nem bírok magammal

20 hozzászólás

Igazából azért nem nyitok külön könyvesblogot (egyelőre), mert ki kellene találni hozzá valami nevet, meg megszokni valami új dizájnt, öreg vagyok én már ehhez.

Viszont nemrég egyben, pár óra alatt sikerült kiolvasnom az egyik új könyvemet, a Borges és a matematikát Guillermo Martíneztől, aki arról írt, amit olvasott, én meg arról fogok, amit ő írt arról, amit olvasott, nagyon meta. Tök jó volt. Ha osztályoznék mondjuk tízes skálán, akkor egy kilencest biztos kapna (tízest csak olyanok, mint Salinger, Pratchett, maga Borges, satöbbi).

Egyrészt azért tetszett, mert megdöbbentően jó volt a fordítása (és a legádázabb ellenségeim sem foghatják rám, hogy gyakran mondanék ilyet*), gördülékenyre sikerült, és gyönyörűen megoldotta az olyan csapdákat is, mint például amikor Borges valamelyik művének eredeti félrefordítása bezavarhatott volna a szövegbe, a szójátékokat, stb. Kutasy Mercédesz volt az elkövető, felírtam a listámra.

Másrészt maga a szöveg is elég sodrós és érdekes, igazából egy előadásgyűjtemény, aminek csak az első fele szól Borges novelláiról. Borgest nagyon szeretem, argentín író-költő, leginkább novellákat és esszéket írt, amik nagyrészt matematikai tételekről, problémákról vagy felvetésekről szólnak, de ez nem feltűnő, mert mágikus-realista szépirodalomba vannak elrejtve, itt van például az egyik, ez rövid, hamar képet lehet belőle kapni. Arról is szó esik a könyvben, hogy B. mennyire természettudományosan állt az íráshoz, ami egyébként olvasva csak abból derül ki, hogy minden nagyon a helyén van, a krimikben az olvasó mindent tud, amit a nyomozó (nem a komornyik a gyilkos), a szereplők nincsenek túljellemezve, mégis megjelennek az ember előtt, van múltjuk, ilyesmi. Nincsenek felesleges sallangok, viszont nem száraz a történet.

Az a rész is nagyon tetszett, amikor Martínez megjegyzi, hogy a Halál és az iránytű-ben neki is feltűnt egy kisebb logikátlanság(nak is vélhető félmondat), és szerinte sem ott van a D pont, mint szerintem, tehát ő is lerajzolta a fejében. Sőt, ennek az előadásnak a végére odabiggyesztette még a (nem tekintélyelvű) vitáját az egyik hallgatóval, ami erről szólt, és persze lehet, hogy az ilyesmi csak nekem jön be, de nekem nagyon.

A könyv második felében jöttek az igazi meglepetések, mert ott az Egy túlságosan keskeny margó fejezetben a Nagy Fermat-sejtés c. könyvről volt szó, amit ugyanabban a kádban olvastam napra pontosan öt évvel korábban (is), mint most a róla szóló előadást, kiszámítható vagyok, na (meg kellene írni Barabásinak). Utána pedig a Pitagoraszi ikrek fejezetben előjött Oliver Sacks, aki szintén a szívem csücske, brit és neurológus, továbbá jól ír érdekes neurológiai esetekről, elő is ástam rögtön Az ember, aki kalapnak nézte a feleségétet.

De nem csak a témaválasztás, hanem az elemzések és a felvetések is nagyon bejöttek, viszont nem akarom lelőni a poénokat, inkább olvassa el, akit érdekel, nem hosszú az egész könyv. És női ridikülbe is belefér, meg minden.

* Na jó, három hibát találtam, az egyiknél titokzatos helyett rejtélyest írtam volna, csak sajnos most nem találom (ezt utálom, papírkönyvben nem lehet keresni), de úgy emlékszem, ez elvben idézőjel nélküli idézet is lehetett, úgyhogy nem feltétlenül a fordító bűne. Meg volt egy olyan, ahol én a matematikai probléma helyett a feladatot használtam volna (spanyolul problema-problema mindkettő). Illetve egy olyan is volt, ahol nem tudományos ösztöndíjakat osztogat az egyetem, hanem természettudományiakat szerintem, de ez megintcsak olyan lehet, hogy ahogy angolul science-science, valszeg spanyolul is hasonló. Viszont a többi minden tök jó volt tényleg.

20 thoughts on “nem bírok magammal”

  5. debcsillu

    lucia: ok, jövő péntekig munkaidőben az oktogon és a nyugati között vagyok;) egy kávé mellett átveszem szivesen:)
    Ja és köszi!!! (már “megboldogult” matekszakos koromban el akartam olvasni, de nem jött össze)

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓
  12. Benenn

    Lehet, hogy igazad van, sok-sok mindent olvastam tőle, de csak sznobériából, nem élveztem. De 16 évesen talán még túl fiatal voltam hozzá.

    Egyébként nem tudom mi történt veled (vagy velem?), de egyre szívesebben olvaslak. A stílus nem változott mostanában, és nem is a témák miatt, azok korábban is érdekeltek. Olyan szerethető lettél.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓
  13. TBS

    Bakker, iszonyú kedvem támadt OLVASNI – nincs valakinek kölcsönideje, amit soha nem kell visszaadnom..? Kádfürdés is idejét nem tudom mikor ért: zuhany alá behopp, kihopp…

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓
  14. lucia

    Benenn: de írni is nagyon jól írt, oké, a zabhegyező kamaszregény, de az összes többi nagyon komoly felnőtten is (nem magyar fordításban), a Hapworth 16 novellák meg konkrétan akkorát ütnek, hogy csak különleges alkalommal nyitom meg a gépemen bármelyiket is, nagyon durvák.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓
  17. lucia

    A.: a Libritől van bannerem, ha jobbra valamelyik fordításra klikkelsz és utána vásárolsz náluk valamit, akkor kapok valami 1% jutalékot, viszont az Alexandránál és a Bookline-nál általában olcsóbb minden, hamarabb szállítanak és nem bunkók, úgyhogy nem akarlak erre biztatni :)

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓
  18. lucia

    Benenn: azt ne mondd, hogy bajod van Salingerrel :) kábé a kedvenc íróm, meg amúgy is benne van a “nálam sokkal idősebb, halott vagy majdnem halott, karakteres arcú amerikai vagy kanadai zsidó férfiak, akikbe halálosan szerelmes vagyok” csoportban :)

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .