Tegnap óta úgy nézek ki, mint egy első női pilóta, mert van hozzá sapkám.

A sapkát a rendszergazda vette nekem, hogy ne legyen olyan eszelős a
fejem, fejezte ki magát az ő közvetlen modorában, ugyanis nem tudja,
hogy nekem a belső értékeim sugároznak a megjelenésemből. Szombaton
végül eljött velem az intelligenciás dologra, pedig tudta, hogy nem
kell majd beszélnem, úgyhogy nem tudom, mivel vettem rá erre,
valószínűleg annyira elmerült a megjelenésem elemzésében (azt mondta,
hogy úgy nézek ki, mint egy szakadt punk, pedig nem is, úgyhogy én azt
feleltem erre, hogy ő nem ért a trendekhez, mire ő azzal válaszolt,
hogy ez őt nem zavarja, a baj az, hogy én meg az öltözködéshez nem
értek, és hasonló szellemben beszélgettünk a nap hátralévő részében
egészen a TESCO-ig, ahol a közös ellenség egységbe kovácsolt bennünket,
de még nem tartunk ott), hogy nem vette észre, amikor elindultunk. És
tényleg nem kellett beszélnem a happeningen, csak kiraktam két trükkös
kockát, az ördöglakatot már nem merték a kezembe adni, mert senki nem
volt a helyszínen, aki össze tudta volna rakni, ha én csak szétszedni
bírom, úgyhogy elég hamar eljöttünk, és átmentünk a Perc utcai
Culinarisba. Ez egyébként jó hely, mostanában valahogy minden hétvégén
ott vagyok, az eladók nagyon aranyosan próbálnak sznobok lenni
mindenféle háttérinformáció ismeretének nélkülözésével, ráadásul
roppant segítőkészek, viszont nem találnak meg semmit. És rossz a
kiejtésük. Ezt direkt ellenőriztem is, egyrészt mert azt hittem,
rosszul hallok, másrészt mert végtelenül gonosz vagyok, ártatlanul
mosolyogva rámutattam a csokira, hogy azt hogy is mondják, és akkor
mondta megint hibásan, ráadásul ötször egymás után, mert zavarban volt.
Úgyhogy meg is sajnáltam, és nem szóltam, elvégre az én generációm
simán keveri a -fóbot a -fillel, meg a skizofrént (tudathasadásost) a
többszörös személyiséggel, én meg még öltözködni se tudok, úgyhogy oda
se neki.

Aztán elmentünk a TESCO-ba, ahol megint rádöbbentem, hogy nagy jövő
állna előttünk a fogyasztóvédelemnél vagy a minőségellenőrzésnél vagy
bárhol, ahol hivatásszerűen fikázni lehet dolgokat, mert az ott töltött
idő 90%-ában ezt tettük, nem mintha nem lett volna rá okunk, például a
tesco “Új kollekció”-ja ruházati termékekből, vagy amikor van
lazacpótló tokhalból négyszázvalamennyiért/100g, meg van igazi lazac
szintén négyszázvalamennyiért/100g, és akkor az egészet még
szürreálisabbá teendő, van tesco lazac ezervalamennyiért/100g. És a
lazackaviár, ami ugye önmagában is khmm, de ráadásul nem is a lazacnak
ikrája volt, a hátoldal szerint. Ilyenek. Igazából ezt a
rendszergazdának köszönhetem, hogy én is ilyen lettem, aki végigmorogja
a Tesco-t, és nem tudom, hogy ez jó-e, mindenesetre nem szoktunk
unatkozni. Meg a már említett sapkámat is a rendszergazdának
köszönhetem, ugyan nem tudom, hogy mennyiben teszi stílusosabbá a
megjelenésemet, hogy most már a térdzoknijaimhoz meg a piros
szoknyáimhoz füles sapkám is van, de a rendszergazda elégedettnek tűnt
az eredménnyel (ami egyébként mindig gyanakvásra ad okot, mert ő nem
ért az én ízlésemhez, például amikor mondta, hogy a fiúmnak süssek
hagymás rostélyost, akkor rögtön tudtam, hogy igazából
tejfölös-baconos-sajtos csirkét kell neki csinálni, sikert is arattam),
mindenesetre ez most így nekem is tetszik, úgyhogy egész vasárnap
sapkában viháncoltam.