a hétvégénkről

Egyébként pillanatnyilag Kiskunmajsán vagyunk, a tábor keretében, ami a programot illeti, így estére idehúzódtunk a drótnélküli internet melegébe, és aranyosan sorakozunk egy heverőn a fiúm, én, a rendszergazda, és az Edina, mindenki a saját notebookjával, mint egy szép, elidegenedett kis család. További kiemelt események közé tartozik a helyi Spar közért, a soltvadkerti cukrászda, és hogy bezártam a főnökömet a házba, minek következtében az ablakon kellett kimásznia. Amennyiben még történik valami, mindenképpen jelentkezem.

4 thoughts on “a hétvégénkről

  1. gargoyle's avatargargoyle

    en is jobboldali lennek (vagy hitgyulis vagy krisnas vagy akarmi) ha a huzoszolam esszencialis lenyege hogy mariaorszagabol kifolyolag(vagy akarmi) nem tamaszthat senki se konkurenciat, igy garantalt a megelhetesem es a hasznom :D

    Kedvelés

  2. Ismeretlen's avatarlucia

    nagyon szép cukrászda volt, már-már múzeumszerű, gyönyörű tortákkal, és több tucatféle fagyival, különböző ízekben, de a sütik állítólag nem voltak annyira kimagaslóak (én csak változatos sajtos pogácsákat ettem, azok jók voltak), mondjuk mi a daubnerbe szoktunk járni, és azt nehéz überelni. ugyanakkor a falakat szélsőjobbos (nemnemsohás, turulos jellegű) feliratok / (tér)képek / egyéb motívumok díszítették, ennek kapcsán el is tűnődtünk azon, hogy miért van az, hogy a cukrászok és patikusok általában erősen jobboldaliak.

    egyébként meg te vagy a harmadik, akinek kiskunmajsáról rögtön valami építőtáborféle jut eszébe, amihez szorosan kapcsolódik valami berúgásos emlék. csak úgy mondom.

    Kedvelés

  3. zsoltu's avatarzsoltu

    jóska barátom mondja, hogy az a cukrászda nagyon híres – azt nem mondta, hogy mert finom, vagy mert halálesetek köthetők hozzá, ez igaz.
    (ott már 1990-ben is 26 féle fagylaltot lehetett kapni csuda ízekben – mondja most, merengve. párja a dunántúlon illés gáspár, alias gazsi)

    én viszont a legcsúfosabb berúgásomat éltem meg majsán, amikor szőlőt szüreletlni voltunk kötelező gyakorlaton ott, mi, tévészerelő tanoncok. hát persze. és akkor csak ültem a vécén és nem tudtam eldönteni, hogy hasmenésem a fontosabb, vagy a hányás, és ebből az lett, hogy csúnya vécét hagytam magam után, majd körmösben pókeroztunk az emeletes ágyak alján, a fábián valami rádióval baszkódott, és én csak arra emlékszem, hogy állandóan verik a kezem. és hogy lefeküdtem és a bezu az meg (aki az ofő volt) állt fölöttem és magyarázott, és énnekem megint mennem kellett volna, ezért – elnézést tanárnő szókkal – félrelöktem és a csapba hánytam, amit a többiek elmondása alapján a barsi józsi takarított ki. így volt. és másnap fájt a fejem.

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) jikka bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .