A versionben például azt imádom, hogy ha – 9 hónap sajtócsend után –
derült égből küldök neki egy sms-t, hogy jöjjön velem hp4-et nézni,
akkor az ezt követő beszélgetésünk pusztán arra szorítkozik, hogy
melyik moziban és mikor*. A lelkizés igényének tökéletes hiánya, asszem
ez az, amit én az engem körülvevő emberekben keresek. Kár, hogy ez nem
azelőtt tudatosult bennem, mielőtt elkezdtem pszichológiát tanulni.

* Természetesen csak miután tisztáztuk, hogy igazából a King Kongot szeretnénk megnézni.