a fürdőszobáról, satöbbi

A házzal az a helyzet, hogy végre kiderült, ki gyártja ezt a kádat, amit mindenféle random burkolóanyagosok szerepeltetnek a prospektusaikban, a rossz hír az, hogy 3 milla, úgyhogy ilyen nem lesz. Ennek kapcsán viszont utánanéztünk a kőkádaknak úgy általában, találtunk is egy-két oldalt (volt ugye valamelyik Angelben az a rész, ahol ilyen lélek tárolására szolgáló dobozt keresnek a boltban, handcrafted by blind Tibetan monks, magyarázza Cordelia, de olyan nincs, mondja az eladó, van viszont ez, pieced together by mute Chinese nuns, na, mi is ilyen kádat találtunk), csak sajnos Kína eléggé messze van, viszont biztosak vagyunk benne, hogy előbb-utóbb valamelyik piacon sikerül venni egy alacsony fogyasztású, tartós kínait diszkontáron, kalapáccsal.

Amúgy meg az építési hatósággal folytatott konzultáció után elkészültek a nagyjából végleges tervek, majd valamikor felteszem őket, de már csak apró változtatások vannak benne, a konyha tetejével és hasonló súlyosságú dolgokkal kapcsolatban. A fiúm most kijelentette, hogy ő egész nap kint akar majd ácsorogni a telken az építkezés alatt (villany, internet ki lesz vezetve, notebook van), és olyanokat üvöltözni a munkásoknak, hogy kapjál már magadhoz, szerinted az hol függőleges, bazmeg, most ezeket gyakorolja otthon. Nagyon aranyos. Mondtam neki, hogy időnként majd én is kinézek, és akkor játszhatunk ilyen jó zsaru – rossz zsarusat, hogy én mondom neki, hogy hagyd már békén azokat a szegény fiúkat, hát már alig élnek, ő meg kikel magából, hogy ezeeek?? de hiszen csak meresztik a seggüket egész nap. Szerintem nagyon jól fogunk szórakozni.

8 thoughts on “a fürdőszobáról, satöbbi

  1. Ismeretlen's avatarR.

    építőkkel tényleg vigyázni kell, vagy nagyon bedolgozott csapat, akikkel a tervező már többször együtt dolgozott és felelősséget vállal értük, vagy ott vagy és te vagy a mvezető és ha valami nem rendesen raknak azonnal rájuk szólsz vagy kirúgod őket.
    anyáméknak “csak” 3 hónapot csúsztak és 2 milliójuk bánta, hogy nem napi szinten voltak jelen az építkezésen:(

    Kedvelés

  2. hakansukur's avatarhakansukur

    Szerencsére nekem még nincsen negatív tapasztalatom (talán attól az egytôl eltekintve, amikor a felújítók befalazták a kaminlyukat, de ez már régi emlék:)), de sok rosszat hallottam már. Bizalmatlan vagyok az emberekkel és pont ezért nem szeretek semmilyen munkát se kiadni a kezembôl. Persze ki kell majd mert nem vagyok polihisztor, de egyelôre megúsztam. Inkább megtanultam hogy kell tapétázni, hogy kell parkettát lerakni,stb. Igy legalább csak magamat szídhatom:) Kocsit se igen viszem szervízbe, mert ki tudja ki mit bütyköl meg rajta és hogyan, amitôl egy hónapon belül újabb baja lesz, és így tovább.

    Kedvelés

  3. ZeldushkaTimurovna's avatarZeldushkaTimurovna

    sztem meg zsoltu nem ironizált itt. az én szüleimnek cca. 10 évét tették tönkre a csaló, részeges, alapanyagot hátukmögött árulós ún. “mesterek” (a szó sértő a többi szakma mestereire nézve), akikből az első csoport nemhogy nem épített fel semmit, de míg nem voltunk lent a telken, a hátunk mögött eladták másoknak az általunk a nyaralóra szánt építőanyagot. a második csoport el se jött, miután felét kifizettük nekik, a harmadik meg olyna ótvar munkát végzett, h nem győzzük kijavíttani, nem beszélve arról, hogy a háznak kicst elnézték úgy 5 méterrel a magasságát, és nem manzárd lett belőle, hanem 1 emelet + 1 padlás. ezért több adót kell fizetnünk. a szüleimnek meg ráment az egészsége az állandó stresszre. szóval zsoltu, igazad van!

    Kedvelés

  4. gargoyle's avatargargoyle

    kisse talan sarkos volt valoban, valoszinu a friss elmenynek koszonhetoen

    nalunk a legutobbi ember (burkolo) egesz normalis munkat vegzett normalis penzert, azt az egyet kiveve hogy a pinceben a melyhutoladabol kiivott a 2 legennyel vallt vallnak vetve usque 6 liter tomenyet, de mindegyik uvegben hagyott 1.5 kortyot a kis ravasz hatha nem vesszuk eszre. ezek utan mondjuk en direkte csodaltam hogy nem 45 fokban dol minden egyes jarolap :>

    Kedvelés

  5. zs's avatarzs

    Én nagy rajongója vagyok az iróniának, de ez szerintem elég szomorú:
    “ezek nem emberek, ezek vegetáló organizmusok, akiket károkozásra és emberhalálra tenyésztenek valami poshadt bányató mederben”

    Kedvelés

  6. zsoltu's avatarzsoltu

    sajnos nem tudsz semmit se arról láthatóan, hogy ezek az “emberek” vissza is szólnak. és mozognak. mondjuk kérdeznek. vagy kijelentenek. de a legdurvább, amikor egymás között beszélnek. oké, hogy szemlélheted őket egy másik állatfaj darabjaiként és nem is fogsz messze járni az igazságtól, de közben egyre nőni fog az érzés benned, hogy ezt te csak megbánhatod, az egészet úgy, ahogy van, mert egy olyan lénnyel szemben, akinek nincs semmi vesztenivalója, tehetetlen vagy. lealázod verbálisan? fel se fogja. nem fizeted ki? ott marad a nyakadon. megvered? tűri. leköpöd? semmi az neki. egyszerűen nincs eszközöd, és amint az életedbe engeded őket, este csak egy gondolatod marad: csendet akarok és nyugalmat és a szaguk lesz az első, a hangjuk után, ami megmarad benned. beég.
    ne mondd, hogy nem vagyok humánus, de én ma ott tartok, hogy inkább szakadjon a tető rám, de ide több ilyen építős lény nem teszi be a lábát. ezek nem emberek, ezek vegetáló organizmusok, akiket károkozásra és emberhalálra tenyésztenek valami poshadt bányató mederben. ha nincs fegyveretek, nehéz hónapok elé néztek. talán attól még fél némelyik.

    egyszerű kérdés: hogy zárod őket hermetikusan le azoktól a terektől, helyektől, amit majd használni akarsz? “olyanos” lesz tőlük minden.

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) R. bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .