Noha általában feltétlen híve vagyok a szélsőségek kerülésének, az arany középútnak és hasonló zenes dolgoknak, ma rá kellett jönnöm, hogy a kompromisszumos megoldás keresése nem minden esetben jó taktika. Van, amikor választanunk kell két lehetőség között, és az egyik mellett szívvel-lélekkel el kell köteleznünk magunkat, ilyen például az a szituáció, ha nem tudja az ember eldönteni, hogy most kettesben, vagy hármasban hajtson be a körforgalomba. Ezúton szeretném mindenkivel megosztani a tapasztalatomat, miszerint ilyenkor az üresbe rakás NEM működőképes opció.
settenkedve lopakodó
félrebeszél, a kezét figyeld
settenkedve lopakodó 
Körforgalomban tényleg nincs arany középút: először is el kell dönteni, hogy jobbra vagy balra. Például amikor egy volt brit gyarmaton sikerült jobbra befordulnom egy körforgalomba, a stopposként felvett 14-15 katona öt percig pisszenni se mert, pedig addig folyamatosan üvöltöztek kifelé a terepjáró ablakán, hogy ők mekkora menő csávók, akkorák, hogy fehér sofőrjük van.
KedvelésKedvelés
szerintem áruld el gyorsan, hogy azért nem szoktad, mert HÉV-vel jársz.
KedvelésKedvelés
borzasztó, akkor most mit tegyek? megelőzve az egészet igérjem meg hogy ezentúl?
KedvelésKedvelés
na és most jól neked fog esni mindenki a biztonsági öv miatt.
KedvelésKedvelés
szerintem luciánál az a megtévesztő és félelemkeltő, hogy olyan furcsán kicsi a kormány mögött. Bocs, de ez tény, lehet valami kis női autóban ez nem látszik.
mondjuk én nem féltem amikor egyetlen egyszer ő vezetett én meg ültem az anyósülésen, lehet a biztonsági övem sem volt bekötve, nem szoktam.
KedvelésKedvelés
az én pasim nem tud vezetni. ezért engem tisztel. csak azért, mert én hozzá képest valahol azért állok az evolúciós ranglétrál a homo automobilicus fajbesorolosámonál fogva. ő makacs és elkötelezett homo biciclicus. igaz, néha én is, de jogosítvánnyal. lelkecském is bízik bennem, de kb. úgy,a hogy az őrült sámánokban bíztak annakidején az ősemberek. nem tudja, mit miért csinálok, kicsit fél is az egésztől, de azért tisztel.
vezetésnél nekem kétfele kell koncentrálnom: az útra, és anyám instrukcióira. ő uyganis beszél, d eazt nem engedi meg, h teszemazt rádiót hallgassak, mert a zene ugye elvonja a figyelmemet. de ő nem, ő csak segít. az a legjobb, mikor pl. apámmal együtt ülnek a kocsiban, és apám leordítja anyámat, h ne szóljon bele az én vezetésembe, mert én hozzá képest egy schumacher vagyok. ekkor csendben elekezdek az árok felé hajtani. mint afféle kamikaze schumacher.
hátha akkor beszélgetnek velem is.
KedvelésKedvelés
nekem az én anyám ugyanazt csinálja, mint a tiéd, csak passzív-agresszív módon, tehát elfehéredett ujjakkal szorítja a majrévasat, folyamatosan fékreakciót csinál a lábával, idönként önkéntelen kézmozdulatokat tesz és artikulálatlan, elfojtott nyögéseket bocsát ki magából. de nagyon büszke arra, hogy nem szól bele a vezetésembe. szóval nekem is nagyon nehéz az életem.
és szeretném tovább árnyalni a rólam alkotott képet, szóval én akkor vezetek jól, ha odafigyelek. az idő nyolcvan százalékában a figyelmem megosztott. de a pasim például bízik bennem, még beszélgetni is szokott, ha vezetek. velem. tegyük hozzá, ő köves-sziklás domboldalakról is fék nélkül szokott lezúzni bicajjal, meg két ujjal kapaszkodva szokott mindenféle sziklafalakon lógni hosszan, szóval szereti az ilyesmit.
KedvelésKedvelés
köszönöm. talán sorstársam vagy?
nekem ugyan kevesebb, mint 2 éve van jogsim, de azt hiszem, nagyon megkönnyebbülnék, ha olyasvalaki ülne mellettem az anyósülésen, aki nem halálfél.
igaz, egyszer ketten halálféltek egyszerre, csak az egyik nem mutatta, mert férfi. ő az én lelkecském. még arra is volt lelkiereje, hogy elfúló hangon megjegyezze: te nagyon jól vezetsz, nyuszócicó. az utolsó szót különös rettegéssel vegyes tisztelettel ejtette ki. nehogy feláldozzam őt is rituálisan az autópályán.
irigyellek, hogy te jól vezetsz. bárcsak egyszer én is vihetnék nyugodt, bennem bízó embereket kocsival…
KedvelésKedvelés
erre az utolsó két történetre szabályosan könnybelábadt a szemem, Zeldushka, veled külön nagyon együttérzek.
és még annyit szeretnék mondani, hogy tudok ám vezetni, 11 éves a jogsim, nem szoktam baleseteket okozni, ráadásul a ház és a munkahelyem között pontosan 3 darab körforgalom van (ez egy ilyen vidék), egyszerűen arról van szó, hogy borzasztóan szórakozott vagyok, és a robotpilóta nem mindig a legjobb döntéseket hozza.
KedvelésKedvelés
nekem a kettessel van gondom. kettesben anyámmal. mivel ő intenzíven halálfél, ha én vezetek, és nem ő (bárki, aki nem ő – anyám control freak). különösen a körforgalomban halálfél, mert ő azt nem érti, pedig már 30 éve van jogsija. ilyenkor görcsösen kapaszkodik a kesztyűtartóba, fejhangon utasít, és a szeme megtelik könnyel.én meg mondom neki, hogy ne féljél, anyám, itten most bemegyünk, oszt ahol a tábla van, ottan meg ki. de ő ezt nem bírja megszokni, sivítja, hogy ilyen kivezető utak vannak a körben. hát, felelem, akkor a te karmádból nehezen fogsz te kijutni egyszer. ő szeret körbe-körbe menni, mert azt logikus és megnyugtató. én meg inkább egyes-egyedül, ha lehet.
sajnos ugyanígy van a sávváltással is.
az életem nagyon nehéz.
KedvelésKedvelés
Amikor megkaptam a jogosítványomat, boldogult fiatal koromban, aznap elkértem a barátom apjának vadiúj Skodáját. Oda is adta, azóta sem tudom, hogy merte, ha tőlem a fiam haverja majd egyszer kérni fog valamit, valószínűleg elhajtom. Szóval beültem, és legott elhajtottam felvenni egy barátomat, történetesen női hölgyet, azzal, hogy hazavinném. Mentünk is a Körúton, közeledtünk az Üllői úthoz és kezdtem elbizonytalanodni, mivel nekem balra nagyívben kellett volna mennem, és tudtam is, hogy aluljáróba le és hol kell kijönni, de ez a kocsival kivitelezhetetlennek tűnt, más lehetőség meg nem jutott eszembe. Közeledtünk, közeledtünk, kicsivel később távolodtunk, távolodtunk és sehogy sem sikerült balra fordulnom (akkor még nem tudtam, hogy jobbra is lehet menni, ez még a rendszerváltás előtt lehetett), aztán jött a Petőfi híd, majd Buda, na és ott végre sikerült jobbra lekanyarodnom és alulról vissza. Később aztán megtanultam kocsival közlekedni, és manapság azt hiszem az aluljárók okoznának gondot. Szóval ne add fel, idővel tudsz majd választani kettes vagy hármas között, és magabiztosan hajtasz be a kanyarokba is, legfeljebb az előrehaladással kapcsolatban lesznek kétségeid, hogy ez most haladás-e, és ha igen ez volna az előre?
KedvelésKedvelés
Átérzem a problémát, autóban én sem érzem a kiterjedéseimet, ami sok mindenben meggátol, például az autóvezetésben. Szóval igaza van a fiúdnak: ülj motorra, ott ezek a parák elmúlnak.
KedvelésKedvelés
biztos azért nincs elég önbizalmam a körforgalomhoz (akár négyesben is), mert én nagyon jól vezetek, de csak egyenesen. két dolgot utálok, a kanyarokat, meg a sávokat. a sávokat különösen, de ma csak kanyar volt.
KedvelésKedvelés
szerintem ott rontod el, hogy dönteni akarsz. kellő határozottsággal bárhányasban be lehet venni bármilyen formátumú kanyart. lehetőleg csukott szemmel.
KedvelésKedvelés
jaj.
de ezek szerint túlélhető. ;o)
KedvelésKedvelés