, ő mennyivel hamarabb végezne, mégis hagy engem játszani. Akkor ő tett egy elismerő megjegyzést a pszichológusi képességeimre, és elvonult énekelni a fürdőbe.

A helyzet az, hogy a(z általam ismert) pasik számára heretaposáshoz mérhető stresszfaktor a bútornak összerakása, illetve megfelelő indok a korlátlan anyázásra, öncsonkításra, népirtásra. Számomra legó-élmény, továbbá komoly lépés a megvilágosodás felé vezető úton, úgyhogy így volt ez jól. Az összerakott ágyamat a csíkos ágyneművel már együtt avattuk fel, és itt volt sokat, és a macskák a polcomon végre örülhettek.