Most hétvégén megtört a gonosz varázs, elmentünk valahova otthonról ketten, és sikerült,
és jó volt, amihez az a tény is hozzájárult, hogy megúsztam
anélkül, hogy jeges hegyoldalban kellett volna másznom felfelé akár egy
percig is. Pedig vittük magunkkal az áfonyaszószt is, és mégsem lett
botrány, meg semmi. A fiúmban egyébként azt szeretem (többek közt),
hogy ő például simán alkalmazza Occam borotváját a színekre is (ez nála
genetikus), ezért szerinte a ciklámenrózsaszín áfonyaszósz tök jól megy
a narancssárga pólómhoz, merthogy piros-piros. Meg azt is szeretem
benne, hogy tonkababos és cukorborsós csokoládét ad a számba, és nagyvonalúan figyelmen kívül hagyom a tényt, hogy a tonkabab amúgy enyhén mérgező. Ennyi még belefér a kapcsolatunkba.